Skip to content
1.1.3.1.9 Anyai alapbetegségek.
i. Epilepszia
Kevés kivételtől eltekintve minden epilepsziával élő nő biztonsággal vállalhat kisbabát. Bár egyes betegeknél a terhesség a rohamok szaporodásához vezethet, a többségnél nem következik be változás, sőt, a rohamok szünetelése is előfordul.
Az epilepsziabetegséggel küzdők esetén a megfelelő rohammentesség és az antiepileptikus terápia teratogenitásának minimálisra csökkentése kiemelten fontos. Ezért ajánlatos, hogy gyermekáldás tervezése előtt minden, gyógyszeres terápiában részesülő nő felkeresse kezelőorvosát, és az epilepszia súlyosságának szem előtt tartásával a várható kockázat és haszon mérlegelésével esetlegesen új gyógyszeres kezelés kerüljön beállításra. Az optimális cél a stabil rohammentesség elérése a lehető legkisebb kockázat mellett. Az anyai és magzati rizikótényezők egyidejű megfontolása szükséges, hiszen a hatóanyagok nem megfelelő plazmaszintje tudatzavarhoz eszméletvesztéshez vagy legsúlyosabb esetben kontrollálatlan tónusos-clonusos görcsrohamokhoz vezethet, amely mind az anya, mind a magzat számára potenciálisan életveszélyes. Amennyiben lehetséges, kulcsfontosságú a politerápiában részesülők monoterápiára történő átállítása a lehető legalacsonyabb effektív dózis figyelembevételével.
A fejlődési rendellenességek szempontjából az ún. elsőgenerációs (régi) antiepileptikumok (fenitoin, primidon, carbamazepin és valproát) bírnak a legnagyobb rizikóval. Ha lehet, e szereket le kell cserélni. Az epilepsziás nők antiepileptikum-vérszintjének monitorozása a terhesség előtt és alatt is indokolt. Abban az esetben, ha az utóbbi két évben nem jelentkeztek rohamok, fontolóra lehet venni az antiepileptikus gyógyszerek elhagyását, amennyiben a roham típusa, az epilepszia oka és az EEG-eredménye ezt lehetővé teszik.
Jelenleg még kérdéses, hogy a fejlődési rendellenességeket az epilepsziabetegség önmagában okozza vagy inkább az epilepsziaellenes kezelés következménye. A patogenezis valószínűleg több tényezős (multifaktoriális), a genetikai háttér, az epilepszia típusa és a rohamok gyakorisága is meghatározó eleme lehet a fejlődési rendellenességek gyakoribb előfordulásának. Az antiepileptikumok többféle mechanizmussal idézik elő a veleszületett fejlődési rendellenességeket (congenitalis malformació), amelyek közül talán az egyik legfontosabb a folát-hiány, amely a nyitott gerinc (spina bifida) kialakulására prediszponál. Az epilepszia kezelésében alkalmazott hatóanyagok befolyásolhatják a folsav felszívódását, illetve a folsavanyagcsere egyes enzimatikus átalakulási lépéseit. Az antiepileptikus szerek metabolizmusa során jelentős mértékű oxidatív stressz keletkezik, amelynek következtében DNS-károsodás és embryopathiák alakulnak ki.
Magzatfejlődési rendellenesség az összes szülések 2-4%-ában fordul elő. Az antiepileptikumot szedő epilepsziás nők gyermekeinél ez az arány 4-6%-ra emelkedik. A rendellenességek nagy része nem súlyos. Velőcső-záródási rendellenességek - melyek a teljes populáció 0,2-0,5%-ában fordulnak elő - valproát mellett közel tízszer gyakrabban jelentkeznek. Kisebb mértékben emelkedik a rizikó carbamazepin esetén is. Ezért minden fogamzóképes epilepsziás nőnél folsav-szubsztitúcióra van szükség. Napi 1-5 mg folsavpótlás jelentősen csökkenti a velőcső-záródási rendellenességek előfordulását. Fontos tudni, hogy a magzatvédő multivitaminokban megtalálható folsav önmagában nem elegendő az epilepsziában szenvedő, illetve antiepileptikus terápia alatt álló gyermeket tervező nők folsav pótlására. A fokozott folsav szükségletű babatervezési időszak, és az első trimeszter igényeire összeállított készítmények folsav tartalma átlagosan 0,8 mg. E mellé további szubsztitúció szükséges.
Folsav pótlásra szolgáló törzskönyvezett gyógyszer-készítmények és legfontosabb regisztrált vitaminok
Készítmény neve
Folsav tartalom (mg)
Biológiailag aktív folsav tartalom (mg)
Hatóanyag
Orvosi rendelkezés
Készítmény neve
Folsav tartalom (mg)
Biológiailag aktív folsav tartalom (mg)
Hatóanyag
Orvosi rendelkezés
Folsavpótlás
Folsav
3
-
acidum folicum (folsav-hidrát formájában)
vény nélkül
Huma-Folacid
5
-
folic acid
vényköteles
Kombinált folsavkészítmények
Neo-Ferro-Folgamma
0,8
-
ferrous sulfate (vas(II)-szulfát formájában) és folic acid (folsav-hidrát formájában)
vényköteles
Maltofer Fol
0,35
-
ferrous hydroxyde (vas(III)-hidroxid-polimaltóz-komplex formájában) és folic acid
vény nélkül
Ferrograd Folic
0,35
-
ferrous sulfate (vas(II)-szulfát formájában) és folic acid
vényköteles
Tardyferon Fol
0,35
-
ferrus sulfate (vas(II)-szulfát-szeszkvihidrát formájában) és folic acid
vényköteles
Inofolic
0,2
-
mio-inozitol és folsav
vény nélkül
There are no rows in this table
A magzatvédő multivitaminok esetén, amelyik vitamincsaládnál létezik a babavárás egyes periódusaira külön-külön optimalizált összetételű készítmény, ott a tervezés időszakában ajánlott készítmény folsav tartalmát mutatjuk be a táblázatban.
