1.1.3.3.1.3 Termékenységet csökkentő rizikófaktorok

vi. Testmozgás

image.png

Általánosságban elmondható, hogy a fizikai aktivitás az egészséget meghatározó tényezők között fontos szerepet tölt, protektív és preventív szerepe miatt egyaránt. Statisztikai adatok szerint a magyar lakosság több, mint fele túlsúlyos, és kétharmada nem sportol rendszeresen. Az inaktív magatartás, a mozgáshiányos életmód krónikus anyagcsere-, izom- és csontrendszeri rendellenességekkel, 2-es típusú diabétesszel, hipertóniával, obezitással és kardiovaszkuláris betegségekkel, valamint pszichológiai zavarokkal és kiegyensúlyozatlan mentális egészségi állapottal társulhat.
A női reprodukció kapcsán figyelmet érdemel az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (American Obstetrics and Gynecology Association - ACOG) heti 150 perces fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlása, amely a hét szinte minden napján 20-30 perces mérsékelt testedzést javasol szövődménymentes terhességben. (Kathryn R. Hesketh K.R. et al. Prevalence of U.S. Pregnant Women Meeting 2015 ACOG Physical Activity Guidelines. Am J Prev Med. 2016;51(3):e87–e89.) Ez ugyanis segíthet megelőzni a gesztációs diabétesz, preeclampsia és krónikus izom- és csontrendszeri rendellenességek kialakulását; segít az egészséges testsúly fenntartásában és javítja a mentális egészséget.
A fizikai aktivitás protektív tényezőnek bizonyul tehát a szív- és érrendszeri betegségekkel, az elhízással és PCOS szindrómával szemben, továbbá jótékonyan befolyásolja a fertilitást, ugyanis növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ezáltal serkenti a petefészek-funkciót.
Egy randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat (FIT-PLESE), melyet 379 elhízott (BMI ≥ 30 kg/m2) és meddő nő bevonásával végeztek megállapította, hogy a teherbeesés arányát és az egészséges születés esélyét a fogyás önmagában nem befolyásolta. A vizsgálat kilenc akadémiai egészségügyi központban zajlott az Egyesült Államokban, a Virginiai Egyetem Reprodukciós Kutatási Központjának vezetésével. Az elhízott és megmagyarázhatatlan meddőségben szenvedő nőket vagy négy hónapos edzésprogramra, vagy edzésprogramra és fogyókúrára osztották be. Vagyis a nők egyik csoportja intenzív diétát követett fokozott fizikai aktivitással kiegészítve. A másik csoport egyszerűen növelte fizikai aktivitását. A fogyókúrás programban részt vevő nők testsúlyuk átlagosan 7%-át veszítették el, míg a csak testmozgást végző csoport résztvevői általában megtartották súlyukat. Nem volt szignifikáns különbség a két csoport között az egészséges születések gyakoriságában. A 16 hetes intenzív fogyókúrás programot befejező 188 nő esetén összesen 23 élveszülést regisztráltak (12,2%), míg az edzésprogramot elvégző csoportban 191 nőből 29-en szültek egészséges kisbabát (15,2%). A kutatást végző szakemberek az eredményeik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a testsúly-csökkentő program nem javította jelentősen a termékenységet az egyszerű testmozgáshoz képest. (Richard S Legro R.S. et al. Effects of preconception lifestyle intervention in infertile women with obesity: The FIT-PLESE randomized controlled trial. PLoS Med. 2022;19(1):e1003883.)
Úgy tűnik, hogy a termékenység fokozását illetően a fizikai aktivitás meghatározó és kulcsfontosságú elem. Több kontrollált vizsgálatban a mozgásprogramban részt vevő túlsúlyos nőknek kétszer nagyobb valószínűséggel született gyermekük, mint azoknak, akik nem vettek részt mozgásprogramban. A fizikai aktivitás emellett a PCOS-ben szenvedő nőknél is növelte a terhességek és az egészséges újszülöttek számát.

