Babaváró - Tudásbázis

1.1.3 A babaváró életút általunk kidolgozott, lehetséges 3 fő szakasza

Explore

1.1.3.2.5 Néhány hónapnyi sikertelen próbálkozást követően szűrőtesztek végezhetők.

v. Vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek szintjének ellenőrzése

⁠

A termékenységet nagyon sok tényező befolyásolja, így az életkor, a genetikai háttér, az életmódbeli és környezeti hatások, egyéb betegségek, valamint a hímivarsejtek mennyisége és minősége. Az egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás, illetve a stresszmentes és káros szokásoktól mentes életmód mellett mégis egyes vizsgálatok azt mutatták, hogy néhány vitamin, ásványi anyag és nyomelem is szerepet játszhat a termékenység javításában. Ezért megfontolandó a termékenységgel és várandóssággal kapcsolatban legfontosabbnak tartott, illetve széleskörben kutatott vitaminok, és nyomelemek szintjének ellenőrzése.

A terhességet tervező nők mindig beletartoznak a mikrotápanyag-hiány kockázati csoportjába, ezért számukra javasolt az étrend-kiegészítők, multivitaminok alkalmazása. Ez különösen fontos azoknak a nőknek, akik intenzív fizikai igénybevétellel járó munkát végeznek, akik speciális étrendet követnek, valamint akik nagy pszichés megterhelésnek és stressznek vannak kitéve munkájuk vagy életmódjuk által.

Néhány hónapnyi sikertelen próbálkozást követően érdemes ellenőrizni a jelentősebb vitaminok és nyomelemek vérszintjét, még abban az esetben is ha történt pótlás. A vizsgálat eredménye megmutathatja, hogy mely paraméter értéke nem éri el a referencia tartományt.

Általánosan javasolható alap laborvizsgálat tartalmazza a D-vitamin, folsav, szérum vas (vasanyagcsere paraméterek: teljes vaskötő kapacitás - TVK, ferritin, transzferrin, vérkép), B12-vitamin és esetleg a jód szintjének ellenőrzését. Ezek elégtelen mennyisége vagy hiánya gyakran előfordul a fertilis korú populációban. De léteznek kiterjesztett vitamin vizsgálati csomagok is, amelyek akár 14-15 paramétert is vizsgálnak (pl. A-, D-, E-, K-vitamin, koenzim Q10, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-vitamin, C-vitamin, folsav), melyek kiegészíthetők további ásványi anyag és nyomelem komponensekkel (cink, réz, szelén, magnézium).

Enyhébb esetben vitaminszegénységről (hipovitaminózis), súlyosabb esetben pedig vitaminhiányról (avitaminózis) beszélünk. Vitaminhiányos állapotot nem csak a bevitel csökkenése vagy megszűnte okozhat. Felszívódási zavarok vagy antibiotikumos kezelés következtében is kialakulhat a hiánybetegség. Ugyancsak károsan befolyásolja a vitaminok felszívódását és beépülését a dohányzás (a dohányfüsttel bekerülő anyagok, pl. a kadmium megköt egyes vitaminokat, elsősorban a C-vitamint), és az alkoholizmus (amikor is az emésztőrendszer nyálkahártyája folyamatosan gyulladt, így működése elégtelen). Egyes fertőző betegségek, gyulladásos immunfolyamatok, és a gyakori hasmenéssel járó állapotok szintén gátolják a vitaminok felszívódását és beépülését. Figyelembe kell venni azt is, hogy léteznek ún. vitamin-antagonisták, vagyis a vitaminhoz kémiailag hasonló, biológiailag azonban nem egyenértékű vegyületek. Melyek képesek a vitaminok helyét elfoglalni, és ilyenkor bőséges vitamin ellátottság mellett is kialakulhat elégtelenség (hipovitaminózis).

Fontos tudni, hogy a legtöbb vitamin és ásványi anyag esetén konkrét ajánlásokat megfogalmazni jelen tudásunk szerint nem lehet. Sokszor pontosan nem ismert a valódi szükséglet, csak a hiányt megelőző minimális dózist tippeljük, illetve a biztonságosan tolerálható felső beviteli szintet ismerjük. A különféle vitaminokra, nyomelemekre és ásványi anyagokra vonatkozó adagolási sémák – az aktuális tudományos ismeretek fényében – meglehetősen heterogén képet mutatnak. Éppen ezért az orvostársadalom is nagyon megosztott ez ügyben. Nincs egyértelmű konszenzus a pótlást illetően. Vannak magas dózisú (megadózisú) vitamint javaslók és a vitaminszedést ellenzők is. Azonban a D-vitaminról a közelmúltban bizonyosodott be, hogy lehetséges a napi helyett a heti vagy akár havi egyszeri, arányosan nagyobb dózisú adagolása. A C-vitaminnál továbbra is vitatott a megadózisok előnye.

A várandósság tervezésének időszakában történő vitamin- és ásványanyag-pótlás jelentőségéről bővebben olvashat az alábbi fejezetben:

1.1.3.1.11 Egyéb szűrési lehetőségek, környezeti kockázatok, vitaminok.⁠

⁠

A vitaminok és ásványi anyagok optimális szintjének jelentősége a női termékenység kapcsán

Alább a fetilitással összefüggésben a legtöbb evidenciával és tudományosan alátámasztott eredménnyel rendelkező vitaminok és ásványi anyagok szerepét ismertetjük.

