Skip to content
1.1.3.3.2.1 Hormonális okok / Ovulációs diszfunkció – a petesejtérés zavarai
ii. Kórosan megemelkedett prolaktinszint (hiperprolaktinémia)
A hyperprolactinaemia az egyik leggyakrabban előforduló endokrin (hormonális) megbetegedés. Leggyakoribb oka a pajzsmirigy alulműködésben (hipotireózis) és a bizonyos gyógyszerek szedése során mellékhatásként megjelenő formák mellett a hipofízis prolaktint termelő microadenomája (átmérője <10 mm) és macroadenomája (átmérője ≥10 mm). A hipofízis kóros elváltozásain kívül számos fiziológiás állapot is okozhat zömében átmeneti hormonszint-emelkedést.
A prolaktin főként az adenohipofízis (az agyalapi mirigy elülső lebenye) ún. laktotrop sejtjei választják el. Az elmúlt évtizedben egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a prolaktinszintézis nem korlátozódik az adenohipofízisre, hanem számos más szövetben, mint például a központi idegrendszerben és az immunrendszer sejtjeiben, de a placenta egyes sejttípusaiban is termelődik. Elválasztása pulzatilis és diurnális ritmust mutat, legmagasabb szintje az alvás REM fázisában észlelhető.
A hiperprolaktinémia mindkét nemben károsítja a gonádfunkciókat. Nőkön a hormonális tünetek igen jellegzetesek. Különböző súlyosságú menstruációs zavarok 95%-ban jelentkeznek. Primer vagy szekunder amenorrhoea (vérzéskimaradás), enyhébb esetekben oligomenorrhoea (rendszertelen menstruáció) lép fel, de előfordulhat szabályos ciklussal, illetve szabályos időközökben jelentkező, vérzésekkel járó anovulációs ciklusokkal is. A legenyhébb formákban csak rövid luteális fázis és infertilitás észlelhető. A menstruációs zavarok mellett gyakran észlelhető galactorrhoea (tejcsorgás), azonban tejcsorgás jelentkezhet emelkedett prolaktinszint nélkül is.
További részletes információk olvashatók a kórosan magas prolaktin szintről és annak termékenységre kifejtett hatásáról az alábbi fejezetben:
Dr. Mészáros Szilvia: A prolactinoma hosszútávú gondozása. SE. I.sz. Belgyógyászati Klinika
Forrás:
Iván Gabriella, Góth Miklós: A hyperprolactinaemiás állapotok diagnózisa, differenciáldiagnózisa és kezelése. LAM 2006;16(8–9):715–721.
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.