Az egészséges mennyiségű testmozgásra vonatkozó ajánlás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásai és ajánlásai kimondják, hogy az egészség fenntartása érdekében a 65 évnél fiatalabb felnőtteknek egy átlagos héten legalább 150 percnyi mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást vagy legalább 75 perc intenzív fizikai aktivitást kell végezniük. További az egészséget pozitívan befolyásoló előnyök elérése érdekében (Health-enhancing physical activity – HEPA) a felnőtteknek hetente 300 percre kell növelniük a közepes intenzitású fizikai aktivitást. Ebben az esetben a fizikai aktivitás a WHO definíciója alapján, „minden olyan vázizmok által létrehozott testmozgás, amely energiafelhasználást eredményez”.
A jelenlegi WHO (2010), az európai (2008) és az amerikai (2008) ajánlások az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitás mennyiségi szintjei hasonlóak. A különböző korosztályok számára konkrét ajánlások vannak.
A reproduktív korcsoportot is magában foglaló korosztály (18-64 éves)
• Hetente legalább 150 perc mérsékelten intenzív vagy 75 perc intenzív gyakorlatok elvégzése javasolt.
• Mérsékelt testmozgás az, amely során már éppen nem tudunk egy folyamatos társalgást fenntartani.
• Az aerob aktivitások hosszának legalább 10 percesnek kellene lenniük.
• Legjobb hatás a fenti mozgásmennyiség duplájával érhető el.
• Hetente legalább kétszer izomerősítő gyakorlatokat kell végezni.

Általános tanácsok az edzések mindennapi rutinba történő bevezetéséhez
• Fokozatosság a terhelés intenzitásának, időtartamának növelésekor.
• Bemelegítés, levezetés.
• Edzéshez megfelelő felszerelés, ruházat, cipő ajánlott.
• Ne eddzen az étkezés utáni kb. 2 órán át.
• Az edzés ne legyen megerőltető, okozzon jó közérzetet.
• Edzés közben rendszeresen ellenőrizze a pulzusszámot.
• Több napos kihagyás után alacsonyabb intenzitással érdemes folytatni.

Mozgáshiány hatásai a termékenységre

A mozgáshiány számos olyan krónikus betegség kialakulásának fokozott kockázatával összefügg (2-es típusú diabétesszel, magasvérnyomás, elhízás, kardiovaszkuláris betegségek, valamint mentális vagy hangulati zavarok), amelyek közvetett vagy közvetlen módon befolyásolják a termékenységet. Lásd:
Világszerte a fizikai inaktivitás tehető felelősé a keringési rendszert érintő megbetegedések 6%-ért, és a 2-es típusú cukorbetegség 7%-ért.

A hypertóniásoknak javasolható testmozgás specialitásai:
• az alacsonyabb intenzitás-tartomány biztonságosabb
• a préseléssel járó gyakorlatok kerülendők
• relaxáló (stretching) gyakorlatok közbeiktatás

Diabetesben javasolható testmozgás specialitásai:
• fokozatosan emelkedő intenzitású aerob edzés hetente minimum 210 perc, alkalmanként 40-60 perces edzésekkel
• fontos az izomerősítés: rezisztencia edzések.

Túlsúly és elhízás esetén javasolható testmozgás specialitásai:
• fokozatosan emelkedő intenzitású aerob edzés hetente minimum 210-300 perc, alkalmanként 40-60 perces edzésekkel
• kardiális edzéseknél a nagy izomcsoportok legyenek megmozgatva
• az izomerősítés is fontos, így a kardiális edzés mellé rezisztencia edzéseket is érdemes beépíteni


Túledzettség

Fontos tudni, ahogy a mozgásszegény életmód, úgy a túledzettség is negatívan befolyásolja a termékenységi mutatókat.
A túledzés (túledzettség) szindróma (OTS – Over Training Syndrome) elsősorban az élsportolókra jellemző, illetve a 16-30 év közötti hobbi- és szabadidős futók körében igen elterjedt probléma. A szindróma egy viszonylag lassú folyamat eredménye, és súlyosbodásának elkülöníthető szakaszai vannak.
Első fázis - funkcionális túledzettség.
A terheléskor mért pulzusszám emelkedik a korábban mért értékekhez képest
Fáradékonyság
Alvászavarok (álmatlanság vagy éppen folytonos álmosság)
Éhségérzet (akár megnövekedett vágyódás az édességek iránt)
A testsúly növekedhet (nem jelentős mértékben)
Mellékvese hormontermelési zavar léphet fel (megemelkedett kortizolszint, csökkent tesztoszteron és DHEA koncentráció)
Második, ún szimpatikus szakasz.
Az anyagcsere egyensúlya a lebontó folyamatok felé tolódik
Növekszik a nyugalmi szívfrekvencia (állandó izgatottság lesz úrrá)
Nő az adrenalin- illetve a kortizolszint
Tesztoszteron- és a DHEA-szint tovább csökken
Harmadik, ún. paraszimpatikus szakasz.
A neuronális egyensúly átbillen az ellenkező irányba (szimpatikusból paraszimpatikusba)
Az adrenalin és a kortizol szintje hirtelen leesik