D-vitamin

Az elmúlt években 3-5-szörösére nőtt a D-vitamint fogyasztók aránya, ám sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a túl nagy dózis (napi 6000-10 000 NE) hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet, mert megnöveli a vizeletben a kalcium koncentrációt és többek között vesekövet is okozhat. A D-vitamin pótlására javasolt napi dózis egészséges felnőttek esetén 2000 NE, melyet akár heti egy alkalommal (14 000 NE) vagy havi egyszeri adagban (60 000 NE) is lehet pótolni.

A D-vitamin ellátottság:

Optimális: >75 nmol/l (>30 ng/ml)

Elégtelen: 50- 75 nmol/l (20-30 ng/ml)

Hiányos: <50 nmol/l (<20 ng/ml)

Összességében a 30-90 ng/ml közötti szintek tűnnek az egészségi állapot szempontjából optimálisnak. A javasolt normáltartomány alsó határa 75 nmol/l, annak ellenére, hogy a hiány klinikai jelentősége főleg 50 nmol/l alatti értékeknél nyilvánvaló, ám mivel a D-vitamin pótlása a javasolt dózisban biztonságos, mindenkinél érdemes csökkenteni a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot.

A D-vitamin-hiány valószínűsége nő pl. az alábbi esetekben:

diabétesz

egyes gyógyszerekkel végzett kezelés (antiepileptikum és glükokortikoid terápia)

felszívódási zavarok (gyulladásos bélbetegség)

krónikus gyulladásos betegségek

súlyos elhízás (testtömegindex >30 kg/m2)

vegán étrend

Az elmúlt évek tanulmányai egybehangzóan kimutatták, hogy a D-vitamin-hiány a termékenység csökkenését okozhatja egyébként egészséges nőknél. A D-vitamin hiánya befolyásolhatja a menstruációs ciklus hosszát, mivel összefüggésben állhat a hosszabb follikuláris fázissal (késleltetett ovulációval). Egy 2018-ban közzétett tanulmány eredményei szerint azoknál a nőknél, akiknél a vér D-vitamin-szintje nem érte el az ajánlott 30 ng/ml értéket, csaknem háromszor nagyobb volt a menstruációs ciklus zavarának esélye, mint azoknál, akik az optimális szintet mutatták. (Jukic AM. et al. Lower 25-hydroxyvitamin D is associated with long menstrual cycles in a prospective cohort study. Epidemiology. 2018; 29(3):388–396.)

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a fogamzóképes korú nők leggyakoribb hormonális megbetegedése. A nők legalább tizedét érinti és a meddőség leggyakoribb okaként tartják számon. Habár önmagában a PCOS nem egyenlő a meddőséggel, a statisztikák szerint a meddőség előfordulása a PCOS-el diagnosztizált nők körében 70-80% közé esik. PCOS-ben a férfi nemi hormonok, az úgynevezett androgének túlsúlya figyelhető meg, amelyhez a D-vitamin-hiányos állapotnak is köze lehet. Egyes statisztikai adatok szerint a PCOS-ben szenvedő nők 65-87%-ánál figyeltek meg D-vitamin-hiányt. A PCOS rendkívül gyakori velejárója az inzulinrezisztencia, egyes források szerint a PCOS esetek 80%-ánál jelen van. A D-vitamin pótlása pedig ezen a téren nyújthat segítséget. Egy 2014-ben megjelent vizsgálatban a D-vitamin kezelés hatására az inzulinrezisztencia, az androgén-szintek, a tüszőérés és a menstruációs zavarok is javulást mutattak. Vagyis a megfelelő D-vitamin kiegészítés javítja a menstruációs és tüszőérési rendellenességeket PCOS-ben, így növelve a teherbeesés esélyét. Egy 2018 júniusában publikált tanulmány szerint a D-vitamin pótlása jelentős mértékben képes csökkenteni az éhgyomri vércukorszintet és az inzulinrezisztenciát. Továbbá növeli az adiponektin szintjét, mely fehérjehormon fokozza a zsírok bontását, szabályozza a zsíranyagcserét és javítja az inzulinérzékenységet is. (Abootorab MS. et al. The effect of vitamin D supplementation on insulin resistance, visceral fat and adiponectin in vitamin D deficient women with polycystic ovary syndrome: a randomized placebo-controlled trial. Gynecol Endocrinol. 2018;34(6):489-494.)

A vér alacsony D-vitamin szintje és az endometriózis előfordulása között is erős összefüggést mutatott ki több klinikai vizsgálat. Egy 2016-ban bemutatott tanulmány következtetése szerint a D-vitamin in vitro hatással van az műtéti úton eltávolított endometriózis szövetből izolált sejtek gyulladásos immun-folyamataira, jelentősen csökkenti azokat. Illetve azt is kimutatták, hogy a súlyos endometriózisban szenvedők nők D-vitamin szintje alacsonyabb volt a kontrollcsoporthoz képest. (Miyashita M. et al. Effects of 1,25-Dihydroxy Vitamin D3 on Endometriosis. The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism. 2016;101(6):2371–2379.)

