Skip to content

Thesis 1.3

Fenntarthatóság? Fent tartani? Hogy kerül fel? És egyáltalán hova?
...Ketyeg az óra...
Határidő van. “Deadline”, DEAD. érted? Halott... Halott vonal = Határ az időben... A másik végén is élet van? Erről szól a fenntarthatóság?
...Ketyeg az óra, merül a laptop, fáradok...
Kifutunk az időből? Mégis micsoda kérdés ez?
Kifutni az időből. Mintha kifuthatnánk belőle... Végülis Zenmó is ezt tette. Felpattant és kifutott a kertbe, ki a nyomasztó időből a végtelen kertbe. Mennyi élet van benne... Igazi élet... Végtelen kert? Hiszen véges... Benne van a szóban is hogy “kerít”... neki mégis végtelen. Nyitva hagyom az ajtót, hogy bármikor visszajöhessen.
...Ketyeg az óra, merül a laptop, fáradok...
Megörökíteni a pillanatot? Mennyiszer gondolkoztam ezen... Vajon lehet? Csak megélni lehet. Meg értékelni, de mitől lesz értékes? Megbecsüljük ami és ameddig van? Úgyis emlék lesz belőle, de vajon emlékezetes? Mitől lesz örök? Ha fennmarad? Na mindegy...
...Ketyeg az óra, merül a laptop, fáradok...
Mindegy? Minden egy, de nem lehet mindent egyszerre. Választani kell? 2 kijelző előtt ülök... Az egyiken ezeket a sorokat írom, a másikon életem legfontosabb szakdolgozata. Ugyanaz a dokumentum...
...Ketyeg az óra, merül a laptop, fáradok...
Egyszercsak megjelenik Frédó egy szál alsógatyában és becsukja az ajtót.
- Megérezted odalentről hogy nyitva van az ajtó? Kérdem meglepődve.
Nem, csak épp “feljött brunyálni”... Késő van. Érződik rajta, hogy feszült - kiderül, hogy nem tud aludni... Kérdezem mi jár a fejében.
- “Aludni kéne...”
- Kéne?
Leül mellém és nevet az első sorokon. Tudja min kéne dolgoznom. Eljutunk odáig, hogy fáj az ujja. Pontosabban két újja között az ín. Megmasszírozzam? Belemegy, én meg belekezdek.
...Ketyeg az óra, merül a laptop, fáradok...
Közben kérdezem hogy hallott-e már a biologikáról. Ugyebár, hogy mi lehet a lelki oka? Abban maradunk hogy kérdezzük meg a chatGPT-t, hiszen mint mondja: neki terapeuta, pszichológus és orvos is amellett persze, hogy munkatárs.
...Ketyeg az óra, merül a laptop, fáradok...
Az első generált válasz csupa fizikai dologról ír. Fel is pattan, hogy akkor indulna. Közben rájövök, hogy AI barátunk automatikusan kijavította a biologikát → biológiára és azért maradt csupán fizikai síkon a válasz. Lám-lám milyen sokat számít 1 betű. Kicsit elmerengünk azon, hogy talán pont ez a mesterséges intelligencia átka - a lényeg keresésében elveszhet a lényeg. Frédó szerint csak a “Kontextus” hiányzott neki. Mindenesetre a választ nem olvassa el és elköszön. Azért utána küldöm egy üzenetben a lényeget: feszültség, stressz és kontrolligény, melyre megoldás a meditáció, önismeret és a terápia. Kinek is szól mindez? Magamnak biztos...
Hova sietünk? Tényleg kifutunk az időből?
...Ketyeg az óra, merül a laptop, merülök én is... Ideje töltődnünk. Pihenés, étel vagy elektromosság? Mind energia... De honnan jön és mitől lesz fenntartható? Még fontosabb talán, hogy mitől lesz tiszta?
Kinyitom az ajtót, visszatér Zenmó, örülünk egymásnak. Eszem pár falatot, jut neki is belőle. Laptop már a töltőn. Elteszem magamat holnapra, hiszen holnap is van Nap és Föld is. De rajta Mi magunk vajon meddig? És milyen körülmények között? Megbecsüljük, értékeljük ami van?

