‘Gyorsítósáv-2021’ projekt keretében kidolgozott babaváró életút
Egy pár életében az egyik legfontosabb döntés a gyermekvállalás. Ez sokszor hónapokig, vagy akár évekig tartó hosszabb folyamat, amely definiálható szakaszokra tagolódik. Általában először csak gondolati szinten fogalmazódik meg. Elhangzanak érvek, felmerülnek kérdések. Ezt az időszakot ún. PRE-szakasznak nevezhetjük, mely a megtermékenyítési kísérletek elkezdéséig tart. Ez idő alatt a várandósság megtervezése, életmódbeli és pszichés előkészületek történhetnek, illetve a pár mindkét tagja felkészítheti szervezetét az egészséges fogantatásra. A következő lépcső a megtermékenyítési kísérletek normális szakasza, mely egy kb. 1 évet felölelő intervallum. Ez időszakban cél a sikeres terhesség elősegítése és létrejötte. Bizonyos párok esetén elérkezhet a harmadik fázis, amikor a rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális élet ellenére az első év után nem következik be a kívánt teherbeesés. Ennek hátterében többször könnyebben kezelhető, de akár súlyosabb termékenységi probléma is valószínűsíthető.
Az egyes szakaszokhoz kapcsolódó fejezetekben részletesen, logikusan felépített pontokba szedve bemutatjuk a különböző, babavárást segítő módszereket, eszközöket, orvosi eljárásokat és laboratóriumi teszteket, az adott periódusra fókuszálva, illetve előkészítve a következő lépcsőt. Tudásbázisunk segítségével egy babaváró életutat dolgozunk ki, amelyben az egymásra épülő szakaszok átláthatók és menedzselhetők. Az információs anyagainkon alapuló applikációk és hatásdiagramok segítségével gyorsabb megoldásokat biztosítunk, segítjük a páciens – orvos kommunikációt. Végső célként támogatva ezzel az egészséges és sikeres fogantatás bekövetkezését.
Czeizel professzor hagyatéka
Az általunk megtervezett babváró életút szakmai alapját dr. Czeizel Endre és munkacsoportja nevéhez fűződő „optimális családtervezési modell” adta. Hazánkban az 1980-as évek óta működik az „optimális családtervezési modell”,, valamint az Országos Gyermekegészségügyi Intézetben (OGYEI) az ebből kifejlesztett szolgáltatás, amely a mindenkori tudományos ismeretek integrálásával védőnői konzultációkra épülve, a tervezett terhességek esetén pszichoedukációt, szűréseket, szükség szerint orvosi ellátást nyújt a leendő családtervezőknek.
Sajnos a pozitív családtervezés program kevesek által ismert, és nem is igazán kihasznált. Pedig a minőségi, pozitív családtervezés céljai között szerepel a kívánt terhesség elérése, óvása, a koraszülés és a veleszületett rendellenességek megelőzése. A prekoncepcionális gondoskodás optimális lehetőség e célok elérésében, és egyben hatékony módja az egészségfejlesztésnek, valamint a primer prevenciónak is. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a fogamzás előtti gondozás és öngondoskodás a tervezett terhesség előtt min. 3 hónappal megkezdődjön.
A optimális családtervezési modellhez kapcsolódó program keretében az alábbiakra nyílik lehetőség:
A felmerülő kérdéseik, problémák konzultációja védőnővel.
A pár egészségi állapotának alapos kikérdezése (pszichiátriai és családi anamnézis felvétel), valamint szűrővizsgálatok elvégzése:
A konzultációk során kiszűrhetők a családi halmozódású, valamint az anyai betegségek (pl. epilepszia, depresszió, diabetes), amelyek speciális ellátást igényelhetnek a fogamzást megelőző időszakban.
A genetikai tanácsadás segítségével térképezik fel a speciális genetikai hajlammal rendelkező, gyermekvállalást tervező párokat, és többek között személyre szabott megelőzési stratégiákkal igyekeznek befolyásolni a betegség megjelenését.
Fontos továbbá annak megállapítása, hogy a leendő kismama átesett-e rubeola vagy bárányhimlő (varicella) fertőzésen, vagy ha nem, akkor gyerekkori oltása nyújtja-e a megfelelő védettséget. Amennyiben szükséges, javasolt a védőoltás beadása vagy megismétlése, mivel a vírusok okozta betegségek a várandósság alatt a magzat rendellenességét vagy az újszülött infekcióját okozhatják.