C-vitamin

A C-vitamin nem más, mint az aszkorbinsav, egész pontosan az L-aszkorbinsav. Az aszkobinsav minden élőlény működéséhez nélkülözhetetlen redox szabályozóként működő molekula. Továbbá antioxidáns tulajdonsága révén kulcsfontosságú a szabadgyökök szintjének optimumon tartásához. Az aszkorbinsav ezen kívül támogatja a szervezetben a vas felszívódását és hasznosulását.

A C-vitamin körül óriási viták bontakoztak ki, az elfogadott szakmai ajánlás szerint napi 60-80 mg bevitel szükséges, míg mások akár több ezer mg napi C-vitamin bevitelét javasolják. Ismert, hogy a nagy dózisú C-vitamin fokozhatja a vesekőképződés kockázatát. Bár a C-vitamin oxálsavvá bomlik le, ami a vesekő egyik fő típusának alkotó eleme (a vesekövek háromnegyede kalcium-oxalátból áll), azonban ez mégsem növeli a vesekő képződésének valószínűségét, mivel a C-vitamin által savasított vizelet a foszfát köveket oldja, illetve gátolja a kialakulásukat. Azonban egy több, mint 20 ezer svéd férfi bevonásával készült 11 évig tartó prospektív vizsgálat fényt derített arra, hogy a nagy dózisú (1000 mg/nap) C-vitamint szedők 3,4%-ánál, míg az aszkorbinsavat nem alkalmazók 2%-ánál alakult ki vesekő. (Thomas LDK. et al. Ascorbic Acid Supplements and Kidney Stone Incidence Among Men: A Prospective Study. JAMA Intern Med. 2013;173:386–388.) Tehát a megadózis kérdése még ma sem tisztázott.

A hasznos és biztonságos dózis meghatározására irányuló vizsgálatok mellett sok humán klinikai tanulmányban összehasonlították már a természetessel azonos, de szintetikusan előállított L-aszkorbinsav elfogyasztása során tapasztalt hasznosulást/hatást az azonos mennyiségű aszkorbinsavat tartalmazó különböző gyümölcsök, zöldségek, gyógynövények elfogyasztásából vagy ezen növények kivonataiból származó C-vitaminnak a hasznosulásával, és nem tapasztaltak különbséget. (Carr AC. et al. Synthetic or food-derived vitamin C–are they equally bioavailable? Nutrients. 2013;5(11):4284–4304.) Természetesen a növényeknek az elfogyasztása járhat különböző előnyökkel, de nem a C-vitamin tartalmuk hasznosulásának kontextusában, hanem azért, mert más hasznos alkotóelem is lehet bennük, mint C-vitamin (pl. rostok, ásványi anyagok, polifenolok). Azonban pl. a kvercetin ami a gyümölcsökben és zöldségekben egyik leggyakrabban előforduló polifenol (pontosabban flavonoid) kifejezetten gátolja a C-vitamin felvételét és sejtekbe történő hasznosulását több mechanizmuson keresztül is.

Igazolták, hogy a C-vitamin fontos szerepet tölt be a menstruációs ciklus szabályozásában és a petefészek funkciójában. Az aszkorbinsav serkenti a progeszteron és az oxitocin hormonok termelését, és nagy koncentrációban megtalálható a sárgatestben. Egy 2003-ban publikált vizsgálati eredmény szerint a C-vitamin szedése pozitívan befolyásolja a hormonszinteket és javítja a termékenységet, olyan nőknél, akiknél túl rövid a luteális fázis. Luteális fázis elégtelenség a reproduktív korú nők 3-10%-ában fordul elő világszerte. A kutatásban 150 nő vett részt akik luteális fázis elégtelenségben, illetve progeszteronhiányban szenvedtek. Egy részük napi 750 mg C-vitamint kapott, míg másik részük nem részesült kezelésben. Az eredmények azt mutatták, hogy a C-vitamint szedő nők 77%-ánál a progeszteron szint jelentősen emelkedett. A C-vitamint szedő nők csoportjában a teherbeesés aránya szignifikánsan magasabb volt, 25%-uk 6 hónapon beül várandós lett. Míg a C-vitamin kezelést nem kapó nők 11%-a esett teherbe ez idő alatt. A C-vitamin pótlás képes volt több mint duplájára növelni a teherbeesés valószínűségét. A C-vitamint szedő nők 53%-ánál nőtt a luteális fázis hossza, vagyis helyreállt a normális menstruációs ciklus. (Henmi H. et al. Effects of ascorbic acid supplementation on serum progesterone levels in patients with a luteal phase defect. Fertil Steril. 2003;80(2):459-61.)

