Skip to content
Bevezetés
Környezeti fenntarthatóság: A természeti erőforrások megőrzése, a biodiverzitás védelme és a környezetszennyezés minimalizálása (Goodland, 1995).Társadalmi fenntarthatóság: Az egyenlőség, az igazságosság és a társadalmi kohézió előmozdítása (Dillard et al., 2009).Gazdasági fenntarthatóság: A gazdasági növekedés és fejlődés biztosítása a környezeti és társadalmi korlátok figyelembevételével (Costanza & Daly, 1992).
Kutatási Módszerek
(Kolozsvár, 1944. augusztus 31. –) - Magyarország környezetvédelmi minisztere 1990-ben (építészmérnök, urbanista, politikus)
Gyártás: Előállítás ökolábnyoma és hatékonysága, elsődleges csomagolásLogisztika: Szállítás, Tárolás, másodlagos csomagolásVásárlói elégedettség: Vásárlói értékelések, melyek szintén ezen a decentralizált adatbázisban kerülhetnek rögzítésre pontosan az adott folyamatot vagy végterméket/alterméket/alkatrészt értékelveBiztonság és Egészség: Folyamatos és hosszútávú előállítás
Kosárközösségek: A fogyasztók közvetlenül a helyi termelőktől vásárolnak, biztos bevételt nyújtva a termelőknek és friss élelmiszert a fogyasztóknak, csökkentve a hulladékot (Cone & Myhre, 2000).Közösségi kertek: A helyi lakosok együtt termesztenek élelmiszert, elősegítve a társadalmi kohéziót és a helyi élelmiszer-ellátást (বেগum et al., 2023).Permakulturális gazdálkodás, Erdőkertek: A természetes ökoszisztémák mintájára hoznak létre fenntartható mezőgazdasági rendszereket, javítva a talaj termékenységét és a biodiverzitást (Crawford, 2010).Vertikális farmok: Városi környezetben termesztenek élelmiszert, csökkentve a szállítási távolságokat és a termőföld iránti igényt (Despommier, 2010).Városi tetőkertek: Javítják a városi levegő minőségét, csökkentik a hőmérsékletet és növelik a biodiverzitást (Getter & Rowe, 2006).
Ethereum SwarmOmnipassMercedes-BenzAmit nem vesznek meg nap végén → liofilizálniEssenceFood app
Atzori, M. (2015). Blockchain technology and decentralized governance: Is the state still necessary?. Available at SSRN 2709713.Bauman, Z. (2000). Liquid modernity. John Wiley & Sons.Costanza, R., & Daly, H. E. (1992). Natural capital and sustainable development. Conservation biology, 6(1), 37-46.Dillard, J., Dujon, M., & King, M. C. (2009). Understanding the social dimension of sustainability. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 16(1), 1-15.Elkington, J. (1997). Cannibals with forks: the triple bottom line of 21st century business. Environmental Quality Management, 7(1), 37-51.Ellen MacArthur Foundation. (2015). Towards a circular economy: Business rationale for an accelerated transition. Ellen MacArthur Foundation.European Commission. (2020). A new Circular Economy Action Plan For a cleaner and more competitive Europe. Brussels.Goodland, R. (1995). The concept of environmental sustainability. Annual Review of Ecology and Systematics, 26(1), 1-24.Jackson, T. (2009). Prosperity without growth: Economics for a finite planet. Earthscan.Lietaer, B. (2001). The future of money. Random House.Locke, R. M. (2013). Improving working conditions in a global supply chain. MIT Sloan School of Management.Lyon, T. P., & Maxwell, J. W. (2011). Greenwash: Corporate environmental disclosure under threat. Journal of Economics & Management Strategy, 20(1), 3-41.OECD. (2019). Enhancing the contributions of responsible business conduct to the Sustainable Development Goals. OECD Publishing.Ostrom, E. (1990). Governing the commons: The evolution of institutions for collective action. Cambridge university press.Porter, M. E., & van der Linde, C. (1995). Green and competitive: Breaking the stalemate. Harvard business review, 73(5), 120-134.Sachs, J. D. (2012). From millennium development goals to sustainable development goals. The Lancet, 379(9832), 2206-2211.Stahel, W. R. (2010). The performance economy. Springer.Stiglitz, J. E. (2002). Globalization and its discontents. WW Norton & Company.Tapscott, D., & Tapscott, A. (2016). *Blockchain revolution: How the technology behind bitcoin isGyulay I. (2000): Fenntartható fejlődés. Miskolc, Ökológiai Intézet a fenntartható fejlődésért Alapítvány বেগum, T., Ahmed, S., Hossain, M. I., & Parvin, F. (2023). Impact of Community Based Gardening on Household Food Security and Livelihood Development in Urban Areas of Bangladesh. Journal of Community Positive Practices, 23(3), 171-192.Bengtsson, J., Ahnström, A., & Weibull, A. C. (2005). The effects of organic farming on biodiversity and abundance: a meta-analysis. Journal of Applied Ecology, 42(2), 261-269.Cone, C. A., & Myhre, A. (2000). Community supported agriculture: A sustainable alternative to industrial agriculture?. Human organization, 59(2), 