I. Fenntarthatóság

Az ENSZ Brundtland Bizottságának definíciója szerint a fenntarthatóság azt jelenti, hogy „úgy teljesítjük a jelen igényeit, hogy közben gondoskodunk róla, hogy a jövőbeni generációk is kielégíthessék majd a saját szükségleteiket”.
Mennyi időnk van? Valószínűleg nem az időn múlik hanem a hozzálásonMegbecsüljük eléggé? Minden embernek egyaránt érdeke, hogy megőrizzük a bolygón található élet sokszínűségét, természeti kincseit és élővilágát.
Minden energia. Az áram úgyanúgy mint az étel csak más a forma. Mindkettő lehet fenntartható módon - a természetet tisztelve előállított vagy a természetet kizsákmányoló.
A fenntartható civilizáció megvalósítása érdekében alapvető követelmény, hogy a fenntartható termékek a legolcsóbb alternatívák közé tartozzanak, mivel a fogyasztói döntések elsődlegesen az árakra építenek. Ehhez elengedhetetlen egy olyan szabályozási keret kialakítása, amely támogatásokkal és adókedvezményekkel segíti elő a fenntartható termelési gyakorlatok elterjedését, így csökkentve azok költségeit. Továbbá, a fenntarthatóság előnyeivel kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése is kulcsszerepet játszik abban, hogy a fenntartható termékek választása a társadalmi normák részévé váljon.
Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy civilizációnknak milyen lehetőségei vannak arra, hogy a természettel harmóniában lévő és fenntartható öko-szisztémákat hozzunk létre?

II. Jelenlegi globális berendezkedés hátrányai és veszélyei

Alapvető probléma, hogy a jelenlegi globális rendszerek profitorientáltak és nem életorientáltak. A pénz irányít, hiszen a pénz alapvetően az energia-kiegyenlítés platformja, amire valamilyen formában természetesen szükség van, azonban jelenlegi formáiban torz és manipulálható. A pénz értéke és megnyilvánulási formái napjainkban gyorsan változnak, gondoljunk csak az inflációra vagy a különböző crypto valutákra. Teljesen újraértékelődik, hogy mi az érték és mitől lesz az.
Nem a pénzel van baj, hanem az emberi kapzsiság energiáját kell egy fenntartható mederbe irányítani, no de hogyan?

II/1. Motivációk és mozgatórugók

Ki lettek nyitva a piacok ennek következtében logisztikailag sok helyre jut el mindensok szállításfogyasztók sok minden közül választhatnak (Emiatt sok pazarlás) → Átláthatatlan mi honnan jön pontosan

II/2. A szabályozási és ön-szabályozási környezet

Mi lehet hatással a vásárlóra és a termelőre egyaránt? A szabályozás. Azonban azt is látjuk, hogy a hierarchikus és bürökratikus szabályozás lassú, drága, egyáltalán nem effektív és könnyen torkollik korrupcióba. Ezért közös értékrend alapján felállított, organikus önszabályozó rendszerekre van szükség.
SDG-el az a baj, hogy nehezen mérhetőek, hiszen sok részére nincsenek objektív indikátorok, a másik részével meg nagyon rosszul állunk.

III. Áthidaló és összekötő megoldások

A szabályozási környezet gondolatmenetét folytatva érdemes megvizsgálni a világban működő jó példákat. A világ nagyhatalmai közül napjainkban talán az Európai Unió törekvései és szabályozási rendszere a legelőremutatóbb a fenntarthatósági kérdések tekintetében.
—→ Digital Product Passport említés
A fogyasztók és termelők közötti tér újragondolása

III/1. Decentralizált, interoperabilis adatbázis és marketplace

Tételmondat: Hogyan és milyen mértékben járulhat hozzá a fenntartható civilizáció megteremtéséhez az hogyha a megfelelő szabályozási környezet lehetővé tenné, hogy a gazdasági folyamatokat átlátható blokklánc alapú decentralizált és interoperabilis adatbázisban tároljuk, miközben mindenféle inputot (pénz, tudás, munka, eszköz, anyag) NFT-kel rögzitjük, mindezek következményeként pedig ezekből az adatokból valós és visszanézhető termék adatlapokat hozunk létre, mely segíti a fogyasztókat is a fenntartható termékek és szolgáltatások választására? Mindez mekkora mértékben motiválná az újrahasznosítást és up-cyclinget azáltal hogy előre láthatjuk egy-egy tevékenység múltbeli és jövőbeli impactjét?
Mindez akkor lenne a legeffektívebb, hogyha az adatbázis és marketplace egyben lenne, mert akkor nem kell kétszer felvinni semmilyen adatot és minden fenntarthatósági mérés is valós gazdasági lépések adatiara támaszkodhat.
Blockchain - Az adatbázis minden pontja visszakövetkető és megmásithatatlan módon kerül tárolásra egy decentralizált rendszeren
→ NFT - minden paramétert tartalmaz, pl. minden lépésnél belefektetett erőforrás (pénz, tudás, munka, eszköz, anyag)
→ ESG score-ok hitelességéhez is hozzájárul