Folsav/folát

A velőcsőzáródási rendellenességekkel és alkalmazott folsav dózisokkal kapcsolatos bővebb tájékoztatás az alábbi fejezetben elérhető:

1.1.3.1.11 Egyéb szűrési lehetőségek, környezeti kockázatok, vitaminok.⁠

⁠

A velőcsőzáródási problémák kockázatának csökkentésén túl a folát nem csak az egészséges terhesség szempontjából lényeges, hanem a termékenységre is hatással lehet. Kutatások szerint szabályozza a petefészek működését és a beágyazódást. Emellett fontos szerepe van a peteérés folyamata során is, ugyanis a foláthiány gátolhatja a petesejt kilökődést. Egy vizsgálatban az gátolt ovulációból adódó termékenységi problémák rizikója a legtöbb folsavat szedő nő körében felére csökkent. (Chavarro JE. et al. Use of multivitamins, intake of B vitamins, and risk of ovulatory infertility. Fertil Steril. 2008;89(3):668-76.) Mesterséges megtermékenyítéskor az optimálisan magas folsavszint 3-szorosára növeli a sikeres terhesség kialakulását.

Egy németországi kutatás szerint a termékeny korú, 18-29 éves nők mindössze 3%-ának, illetve a 30-49 évesek 4%-ának megfelelő a folsav-szintje. Pedig napi 400 mikrogramm (mcg) bevitelével 2-3 hónap alatt, vagy napi 800 mikrogramm (mcg) bevitelével akár 1 hónap alatt normalizálható és egészségesre növelhető a folsav-szint. A folátban gazdag élelmiszerek fogyasztása mellett a szakértők azt javasolják, hogy minden termékeny korú nő napi 400 mcg folsavat szedjen. Az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health - NIH) a folsav-kiegészítés 600 mcg-ra történő emelését javasolja terhesség esetén, illetve 500 mcg folsav szedését ajánlják a szoptatás ideje alatt. A Németországi Táplálkozástudományi Társaság (Deutsche Gesellschaft der Ernährung - DGE) ajánlásai alapján felnőtteknél napi 300 mcg folsav-bevitel javasolt. Terhesség alatt pedig napi 550 mcg, míg szoptatás során napi 450 mcg folsav-bevitelt tartanak megfelelőnek. Magyarországon a folsav felnőttek számára ajánlott napi beviteli referencia értéke (NRV) 200 mcg. Az OTÁP 2014-es átfogó felmérése kritikusan alacsonynak találta (átlag 169 mcg/nap férfiak és 144 mcg/nap nő) a hazai folsavbevitelt. A legalacsonyabb értékek a 18-24 év közötti nők és a 65 év feletti férfiak körében voltak.

A folsav hiánya vagy elégtelen mennyisége felléphet olyan betegségek következtében, melyek általános felszívódási zavarral járnak. Ilyen lehet pl. a gyakori lisztérzékenység (a glutén fogyasztását követő bélgyulladás), vagy a gyomorban és a bélrendszerben megtelepedő kórokozó baktériumok következtében kialakuló diszbiózis. Emellett a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, és a krónikus stressz is vezethet folsavhiányhoz. A komoly folsavhiány hosszútávon ún. makrociter anémiát okozhat. Makrociter anémiában a vörösvérsejtek száma a normálisnál kevesebb, viszont méretük nagyobb, és az oxigénszállító képességük csökkent. A folsav felszívódása csak akkor lesz ideális, ha B12-vitamin is jelen van a szervezetben. Fontos megjegyezni, hogy egyes gyógyszerek, mint a cukorbetegségben, vagy inzulinrezisztenciában alkalmazott metformin rontják a folsav hasznosulását. Ugyanakkor epilepsziában, illetve antiepileptikus terápia során is fokozott a folsav igény. Lásd bővebben:

i. Epilepszia⁠

Vas

A vas az élő szervezetek számára alapvető fontosságú. Számos élettani folyamatban elengedhetetlen a jelenléte. Az emberi szervezet szigorúan szabályozza a vas forgalmát, ezáltal igyekszik egyensúlyt tartani a szükséges és a veszélyes folyamatok között. Ebben a szabályozásban nagyon sok fehérje vesz részt, melyek a vas felszívódását, szállítását, raktározását végzik.

Szervezetünk nem képes az esszenciális vas előállítására, ezért a vasat a táplálkozással kell pótolni. Egy átlagos, felnőtt szervezet 4-5 g vasat tartalmaz. Ennek mintegy kétharmada a vérgázok szállításában résztvevő hemoglobinban található a vörösvérsejtekben, a többi egyharmad egyéb fehérjékben. A táplálékkal bevitt vasnak mindössze 10%-a szívódik fel és hasznosul. A felszívódáshoz a vasnak a táplálékban található oxidált állapotából redukált állapotúvá kell válnia. A redukált vas az emésztőrendszer csaknem teljes hosszában felszívódik, de legnagyobb mennyiségben a duodenumban (patkóbél). A redukált vas a duodenumból egy transzportfehérje (dimetal transzporter 1) segítségével jut a bélhámsejtekbe. A bélhámsejtekben a vas ferritin formájában tárolódik és a szükségleteknek megfelelően a keringésbe kerül. A véráramban a transzferrin molekulához kötődik, amely a vas szállítását végzi. A vasháztartás szabályozásában a hepcidin fehérje is fontos szerepet játszik azáltal, hogy gátolja a vas bélrendszerből történő felszívódását.

