1.1.3.3.2.1 Hormonális okok / Ovulációs diszfunkció – a petesejtérés zavarai

i. A peteérés rendellenességei

ii. Kórosan megemelkedett prolaktinszint (hiperprolaktinémia)

iii. Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

iv. Korai petefészek elégtelenség

A tüszőéréstől a tüszőrepedésig

A női nemi működés ciklikus jellegű, mely két fő részre osztható: a peteérés folyamatára, valamint a vérzésre. A menstruációs vérzés általában 28 naponként ismétlődik, de a 25-31 napos ciklus is normálisnak tekinthető. A ciklus első napjától az ösztrogénnek köszönhetően megindul a peteérés, melyet a hipofízis (agyalapi mirigy) tüszőserkentő hormonja, az FSH szabályoz. Ennek hatására keletkezik a domináns tüsző, mely később megtermékenyítésre alkalmas lesz. A tüsző vagy más néven follikulus hámsejtjei osztódnak, így egyre nagyobbá válik, majd üregében folyadék halmozódik fel. Az ovulációhoz (a petesejt kilökődése) közeledve az FSH mellett egyre inkább a luteinizáló (LH) hormon szerepe kerül előtérbe. Amikor ez legnagyobb mennyiséget eléri (LH csúcs), akkor létrejön az ovuláció. Az LH a ciklus második felében, a luteális fázisban segít a petesejtet már nem tartalmazó, visszamaradt tüsző, az ún. sárgatest fennmaradásában és progeszteron termelésében. A tüszőrepedés általában a ciklus 14. napján következik be, melynek során a kiáramló folyadék a petesejtet is magával sodorja, és a méhüreg felé halad. Amennyiben nem jött létre a megtermékenyítés, úgy a sárgatest elpusztul és a méhnyálkahártya menstruációs vérzés kíséretében leválik.

Az ovuláció elmaradásának jelei és főbb okai

Az ovuláció elmaradásának gyakori jele a vérzés elmaradása, illetve a túl rövid/túl hosszú ciklusok. A méhnyaknyák állagának változása, az ébredési hőmérséklet megemelkedése, a méhnyak felpuhulása mind ovulációra utalhat.

Az ovuláció helyén kialakuló sárgatest progeszteront termel, mely előkészíti a méhnyálkahártyát az esetlegesen megtermékenyített petesejt befogadására. A luteális fázis elégtelensége esetén, a nem megfelelő progeszteron-elválasztás mellett a megtermékenyített petesejt beágyazódása nem tud bekövetkezni, így a várt terhesség elmarad.

A PCOS vagy policisztás petefészek szindróma a fertilis korú nők 5-10 %-át érinti melyet rendszertelen menstruáció, a petefészkek policisztás megjelenése, hormoneredmények eltérése és az emelkedett férfi nemi hormon szintek jellemeznek. Etiológiájában fontos szerepet játszik a rendszertelen, szénhidrátban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány és a stressz. Kialakulását csaknem a teljes hormonális rendszer zavara jellemzi, érintett a hipotalamusz, a hipofízis, a petefészek, a pajzsmirigy, a szénhidrát-és zsíranyagcsere is. Aminek eredményeként a peteérés zavart szenved, mely rendszertelen, ritka menstruációban vagy a menstruáció teljes hiányában nyilvánul meg, így vezetve meddőséghez.

Hiperprolaktinémia, a prolaktinszint kóros emelkedését jelenti. A prolaktin nélkülözhetetlen a tejelválasztás megindításához és fenntartásához. A hipofízis gonadotrop hormon-szekréciójának (FSH, LH) gátlása révén befolyásolja a petefészek funkciót és a reproduktív működést. Az emelkedett prolaktinszint nőkben gátolja a petesejt érését, anovulációhoz, csökkent ösztrogéntermeléshez, ezáltal meddőséghez vezet. Legfőbb tünet a ritka menstruáció vagy a menstruáció teljes hiánya.

A korai petefészek kimerülés szindróma diagnózisa akkor állítható fel a diagnózis, ha 40 évesnél fiatalabb nőnél >25 mlU/ml FSH értéket mérhető legalább két alkalommal, egy hónapos különbséggel, valamint az amenorrhoeás vagy oligomenorrhoeás (vérzéshiány / minimális vérzéssel járó menstruáció) időszak hossza eléri a négy hónapot. Vezető tünete a meddőség, a ritka, kevés vérzéssel járó menstruáció vagy a menstruáció teljes hiánya.

Forrás:

⁠

https://www.nogyogyaszatikozpont.hu/nogyogyaszati-hirek/gyereket-akarok-de-honnan-tudom-hogy-van-e-peteeresem⁠

⁠

https://arc.unideb.hu/hu/meddoseg-endokrinologiai-okai⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.