III/2. Átlátható ellátási láncok fontossága

A szervezetek és cégek alkalmazkodóképességének is számos határa van és a adaptálás átfutási ideje is voszonylag hosszú.
Fontos, hogy olyan rendszer kerüljön kialakításba, melybe az adatszolgáltatás folyamat viszonylag egyszerű és könnyen illeszkedik az eddig használt rendszerekbe.
Fontos, hogy a cégeknek “megérje” csatlakozni, tehát járjon olyan piaci előnnyel ami segíti a piaci sikerük elősegítését. Ilyen például a a product passport:

III/2./A. Gyártói/Termelői motivációk

Provanance = “the place of origin or earliest known history of something.”
pl. Folsav vs. Folát van-e egy termékben?
A fogyasztói igények kielégítésére törekvő legnagyobb ökológiai lábnyomnú termelők a profitmaximalizálás miatt igyekeznek a lehető legolcsóbban termelni. Sajnos ez jelenleg sokszor nagyon környezetszennyező módszerekhez vezet. Ahhoz hogy ez változzon nagyon konzisztens és értékalapú szabályozási környezetre van szükség

III/2./B. Fogyasztói döntések

A legtöbb fogyasztó ár alapján dönt, ezért a legtöbb termelő/gyártó igyekszik minél olcsóbban . Mégis mi lehet a megoldás? Alapvető követelmény, hogy a fenntartható termékek a legolcsóbb alternatívák közé tartozzanak, mivel a fogyasztói döntések elsődlegesen az árakra építenek. Továbbá, a fenntarthatóság előnyeivel kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése is kulcsszerepet játszik abban, hogy a fenntartható termékek választása a társadalmi normák részévé váljon.

III/3. Érthető Termékútlevelek (OmniPass)

Átlátható, hogy honnan jön és min megy keresztül pontosan mindaz amit meg tudunk venni. Ezért aztán nem is okolhatjuk pusztán a fogyasztót, hiszen nem látja tisztán az előzményeit és a következményeit a döntéseinek.
Minél rövidebb az ellátási lánc annál egyszerűbb a termékútlevél generálása is

III/3/A. Öko-cimkék (Eco-tags)

Jelenlegi világunkban rengeteg öko-cimke található, amelyek különböző szempontrendszerek alapján és különböző mérőszámokkal dolgoznak, ezért sokszor inkább megtévesztőek, mint hogy segítenék a vásárlói döntéseket, vagy számos esetben sajnos hozzájárulnak a greenwashing-hoz.
Úgy gondolom, hogy szükség lenne egységes Öko-cimkékre, mely 4 piktogramból áll és azokat a korábban említett adatbáziból kiszámolt ökológiai lábnyom mérőszáma alapján szín-kódolja:
Gyártás (Előállítás ökolábnyoma és hatékonysága, elsődleges csomagolás)
Logisztika (Szállítás, Tárolás, másodlagos csomagolás)
Vásárlói elégedettség (vásárlói értékelések, melyek szintén ezen a decentralizált adatbázisban kerülhetnek rögzitésre pontosan az adott folyamatot vagy végterméket/alterméket/alkatrészt értékelve)
Biztonság és Egészség (Folyamatos és hosszútávú előállítás)
→ Validálva akkor van ez az öko-cimke, ha minden adat megbízható módon fel let töltve, mely adatokért a feltöltő vállal felelősséget a jövőben, hiszen bármikor visszanézhető.

III/3/B. Színkódok, vagy számkódok (Numeric or Color-coding)

A széleskörű érthetőség és alkalmazhatóság miatt elengedhetetlen hogy a bonyolult és összetett adatbázisok lényege összefoglalva és objektíven kerüljön az átlagos fogyasztó elé, úgyanis így fog tudni tény-alapú fenntartható döntéseket hozni és összehasonlítani termékeket.