Vashiány

Amennyiben kóros folyamatok megzavarják a szervezet vas-egyensúlyát vashiány alakulhat ki. Felszívódási zavarokban, pl. gluténérzékenységben (cöliákia), vagy krónikus gyulladásos betegségekben, különböző fertőzéses megbetegedések során, bizonyos gyógyszerek hatására csökkenhet a vas felvétele. A vashiány a nők csaknem 40%-át érinti. Fontos adat, hogy vashiányos betegek kb. 80%-a nő. A modern, sokszor rohanó életvitelünkben nem mindig jut eszünkbe, hogy a fáradékonyság, a gyakori fejfájás, vagy a terhelhetőség és a koncentráció csökkenésének hátterében vashiány is állhat. Könnyen értelmezhető, miért a nők számára jelent nagyobb veszélyt a vasraktárak kiürülése. A nők fokozottabb vasigénye egyrészt a rendszeres menstruációs vérzéssel magyarázható. A nők általában gyakrabban diétáznak, vagy követnek bizonyos tápanyagforrásokat mellőző étrendet, mint a férfiak. A csökkent tápanyagbevitel hozzájárulhat a vashiány kialakulásához. Az életmódváltás, diétázás gyakran egészül ki sporttevékenységgel, fokozott fizikai aktivitással. A rendszeres, megterhelő sporttevékenység szintén serkenti a vasraktárak kiürülését.

A vashiány kialakulása többlépcsős folyamat, melyben először a raktárakból használódik fel a vas. Amikor a vasraktárak kiürülnek, eleinte a vasat tartalmazó létfontosságú molekulák még elegendő vashoz jutnak, így funkciójukat el tudják látni. Ebben a stádiumban a vasraktározó fehérje, a ferritin szintje már alacsony és a szérum vas szintje is többnyire csökkent. Amennyiben a szervezet vasellátottsága tovább romlik már a működésükhöz vasat igénylő molekulák sem jutnak megfelelő mennyiségű vashoz, így feladatukat csak korlátozottan képesek ellátni. A vas szállításában fontos transzferrin szintje megemelkedik, mivel a szervezet arra törekszik, hogy a csökkent mennyiségű vasat még elérje. A vérgázok szállításában döntő szerepet játszó hemoglobin fehérje, mely a szervezet vastartalmának több mint kétharmad részét köti, ebben az állapotban már nem tud elegendő mennyiségben képződni, ezért vérszegénység (anémia) alakul ki.

Vaspótlás

A vashiány szájon át szedett vaskészítményekkel kezelhető. Egy kúra a vasraktárak feltöltéséig tart, mely akár fél év is lehet. A vas felszívódását a C-vitamin segíti, így érdemes azzal is kiegészíteni a tápanyag-pótlást. A magnézium, a kalcium, néhány antibiotikum, a savlekötők, és a pajzsmirigy betegségekben alkalmazott gyógyszerek, de a magas rosttartalmú gabonák, a tea, a kávé és a tej gátolja a vas felszívódását. Ezeket a gyógyszereket, élelmiszereket 2 órával a vaspótló készítmény bevétele előtt vagy után fogyasszuk. Az éhgyomorra történő bevétel a felszívódás hatékonyságát növeli. A vas megfelelő felszívódása és biohasznosulása érdekében javasolt ún. szerves vasat tartalmazó készítményt választani, pl. vas-fumarát vagy vas-biszglicinát. Ezeket az iránymutatásokat mindenképp érdemes szem előtt tartani a vastartalmú készítmények alkalmazása esetén.

Vas és termékenység

Számos tudományos kutatás leírta a vashiány és a meddőség, az alacsony születési súly, illetve a koraszülés közötti kapcsolatot. Azt találták, hogy a nem megfelelő vasraktárakkal rendelkező nők körében nagyobb az anovuláció aránya, vagyis a peteérés és tüszőrepedés elmaradásának esélye. Vashiányos anémiában a reproduktív szervek nem megfelelő oxigénellátása negatívan befolyásolja a petesejtek minőségét vagy életképességét. A vashiányos állapot hatással lehet a magzat fejlődésére, megakadályozhatja a méhlepény normál fejlődését, és fokozhatja a vetélés és koraszülés kockázatát is. A vizsgálatok szerint a vasat rendszeresen pótló nők körében 40%-kal, a napi több mint 40 mg vasat fogyasztó nők körében pedig 62%-kal alacsonyabb a fertilitási problémák kockázata. Emellett a megfelelő vasbevitel és a vér vasszintjének normalizálása bizonyítottan javítja a terhesség kimenetelét. (Chavarro J. et al. Iron Intake and Risk of Ovulatory Infertility. Obstetrics & Gynecology. 2006;108(5):1145-1152.)