Összefoglalva, az epilepsziás betegek kezelésének optimalizálása a terhességet megelőzően:
Megkülönböztetünk elsőgenerációs (régi) és új antiepileptikumokat. A régi antiepileptikumok nagy része elsőként választható szer, több évtizedes tapasztalattal áll rendelkezésre velük kapcsolatban, azonkívül olcsók. Nagy általánosságban elmondható, hogy az új antiepileptikumok nem hatásosabbak a régieknél, viszont lényegesen kedvezőbb a mellékhatásprofiljuk.
Elsőgenerációs szerek: carbamazepin, valproát, fenitoin, fenobarbitál, primidon
Új antiepileptikumok: lamotrigin, oxcarbazepin, gabapentin, topiramát, levetiracetam, clobazam, vigabatrin, felbamát.
Carbamazepin-, fenobarbiturát-, fenitoin-, primidon-, valproátkezelés esetén 2–3-szor magasabb a major fejlődési rendellenességek incidenciája, mint a normálpopulációban. A valproáttartalmú politerápia jelenti a legmagasabb kockázatot. A carbamazepin specifikusan a spina bifida rizikóját emeli. Az újabb generációs szerekkel kapcsolatban jelenleg kevés a nagy esetszámú tanulmány, amely megbízhatóan igazolná a congenitalis malformatiók rizikóját. Ezek a szerek kevésbé metabolizálódnak teratogénné, ezért kisebb az oxidatív károsodást okozó hatásuk. Azonban kevésbé stabil rohamkontroll érhető el velük, mint a korábbi generációs szereknél, ezért főleg politerápiában célszerű alkalmazni. A lamotriginnek van a legalacsonyabb teratogén potenciálja, ezért jelenleg ez a hatóanyag tekinthető a legbiztonságosabb terhesség alatti szernek.
Epilepszia, gyógyszeres terápia és fertilitás
Fontos megemlíteni, hogy mind az epilepszia önmagában (elsősorban kezeletlen formában), mind pedig az antiepileptikumok alkalmazása különböző mértékben befolyásolhatja a reproduktív endokrin rendszert, és ezen keresztül a fertilitási, fogamzási esélyeket is.
Az epilepszia, illetve az agy temporális régiójában zajló epilepsziás rohamok módosíthatják a hipotalamusz-hipofízis-tengely működését és ezáltal a reproduktív hormonok termelődését. Ezek a hormonális változások tehetők felelőssé több fertilitási problémáért.
Epilepsziás nőkben az alábbi reproduktív eltérések és betegségek magasabb arányban fordulnak elő:
A különböző antiepileptikumok eltérő mértékben hatással vannak a reproduktív funkciót szabályozó nemihormon-szintekre. Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a legtöbbet vizsgált antiepileptikumok nemihormon szintekre gyakorolt hatásait az egyes klinikai kutatások eredményei alapján.
Antiepileptikumok hatása a nemihormonok vérszintjére
There are no rows in this table
Általánosságban elmondható, hogy az antiepileptikumokkal kezelt nők fertilitása csökken. Főként az elsőgenerációs hatóanyagok azok, amelyek a szteroid bázisú nemihormonok és kötőfehérjéik metabolizmusát befolyásolják, ezáltal megváltoztatva vérben keringő koncentrációjukat. A reproduktív hormonok (főként az ösztrogén) bioaktivitásának eltérései összefüggésben állnak a kötőfehérjék koncentrációjának változásával. Emellett a tesztoszteron - ösztrogén átalakulás biokémiai folyamatát is zavarják. Az indukált hormonális változások ovulációs rendellenességek kialakulásához is vezethetnek. Valproát és karbamazepin kezelés és a következményeként kialakuló PCOS kapcsolatáról ma már egyre nagyobb az evidencia. Az újabb generációs hatóanyagok esetén (lamotrigin, oxcarbazepin, levetiracetam) a klinikai megfigyelésekben a reproduktív endokrin rendszert érintő negatív hatásokat nem írtak le. Egy tanulmányban azt is kimutatták, ha valproát kezelésről lamotrigin használatára térnek át, az endokrin diszfunkciók (PCOS, hyperandrogenizmus) normalizálhatók.
Referenciák:
Verrotti A. et al. Antiepileptic drugs, sex hormones, and PCOS. Epilepsia. 2011;52(2):199–211.
Stephen LJ. et al. Hormone Profiles in Young Adults with Epilepsy Treated with Sodium Valproate or Lamotrigine Monotherapy. Epilepsia. 2001;42(8):1002–1006.
Verrotti A. et al. Epilepsy, sex hormones and antiepileptic drugs in female patients. Experts reviews Neurother. 2009;9(12):1803-1814.
Forrás:
dr. Vanya M. és mtsai. Epilepsziával szövődött terhesség preconceptionalis és perinatalis kihívásai. Orv. Hetil. 2016;157(15)563–568.
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.