A túledzettség általános tünetei / jelei
Testsúlycsökkenés vagy hirtelen testsúlygyarapodás.
Ingerlékenység / feszültség vagy depressziós tünetek.
Csökkent energia.
Megváltozott étvágy. Étvágycsökkenés vagy növekedés (a magas kortizolszint mindkettőt előidézheti).
Nagyobb erőfeszítés egyforma teljesítményszint esetén.
Megnövekedett megfertőződési gyakoriság (megfázások, légúti betegség, influenzaszerű tünetek).
Szaporább reggeli / pihenés közbeni szívverés.
Álmatlanság / alvási zavarok.
Általános izomláz vagy izomfájdalom.

Ha úgy érezzük, hogy a túledzés veszélye fenyegethet, a túledzés kockázatának megállapítására, egyszerű szívritmus tesztet is alkalmazhatunk. Egy ortosztatikus szívritmus tesztet nagyon könnyű alkalmazni és könnyen megismételhető a regeneráció állapotának a folyamatos felügyeletéhez.
Ébredéskor, maradjunk fekve és lazítsunk kényelmesen 10 percig, ezt később a nap során is lehet csinálni mindennap, de a reggel a legjobb.
A 10 perc letelte után, rögzítsük a szívritmusunkat, percenkénti szívverés szerint, teljes 60 másodpercig folytassuk a rögzítést, hogy pontos mérést kapjunk.
A szívritmus, egy egyszerű pulzusmérővel, könnyedén rögzíthető.
Amikor pulzusmérő nem áll rendelkezésre, akkor a karotisz vagy radiális pulzust lehet alkalmazni.
Aztán álljunk fel.
15 másodperc után, csináljunk egy második szívritmusmérést, percenkénti szívverés szerint.
90 másodperc után, csináljunk egy harmadik szívritmusmérést, 30 másodpercenkénti szívverés szerint, aztán szorozzuk meg ezt kettővel, hogy percenkénti szívverést kapjunk.
120 másodperc után, csináljunk egy negyedik szívritmusmérést, percenkénti szívverés szerint, teljes 60 másodpercig folytassuk a rögzítést, hogy pontos mérést kapjunk.

Milyen laborértékek mutatják a túledzettséget?
Fehérvérsejtszám (FVS), hemoglobin (HGB), hematokrit (HTC) szintje csökkenhet.
Mellékvesekéreg működésére jellemző laborparaméterek:
lecsökken az ACTH (adrenokortikotrop hormon) szint,
megnő a kortizol szint, ami a DHEA (dehidroepiandroszteron-szulfát), illetve a tesztoszteron hormonok szintjét csökkenti.
Jelezhet a vesefunkció:
Magas lehet a kreatinin, karbamid, D-bilirubin, GOT, GPT, CK, és a húgysav szintje.
A túledzés komoly gyulladást okozhat a szervezetben, így a CRP magas értéket mutathat.
A sok sport negatív hatást fejt ki a vasanyagcserére, lecsökkenhet a szérum vas és a ferritin szintje, vashiány alakulhat ki.
Alacsony lehet ilyenkor továbbá a magnézium, illetve a D-vitamin szintje is.


Forrás:
Prémusz Viktória: AZ ASSZISZTÁLT REPRODUKCIÓS KEZELÉST MEGELŐZŐ FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSA A KEZELÉS LEFOLYÁSÁRA ÉS KIMENETI MUTATÓIRA. Doktori (Ph.D.) értekezés, Egészségtudományi Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar. Pécs, 2020.



Want to print your doc?
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.