A fertilis korú nők kb. 30%-a vashiányos (anaemia nélkül) és 10%-a vashiányos vérszegény. A terhességben pedig a korábbihoz képest több mint másfélszeresére nő a kismama vasszükséglete. A vas pótlása nemcsak az anyai szervezet, hanem a magzat fejlődése szempontjából is létfontosságú. A vashiány károsan hat a magzati idegrendszer fejlődésére, de koraszüléssel is járhat, és az alacsony születési súllyal is összefüggésben állhat. Éppen ezért fontos már a családalapítás tervezésénél feltölteni a vasraktárakat, mert a vashiánnyal megkezdett terhesség jelentősen megnöveli a vérszegénység és ezzel a 3. trimeszteri szövődmények kialakulásának kockázatát is.

Jód

A jód elsősorban a pajzsmirigy hormonjainak termeléséhez és a pajzsmirigy optimális működéséhez járul hozzá, részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, valamint elősegíti a megfelelő szellemi működés fenntartását, az idegrendszer normál funkcióját, és a bőr normál állapotának megőrzését. A könny-, nyál-, izzadságmirigyek működésének is van jódigénye. Magyarországon a lakosság többsége (kb. 80%) jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet fogyaszt. Az enyhe jódhiány pótlásának legegyszerűbb módja a jódozott só fogyasztása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2007-es felmérése alapján világszerte 2 milliárd ember fogyaszt az ajánlottnál kevesebb jódot. A felnőttek számára megfelelő mennyiségű jódbevitel 150 mcg, terhes és szoptató anyák esetén pedig 200 mcg naponta. Az erősen klóros víz gátolhatja a jód hasznosulását. Emellett léteznek ún. goitrogén anyagok, melyek ronthatják a pajzsmirigy működését, azáltal, hogy akadályozzák a pajzsmirigy jódfelvételét vagy gátolják a pajzsmirigy-peroxidáz (TPO) enzim működését. A legtöbb goitrogén étel a keresztes virágúak csoportjába tartozik pl. káposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol, karalábé, kínai kel, retek. Ismert pajzsmirigybetegség esetén érdemes korlátozni nyersen történő fogyasztásukat, párolással vagy főzéssel a goitrogén anyagok lebomlanak.

A jódhiány hosszú távon a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet és szövődményeként gyakran jelentkezik a pajzsmirigy megnagyobbodása (strúma). Európában az élelmiszerügyi tudományos bizottság a felnőtteknél 600 mcg/nap dózisban határozta meg a hosszú távon biztonságos jódbevitel felső határát. Az autoimmun eredetű pajzsmirigy-gyulladásokban és göbös pajzsmirigy-betegségben adott jód fokozhatja a gyulladásos folyamat aktivitását vagy túlműködést eredményezhet, ezért ilyen esetekben a jód pótlása szakorvosi konzultációt igényel.

A jódot legtöbbször a pajzsmirigy anyagaként definiálják, azonban funkciója ennél szélesebb körű. A jódhiány termékenységi problémákat is okozhat, akár közvetlenül a gonádfunkciók elégtelenségén, vagy sokszor közvetve a pajzsmirigyműködés zavarán keresztül. A pajzsmirigy alulműködése esetén a hipotalamusz nagyobb mennyiségben választ ki tireotropin-felszabadító hormont (TRH), mely az agyalapi mirigyben serkenti a pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH) elválasztását, hogy fokozza a pajzsmirigy hormonok termelését és a szervezet ellensúlyozza az alulműködést. Ezzel párhuzamosan azonban a TRH a prolaktin termelését is fokozza. Az emelkedett prolaktin szint pedig a petefészek működését negatívan befolyásolja, gátolva az LH és FSH hormonok szintézisét és eltolva a hormonegyensúlyt. A pajzsmirigy alulműködésének eredménye lehet továbbá az ösztrogéndominancia kialakulása is. Az ösztrogén nagy koncentrációban akadályozza az ún. nátrium-jodid szimporterek megfelelő működését, így nehezítve a sejtszintű jódhasznosítást vagy súlyosbítva az esetleges jódhiányt. Ösztrogéndominancia megjelenhet túlsúlyos férfiaknál is, ezért az ismertetett mechanizmuson keresztül a jódhasznosulás esetükben is romolhat.

Terhességben a pajzsmirigyhormon-termelés és ezért a jódfelvétel mértéke akár 50%-kal megnő, így jódhiányos nőkben a késő terhességben hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés) alakulhat ki, abban az esetben is, amikor az első trimeszterben még normál pajzsmirigy funkcióval (euthyreoid állapot) bírtak. Jódhiány esetén mind a férfi, mind a női fertilitás csökken és gyakoribb a spontán vetélés előfordulása.

A pajzsmirigy működésről bővebben az alábbi fejezetben olvashat

ii. A pajzsmirigy vizsgálata⁠

A vitaminok és ásványi anyagok optimális szintjének jelentősége a férfi termékenység kapcsán

A férfiak esetén a fent bemutatott vitaminokon és ásványi anyagokon kívül egyéb, a spermiumok minőségére és mennyiségére pozitív hatást gyakorló egyes esszenciális aminosavak és nyomelemek szerepe is bizonyított.