Ugyancsak veszélyt jelent a fejlődő magzatra a Toxoplasmosis, mely várandósság alatti fertőzésnél az esetek 10%-ában súlyos magzati károsodást okoz. A parazita szájon át jut a szervezetbe, fertőzött állat nyers húsával vagy macskaürülékkel szennyezett élelmiszerrel.
A program részeként javasolják a folsav vagy folsavtartalmú magzatvédő vitaminok szedését már a tervezett teherbeesést megelőző 4-6 hétben. Ezzel a gyermekben kialakuló gerinchasadék és a koponyahiány kockázatát 90%-kal, a vese- és szívelégtelenségek kockázatát pedig 50%-kal csökkenteni lehet.
A férfiaknak általános labor- és spermavizsgálatot (szükség esetén andrológiai konzultációt) ajánl a családtervezési program.
A vizsgálatokon túl a családtervezési programban a párok pszichés, dietetikai és a szexuális életet érintő tanácsadásban is részesülnek. Mivel kimutatták, hogy a spontán vetélések, és a koraszülés hátterében gyakran szorongásos megbetegedés áll, ezért a pszichés támogatás és kezelés egyaránt nagyon fontos.
Mindezzel a komplex a támogatással a várható gyermekáldás esetleges nehézségei időben kiderülhetnek.

Keresztmetszeti kutatásokból kiderült, hogy az oktatási és nevelési intézményekben főként a negatív családtervezésre (fogamzásgátlók használata) fókuszálnak. A szakemberek többsége mindmáig a fogamzásgátlás szinonimájaként használja a családtervezés fogalmát, azaz a negatív családtervezést hangsúlyozza. A családi életre történő felkészítés során, kevésbé koncentrálnak a várandósságra való felkészülésre, a családtervezési tanácsadásra, az egészséges gyermekvárással kapcsolatos életmód kialakítására és a koraterhesség (a terhesség első 12 hete) védelmére. Emiatt, a hiányos ismeretek következtében a családtervezés gyakran kimerül a fogamzásgátlás kiiktatásában, azonban az életmódbeli tényezők figyelembevétele háttérbe szorul, így nem valósulhat meg teljesen a tudatos, vagyis pozitív családtervezés.
Jelenleg nincs egységes ismertetett útmutató a pozitív családtervezésre. Elszigetelten működő perikoncepcionális gondozásra szakosodott nőgyógyászati rendelések vannak, amelyek nem nyújtanak teljes körű tanácsadást, gondozást. Multidiszciplináris családtervezési központok elvétve léteznek.
A családtervezés kapcsán fontosnak bizonyulnak az egészségügyi szakemberek tanácsai. Fontos, hogy a családi életre és a szülői szerepre való felkészítésre ne csak a várandósok körében kerüljön sor, hanem a reproduktív korú fiatalok számára is elérhetőek legyenek ezek az információk, férfiak és nők számára egyaránt, hiszen a családtervezés nemcsak a nők felelőssége.
Számos hazai kutatás is foglalkozik a szervezett nőgyógyászati szűrésektől való távolmaradás okainak feltárásával, melyhez hozzátartozik az orvoshoz fordulás kultúrája, és az egészségügyi szolgáltatások megfelelő használata. Azonban egyértelmű magyarázat még nem született arra, hogy Magyarországon miért veszik ilyen kevesen igénybe a pozitív családtervezési programban való részvételt és a tudatos családtervezést.
