Skip to content
Babaváró - teszt
1.1.3 A babaváró életút általunk kidolgozott, lehetséges 3 fő szakasza
More
Share
Explore
1.1.3.2 A megtermékenyítési kísérletek normális szakasza (1-12 hónap), a sikeres terhesség elősegítése.

1.1.3.2.6 Életmódváltás követése - biomarkerek monitorozása, visszamérése

A babaváró életút PRE-szakaszában ajánlott és bemutatott komplex életmódszűrő kérdőívek kitöltését és eredményértékelését követően megfelelő életmódtanácsokat kapnak a gyermeket tervező pár tagjai. Kérdőívek mellett, azok kiegészítéseként elemzésre kerülnek az okoseszközökkel mért különböző vitális paraméterek is, melyekkel a tanácsok tovább finomíthatók és jobban személyre szabhatók.
Jelen fejezetben bemutatjuk az életmódváltozás egyes paramétereinek monitorozási lehetőségeit, mellyel felmérhető a változás mértéke és iránya. Azaz a részeredmények és az eredmények feltérképezése történik átlagosan 6-8 héttel a felmérést, illetve a változások bevezetését követően.
Ha az életvitelt monitorozással a mért adatok, a naplózott események és a tanácsadói visszajelzés alapján kiderül, hogy érdemes valamilyen irányban további vizsgálatokat elvégezni, akkor segítünk ezek célzott megválasztásában.

A visszamérés az indirekt és direkt monitorozási eszközöket egyaránt magába foglalja.
A direkt monitorozási módszerek használatával biomarkerek mérhetők különböző biológiai mintákból (vér, vizelet, nyál, ejakulátum ...stb). A használt, elsősorban laboratóriumi mérési eszközök, gyorstesztek közvetlenül követik az életmódváltás következményeit, pl. vérzsírok szintje, vércukor szint, nemi hormonok, stresszhormonok, spermiumszám, hüvelyi mikroflóra.
Az okoseszközök és applikációk alkalmazásával folyamatosan rögzíteni lehet az egyes életmódtényezőket (pl. táplálkozás, mozgás, alvás ...stb), így megismerhető és nyomon követhető a változás. De akár különböző célokat is kitűzhetők, mint a dohányzásról való leszokás, vagy az alkoholfogyasztás csökkentése. Továbbá az okoseszközökkel permanensen detektált vitális paraméterekből és az applikációkkal rögzített életmód elemekből számítások végezhetők, melyből statisztika is készíthető.
Az indirekt módszereknek több változata ismert. E mérési metódus főleg szubjektív elemeken alapul. Ilyenek többek között az ún. páciensnaplók, illetve a különböző kérdőívek újra kitöltése. Ha az első felmérés során valamely életmódtényező esetén nem megfelelő értéket kap a kitöltő, akkor a tanácsok alapján összeállított életmódváltoztatás hatékonysága a kérdőívvel történő újbóli felméréssel meghatározható. A válaszok alapján a változás összevethető az alapállapottal.

A legfontosabb monitorozható paraméterek és biomarkerek

Mozgásmennyiség
Általánosságban elmondható, hogy a megfelelő mértékű fizikai aktivitás az egészséget meghatározó tényezők között fontos szerepet tölt, protektív és preventív szerepe miatt egyaránt. Itt érdemes megemlíteni, hogy a WHO általános ajánlása szerint 18-64 év között legalább heti 150-300 perc mérséklet intenzitású vagy legalább 75-150 perc magasabb intenzitású aerob jellegű fizikai aktivitás (vagy ezek kombinációja) javasolt. Fontos tudni, hogy a napi aktivitásba nemcsak a konkrét edzés számít bele, hanem minden egyes lépés pl. a buszig, a közértig, a lépcsőn felfelé, vagy a takarítás, a kertészkedés, és a kirándulás.
⁠
vi. Testmozgás
⁠
⁠

Ovulációs ciklus
Egyre népszerűbbek a női ciklussal kapcsolatos applikációk. Vannak olyan egyszerű applikációk, amelyek pusztán a naptármódszert veszik alapul, és a ciklus hosszából próbálnak termékeny és terméketlen napokat kalkulálni. A következő generációs appok nemcsak statisztika alapján kalkulálnak, hanem a hőmérsékleti adatokból látható, hogy megtörtént-e az ovuláció. A legkomplexebb appokat kifejezetten a termékenységtudat-módszerhez fejlesztették ki. Ezeknek lényege, hogy az alkalmazásban vezethetők az elsődleges termékenységi jelek: az alap-testhőmérséklet, a méhnyaknyák állaga és a méhnyak állása. Számos saját adattal is kiegészíthető az adatgyűjtés pl. hangulat, PMS-tünetek, vitaminok használata. Az applikációk sokszor grafikus ábrázolást (ciklusgörbe) is biztosítanak.

Testsúly
A táplálkozási szokások feltérképezésének módszere a táplálkozási napló. Nemcsak az ételek, de a mennyiségek is feljegyezhetők, ez segít követni, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem. Lényeges, hogy miből történik az adott kalóriamennyiség bevitele, fontos a makrotápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír) megfelelő arányára, valamint az élelmiszerek minőségére, tápértékére is figyelni kell. A különböző kalóriaszámláló applikációk a hozzávalók bevitelével kiszámítják az ételek kalória- és makrotápanyag tartalmát. Meg lehet adni napi limitet is, így az látható, hogy mennyi kalóriát fogyaszthat még aznap. Sok alkalmazással pedig nemcsak az elfogyasztott, hanem az elégetett kalóriákat is nyomon tudjuk követni. A testsúly változás gyakran nem(csak) kilókban, hanem centikben mérhető. Sokszor a csökkenő derék- vagy csípőkörfogat hamarabb árulkodik az elért sikerről, mint a mérleg.

Étrendi alapelvek betartásának monitorozása
Emelkedett koleszterinszint esetén leginkább a telített zsírsav bevitelt kell mérsékelni. A telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben, zsiradékokban, zsírosabb húsrészekben, kolbász és szalonna félékben, belsőségekben lelhetőek fel.
A rostbevitel emelése is kedvező hatást gyakorol. Leginkább a zöldségekben, gyümölcsökben fellelhető, ún. vízben oldódó rostok fogyasztása van előnyös hatással. A vízben oldódó élelmi rostok jótékonyak a szénhidrát-anyagcserére, fokozott fogyasztásuk javítja a vér lipidparamétereit is. Az ajánlott rostbevitel szívvédő táplálkozás esetén naponta 30–45 g.
Fontos a telítetlen (egyszeres és többszörösen telítetlen) zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek a növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő (pl. napraforgó-, repce-, olivaolaj, kukoricacsíraolaj, dióolaj), illetve a tengeri halakban (pl. makréla, lazac) és az olajos magvakban megtalálhatóak.
A túlzott konyhasó-bevitel a magas vérnyomás bizonyítékokkal alátámasztott kockázati tényezője. A sóbevitel nagyobb része feldolgozott élelmiszerekből származik, és jelentős javulás érhető el ezek elhagyásával, vagy helyettesítésével.
Fontos az alkoholos italok fogyasztásának korlátozása is, és lehetőleg kerüljr a cukros és az alkoholos üdítőitalok fogyasztását.
A konyhatechnikai eljárások közül pedig válassza inkább a gőzben főzést, párolást. Kerülje a bő zsiradékban történő sütést, és mellőzze a rántást.




Want to print your doc?
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.