D-vitamin

Napjainkban már bizonyított a D-vitamin-hiány és a normál szerkezetű spermiumok mennyiségének csökkenése, valamint a spermium motilitás romlása közötti korreláció. A D-vitamin hiánya a férfi hipogonadizmus és a tesztoszteron elégtelenség egyik oka. A D-vitamin közvetve és közvetlenül is befolyásolva a tesztoszteron szintjét. Ezen kívül, a D-vitamin alacsony szintje a hímivarsejtek termelésének hanyatlásához vezet, valamint növeli a spermiumok DNS fragmentáltságának arányát. Igazolták továbbá, hogy a D-vitamin optimális szérum koncentrációja pozitívan hat a férfiak reprodukciós képességeire. Hozzájárul a normál termékenységhez, hogy elősegíti az androgén hormonok, többek közt a tesztoszteron megfelelő termelését. Valamint a kalciummal közösen a spermiumok mozgékonyságáért is felel, arra is igen erős jótékony hatást gyakorol.

C-vitamin

Antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező hatásai révén javítja az ondó minőségét és fokozza a spermiumok motilitását (mozgékonyságát). Klinikai tesztekkel igazolt, hogy a spermatogram bizonyos mutatóinak javítása magas dózisú C-vitaminos kezeléssel lehetséges.

Folsav

A folsav a spermiumok minőségének szempontjából is kiemelt jelentőségű. Ugyanis hatással van a sejtosztódásra, illetve a spermiumok örökítő anyagának (DNS-ének) védelmében is kiemelt szerepet játszik. Egy hibás, ún. fragmentált (töredezett) DNS-sel rendelkező spermium mozgása lehet tökéletes, vagyis elérhet a petesejthez és megtermékenyítheti azt. Sajnos azonban éppen az örökítő anyag sérülése okán jelentősen megugrik az életképtelen zigóta lehetősége, amely vetéléshez vezethet. Minden egészséges férfi rendelkezik bizonyos százaléknyi fragmentált DNS-t tartalmazó spermiummal, azonban folsav elégtelenségben ez az arány magasabb lehet.

A Kalifornia Egyetem kutatói által publikált tanulmány eredményei szerint a folsav-tartalmú étrend-kiegészítőket fogyasztó férfiaknál kisebb a valószínűsége az abnormális spermiumok és az ebből adódó férfi meddőség kialakulásának. A folátok hatékonyan mérséklik a spermiumok DNS-töredezettségét, illetve a kromoszómaszámbeli eltérések (aneuploidiák) kialakulását a spermatogenezis során. Napi 800 mcg folsav bevitellel 20-30%-al csökkenthető a különböző típusú aneuploid spermiumok aránya. Az USA-ban jelenleg ajánlott folát dózis 19 éven felüli férfiaknak napi 400 mcg, a kutatások szerint azonban gyermekvállaláskor a ennél többre is szükség lehet. (Young SS. et al. The association of folate, zinc and antioxidant intake with sperm aneuploidy in healthy non-smoking men. Human Reproduction. 2008;23(5):1014–1022.) A spermavizsgálat eredményei alapján átlagosan 1-4%-ban fordul elő valamilyen aneuploidia a spermiumokban. Ez az arány azonban egyénenként változó lehet, melyre a folsav ellátottságnak is hatása van. A kutatás megmutatta, hogy a születendő gyermek egészségének szempontjából nem csak az anya, de az apa étkezési szokásai is meghatározóak lehetnek.

L-arginin és L-karnitin

Esszenciális aminosavak, amelyek elegendő mennyisége általában a kiegyensúlyozott táplálkozással biztosítható, de néha szükséges a bevitel növelése.

Az L-arginin nélkülözhetetlen aminosav, amely a szervezet bioszabályozási folyamatában széleskörű szereppel bír. Az L-arginin javíthatja a férfiak fertilitási mutatóit, növelve a spermiumok számát és javítva motilitásukat. Egy vizsgálat azt találta, hogy 4 hónapon át (1000 mg/nap) L-argininnal kezelt férfiak spermiumszáma emelkedett és a hímivarsejtek mozgékonysága javult, és nőtt az ejakulátum mennyisége. Emellett nőtt a tesztoszteron koncentrációja is. (Manssor ARJ. et al. The effect of L-Arginine of treatment for infertile men on semen parameters. Tikrit Journal of Pure Science. 2019;24(5):1-4.) A merevedési (erekciós) problémákkal küzdő férfiak esetén az L-arginin szintjét alacsonyabbnak mérték. Az L-argininnel történő kezelések hatékonyságával foglalkozó kutatásokban azt is kimutatták, hogy alkalmazása egyes vizsgálati elrendezésekben pozitív hatással lehet az erektilis diszfunkcióra (merevedési zavar). Azonban a 2000-es évek elejétől több klinikai vizsgálatban kezeltek szexuális funkciózavart L-argininnal (1500-5000 mg/nap dózisban), amelyben ellentmondó eredményeket kaptak. Nem bizonyult egyértelműen hatékonynak.

Az L-karnitin és az L-acetil-karnitin a mellékherében találhatóak meg magas koncentrációban és fontos szerepet játszanak az anyagcserében, illetve a spermiumok érésében. Ugyancsak hatással vannak a spermiumok progresszív mozgására. Az L-karnitinnek ezenkívül nagyon fontos szerepe van a spermiumok energiaellátásában. Klinikai megfigyelések alátámasztották, hogy az L-karnitin (2000-3000 mg/nap dózisban) javítja a hímivarsejtek paramétereit az asthenozoospermiával és az oligozoospermiával diagnosztizált férfiaknál.