A pozitív családtervezési modellrendszerünk aspektusai és innovatív hozzáadott értéke
A pályázati projekt keretében létrehozott saját babaváró életút modellünkkel a XXI. század vívmányait használva alternatívát szeretnénk nyújtani a családtervező pároknak. A Czeizel professzor közreműködésévél hazánkban lefektetett szakmai nívó, megbízhatóság és a professzionális megközelítés nem változik. Az információ átadása és forrása azonban a digitális irányba tolódik a személyes konzultáció helyett. Cél az edukáció, a témával kapcsolatos átfogó, valid, objektív ismeret- és tudásanyag átadása, minél szélesebb körben. Ugyanakkor az applikáció, és okoseszközök alkalmazásával a tanácsok jobban személyre szabhatók. Standardizált életmódszűrő kérdőívek és protokollok segítségével a termékenységet nagyban befolyásoló rizikótényezőket térképezünk fel. Valamint a kérdőíves szűrés lehetőségét kiegészítjük nem-invazív, otthon is elvégezhető és megbízható, verifikált eredményt adó tesztek használatával. A Point of Care Testing (POCT) azon vizsgálatokat jelenti, amelyek nem a klinikai laboratóriumban történnek, de ugyanazon szabályok szerint. Ezek a tesztek elsősorban nyál vagy vércsepp mintából határozzák meg egyes hormonok szintjét, melyek pl. a hormonegyensúly felborulására mutathatnak rá, vagy tükrözhetik a stresszállapotot, az alvás minőségét. A mintavételi módszerek fejlődése, valamint az egyre érzékenyebb és robusztusabb vizsgálatok jelentős előrelépést hoztak a nyáldiagnosztikában. Előnye amellett, hogy azonnali eredményt ad, fájdalommentes, könnyen megismételhető és otthoni körülmények között is kényelmesen elvégezhető, hogy nyálból a biológiailag aktív hormonokat mérhetjük, így pontosabb képet kaphatunk. A gyorsteszteken felül bemutatjuk azokat a főként molekuláris biológiai alapú vagy genetikai vizsgálati lehetőségeket, amelyek a legmodernebb kutatások eredményei és ma már a mindennapi gyakorlatba ültethetők, és sikeresen használhatók a családalapítás területén.
A FutureDiagnostics babaváró életút modellje magába foglalja a meddőség részt is, bár a kezeléseket, IVF beavatkozásokat nem, csak az informálást, illetve az okok kivizsgálásában szereplő vizsgálatok ismertetését.
Közismert tény, hogy a világháló természeténél fogva változást hozott többek között az egészségügyben is, mind a betegek, mind az egészségügyben dolgozók oldaláról, de a szereplők együttműködésében is. Egy 2016-ban publikált kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság csaknem kétharmada tájékozódik online az egészségügyi helyzetével kapcsolatban. Az ilyen információszerzés leggyakoribb helye az internet, elsősorban a különféle egészségportálok.
A babaváró életút különböző szakaszait részletesen taglaló, illetve az ahhoz kapcsolódóan felmerülő kérdések megválaszolását segítő, szakembereink által szemlézett és összeállított információs anyag, illetve webes szakmai tartalom minden esetben referált nemzetközi vagy hazai folyóiratok publikációin alapul, továbbá olyan egészségügyi témájú internetes fórumok / oldalak beszámolóit dolgozza fel, amelyek hivatalos orvosszakmai szervezetek honlapjai, vagy amelyek a megfelelő hitelesítő tanúsítványokkal rendelkeznek.
Ilyen minősítő szervezet a Health On the Net Foundation (HON), mely 1995-ben Genfben alakult meg. Az alapítványt azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítse a szakmailag korrekt és megbízható egészségügyi információk online kezelését és hatékony felhasználását. Két évtized alatt a HONcode rendszer a legrégebbi és legértékesebb minőségi jelzője lett az online egészségügyi információknak. A HON nonprofit nemzetközi alapítvány tanácsadói státuszt kapott az ENSZ egyik főszervében, a Gazdasági és Szociális Tanácsban (ECOSOC), és ezáltal együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) is.
Az elmúlt években pedig elindult egy hazai kezdeményezés, az EgészségKommandó, amely célul tűzte ki a hazai egészségügyi információt szolgáltató weboldalak minősítését. Az EgészségKommandó elsősorban betegfelvilágosítási, betegtájékoztatási céllal fenntartott weboldalakat egy pontrendszerben minősíti átláthatóság és szakmaiság szerint. Amennyiben az adott egészségügyi információs portál az értékelés szerint megfelelő pontszámot ér el, hiteles egészségügyi forrásként ajánlja azt, és használhatja weboldalán a hitelesítő pecsétet.


Forrás:
Erős Erika. A pozitív családtervezés gyakorlata az Országos Gyermekegészségügyi Intézetben – az elmúlt hat év tükrében. Orvosi Hetilap. 2012. 153. évfolyam, 42. szám p.1667–1673.
Póhr Kitti, Gyenge Nikolett , Komlósi Kálmánné , Karácsony Ilona. Pozitív családtervezéssel kapcsolatos ismeretek. Egészségfejlesztés, LX. évfolyam, 2019. 2. szám
Ködmön József dr. Egészségügyi információ az interneten. Orvosi Hetilap. 2018. 159. évfolyam, 22. szám p.855–862.

Want to print your doc?
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.