IV. Általános gyakorlati pozitiv példák (good practices)

IV/1. Helyben termelt bio élelmiszer

Lehető legkisebb ökológiai lábnyom a rövid ellátási láncból kifolyólag, ezáltal a termékútlevél létrehozása is könnyű.
Kosárközösségek
Közösségi kertek
Permakulturális gazdálkodás, Erdőkertek
Vertikális farmok
Városi tetőkertek

IV/2. Liofilizálás

Hogyha a közelben termelés lehetősége nem áll fent valamilyen okból (gazdasági helyzet, klíma, infrstruktúra hiánya, stb), akkor érdemes innovatív technológiákat használni arra, hogy máshol termett és lehetőség szerint a pazarlás helyett megmentett élelmiszereket tartósítsunk és az így készült termékeket eljutathassuk.
Ennek egyik legjobb módja a liofilizálás ugyanis számos élelmiszer megmenthető akár az utolsó pillanatban lejárat előtt azzal, hogy a víztartalmát kivonva és vákumcsomagolásba helyezve akár 10-15 évig is elállhat. Ezen felül nagy előnye, hogy nem kell nagy energiaigénű fagyasztással szállítani és tárolni, ráadásul a termék súlya nagy mértékben csökken, mindezek miatt jelentősen csökken a szállítási és tárolási költség és ökolábnyom.
Tehát hogyha mentett élelmiszeralapanyag (zöldség, gyümölcs, vagy akár kész étel) liofilizálásra kerül lehetőleg megújuló energiával termelt áramot használva, akkor az így létrejött termékek ökológiai lábnyoma nagyon alacsony lehet.

V. Konklúziók, jövőbeli tervek


A fentebb elhangzó kutatási eredményekre alapozva megállapíthatjuk, hogy nagyon nagy mértékben hozzájárulhat a fenntartható civilizáció megteremtéséhez az hogyha a megfelelő szabályozási környezet kialakításával és a gazdasági folyamatokat átlátható blokklánc alapú decentralizált és interoperabilis adatbázisban tároljuk, miközben mindenféle inputot (pénz, tudás, munka, eszköz, anyag) NFT-kel rögzitjük, mindezek következményeként pedig ezekből az adatokból valós és visszanézhető termék adatlapokat hozunk létre.
Kijelenthető, hogy ezen adatbázisra épülő termék adatlapok segítnék a fogyasztókat a fenntartható termékek és szolgáltatások választásában.
Mindez pedig nagy mértékben motiválná az újrahasznosítást és up-cyclinget azáltal hogy előre láthatjuk egy-egy tevékenység múltbeli és jövőbeli impactjét és az elvégzendő feladatok után termelődött értéket.

V/1. Összetett Ökoszisztéma megoldások

A fentebb elhangzó elveket és kutatásokat használva dolgozunk már régóta egy összetett ökoszisztémán, mely ezeket a különböző, mégis összefüggő innovatív technológiákat használja és köti össze oly módon, hogy ebbe bárki könnyedén becsatlakozhasson. Sőt az egész rendszer arra épül, hogy együttműköések ilyen elvek alapján organikus módon mozduljanak a fenntarhatóság irányába.

V/1./A - Konkrét jövőbeli tervek


Együttműködések:
Ethereum Swarm
Omnipass
Jövőbeli együttműködési lehetőségek:
Mercedes-Benz
Amit nem vesznek meg nap végén → liofilizálni
EssenceFood app

V/1./B. Omnipass

A adatbázisát használva partnerségre szeretnénk lépni egy OmniPass nevű kis projektel, akik arra szakosodtak, hogy a száraz adatokat és az EU-s Digital Product Passport adatait egy könnyen érthető és átlátható, mindamellett felhasználóbarát és esztétikus felületen jelenítse meg.

V/2. Hatás előrejelzés (Impact)


20.000€ Budget:
→ 7.500€ - Platform fejlesztés költsége
→ 7.500€ - Liophilization machine és hozzá szükséges eszközök
→ Impact: When we save food and freeze-dry it we create a product.
→ Buy one give one model. Each sold creates one for donation
→ 5000€ - Marketing költség, melyel új partnerségeket és felhasználókat vonzhatunk be
Mindezzel:
1 éven belül szeretnénk több 10.000 fős felhasználó bázist és legalább 100 céget bevonzani
2 év múlva több 100.000-1 millió fős felhasználó bázist és 10.000 céget bevonzani a rendszerbe
3 éven belül szeretnénk több 10 milliós felhasználó bázist és legalább 1 millió céget bevonzani
4 év múlvára pedig azt szeretnénk, hogy Európai Uniós szinten álljunk át az általunk elkészített rendszerekre.
6-8 éven belül pedig azt szeretnénk, hogy globális szinten is bevezetésre kerüljön ez a rendszer más rendszerekkel egybeolvadva

Want to print your doc?
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.