Cink

Az ondóhólyagban és a prosztatában a cink értéke jelentősen magasabb, mint az emberi test bármely más szervében. A kutatások azt is kimutatták, hogy az ondóban – a vérszérumhoz viszonyítva – sokkal magasabb a cinktartalom. Szakirodalmi adatok alátámasztják a cink szerepét a spermatogenezis folyamatában és a tesztoszteron szint szabályozásában. Cinkre szükség van a spermium külső membránjának és farkának kifejlődéséhez. A cink emellett antioxidáns hatással is bír, azaz védi a spermiumokat a szabadgyökök káros hatása ellen. Alacsony cink koncentráció mellett megszaporodik a szerkezeti és számbeli kromoszómahibákkal rendelkező spermiumok száma. A cink napi maximális beviteli mennyiségét 40 mg-ban állapították meg az egészségügyi szervek.

Szelén

A szelén-elégtelenség a férfi fertilitási problémák egyik oka lehet. A szelén nélkülözhetetlen az egészséges spermaképződéshez. Hozzájárul a spermiumok normál morfológiájához és motilitásához is. Mivel a szelén rendkívül hatékony antioxidáns, ezért kiemelkedő szerepet tölt be a spermiumsejtek szabadgyökök elleni védelmében. Kutatások azt is bizonyították, hogy a szelén javítja a herékben található Leydig-sejtek funkcióját, melyek a tesztoszteron előállítását végzik. Az új-zélandi Auckland Egyetem kutatói 34 klinikai kísérlet eredményeit összegezték, melyekben összesen több mint 2800 termékenységi problémákkal küzdő pár vett részt, és arra jutottak, hogy az antioxidáns kiegészítőket szedő férfiak esetében több mint 4-szer nagyobb a fogantatás valószínűsége, illetve több mint 5-ször nagyobb az élveszületés aránya azon férfiakhoz képest, akik nem szedtek antioxidánsokat. Az antioxidánsok között szerepelt a szelén, a magnézium, a cink, a karnitin, a B-, C- és E-vitamin. (Showell MG. et al. Antioxidants for male subfertility. Cochrane Database Syst Rev. 2011;19(1):CD007411.) Egy 2009-ben publikált kutatás csökkent nemzőképességű férfiakon vizsgálta meg a szelén spermaminőségre gyakorolt hatását. A férfiak nem voltak szelénhiányosak, mégis 26 hétig tartó szelénpótlás (200 mcg/nap) után a teljes spermaszám, a spermakoncentráció, a morfológiai érték (normál alakú spermiumok aránya) és a motilitási érték (mozgó spermiumok aránya) is javult a kiindulóponthoz képest, összehasonlítva a hatóanyagmentes placebót szedőkkel. A szelén ajánlott napi adagja férfiaknak 70 mcg, de a családtervezés időszakában akár napi 200 mcg is adagolható.

Forrás:

⁠

https://www.netamin.hu/tudasbazis/a-noi-hormonrendszer-epitokovei-alapveto-vitaminok-es-asvanyi-anyagok/⁠

⁠

https://www.gyogyszereszahaznal.hu/a-termekenyseget-elosegito-vitaminok-asvanyi-anyagok-nyomelemek/⁠

⁠

https://www.novalac-prenatal.hu/a-varandossag-tervezese/vitaminok-es-asvanyi-anyagok-a-varandossag-elott-es-alatt/⁠

⁠

https://www.babalesz.hu/cikkek/minden-a-d-vitaminrol-noi-es-ferfi-termekenyseg-pcos-es-meg-sok-mas/⁠

⁠

http://doktori.uni-sopron.hu/id/eprint/472/1/Bartfai_Liza_disszertacio.pdf⁠

⁠

https://www.tenyek-tevhitek.hu/c-vitamin.htm⁠

⁠

https://szabogalbence.hu/8-jegyzet-c-vitamin/⁠

⁠

https://www.marketingpirula.hu/cikkek/a-kevesebb-gyakran-tobb/⁠

⁠

https://www.babalesz.hu/cikkek/hogyan-hat-c-vitamin-noi-hormonrendszerre-es-termekenysegre/⁠

⁠

https://www.babalesz.hu/cikkek/hogyan-javitja-szelen-spermiumok-minoseget/⁠

⁠

https://labtestsonline.hu/news/vasanyagcsere⁠

⁠

https://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/hogyan-segithetjuk-a-vas-felszivodasat⁠

⁠

https://www.intima.hu/betegtajekoztatok/vashiany⁠

⁠

https://portal.nebih.gov.hu/-/a-jod-elettani-jelentosege-es-tuladagolasanak-kockazatai⁠

⁠

https://napidoktor.hu/babavaro/igy-okozhat-meddoseget-a-jodhiany/⁠

⁠

https://www.endokrinkozpont.hu/hirek/pajzsmirigyzavarokat-okozhatnak-a-goitrogen-elelmiszerek⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.