187-197.Crawford, M. (2010). Creating a forest garden: working with nature to grow edible crops. Green Books.Despommier, D. (2010). The vertical farm: Feeding the world in the 21st century. Macmillan.Getter, K. L., & Rowe, D. B. (2006). The role of extensive green roofs in sustainable development. HortScience, 41(5), 1276-1285.Goodman, D. (2004). Rural Europe redux?: Reflections on alternative agro-food networks and paradigm change. Sociologia ruralis, 44(1), 3-16.Martinez, S., Hand, M. S., Da Pra, M., Pollack, S., Vogel, S., Johnson, E., & … & Bauman, A. (2010). Local food systems: Concepts, impacts, and issues. DIANE Publishing.Pimentel, D., Hepperly, P., Hanson, J., Douds, D., & Seidel, R. (2005). Environmental, energetic, and economic comparisons of organic and conventional farming systems. BioScience, 55(7), 573-582.Reganold, J. P., & Wachter, J. M. (2016). Organic agriculture in the twenty-first century. Nature Plants, 2(2), 1-8.Weber, C. L., & Matthews, H. S. (2008). Food-miles and the relative climate impacts of food choices in the United States. Environmental Science & Technology, 42(10), 3508-3513.Horváth A. – Karmazin Gy. (2014): Nemzetközi közúti árufuvarozás és szállítmányozás. Budapest, Akadémiai KiadóKarmazin Gy. (2016): A logisztikai szolgáltatók stratégiai sikertényezői. Budapest, Akadémiai KiadóKerekes S. (2008): A fenntartható fejlődés európai szemmel. In: Gombos E. (szerk.): Globális kihívások. Millenniumi fejlesztési célok és Magyarország – ENSZ-AkadémiaKozma T. – Pónusz M. (2016): Ellátásilánc-menedzsment elmélete és gyakorlata – alapok, Alapösszefüggések a hálózati versenyelőnyök és értékláncok mentén, Gyöngyös, Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft.García, J., Martínez, M., & Gómez, P. (2019). Energy efficiency in freeze-drying processes: A review. Journal of Food Engineering, 245, 19-29. https://doi.org/10.1016/j.jfoodeng.2018.11.006Khan, M. I., Shah, A. A., & Khan, M. I. (2017). Lyophilization: A review on freeze drying process and its applications. Journal of Pharmaceutical Sciences, 106(1), 1-10. https://doi.org/10.1016/j.xphs.2016.07.018Pérez, C., Chaves, A., & Rojas, J. (2020). Environmental impact of food preservation techniques: A comparative analysis. Sustainability, 12(4), 1500. https://doi.org/10.3390/su12041500
Körforgásos gazdaságra való átállás a decentralizált és interoperábilis adatbázisokra épülő termékútlevelek által
Szakdolgozat címe:
“Hogyan járulhatnak hozzá a blokklánc alapú decentralizált és interoperábilis adatbázisrendszerekre épülő Digitális Termékútlevelek a fenntartható fogyasztáshoz és a körforgásos gazdasághoz”
Tartalomjegyzék:
Szakdolgozatomban civilizációnk berendezkedésének alapvető hibáit és veszélyeit veszem gorcső alá, melyek azonban olyan szembetűnőek és égetőek, hogy igyekszem azon lehetséges megoldások bemutatására fókuszálni, melyet személyes tapasztalataim alapján - fiatal korom ellenére - elém tárt az élet. Különböző projektalapú munkáim során találkoztam a blokklánc technológiával és értettem meg a felhasználási lehetőségeiben rejlő hatalmas lehetőségeket. Ugyanígy találkoztam a liofilizálás technológiájával, mely úgy gondolom az éhezés visszaszorításában jelentős szerepet fog játszani azáltal, hogy az eddig elpazarolt élelmiszerek tartósítására, ezáltal megmentésére lehetőséget nyújt.
Szerencsésnek tartom magam, hogy olyankor végezhetem ezt a kutatást amikor már a szabályozási környezet is a fenntartható rendszerek kialakítására törekszik, melyre nagyszerű példa az EU Digitális Termékútlevél koncepciója.
Úgy gondolom, hogy ezek az elsőre egymástól meglehetősen különböző dolgok összekapcsolva és sok egyéb megoldással kiegészülve alkothatnak igazán effektív fenntartható ökoszisztémákat.
II./1 Fenntarthatóság
A fenntarthatóság fogalma az ENSZ Brundtland Bizottságának 1987-es "Közös jövőnk" című jelentésében vált széles körben ismertté, mely szerint a fenntarthatóság "úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére" (WCED, 1987). Ez a definíció három fő pillérre épül: a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságra (Elkington, 1997).
A fenntartható civilizáció megvalósítása érdekében a gazdasági modelleknek a környezeti és társadalmi szempontokat is integrálniuk kell. Ilyen modellek például a körforgásos gazdaság (Ellen MacArthur Foundation, 2015) és a zöld gazdaság (UNEP, 2011). A körforgásos gazdaság célja, hogy minimalizálja a hulladékot és a természeti erőforrások felhasználását, míg a zöld gazdaság a környezetbarát technológiákba és gyakorlatokba történő beruházásokat ösztönzi.
A fenntartható termékek elterjedésének kulcsa, hogy azok versenyképesek legyenek a hagyományos termékekkel. Ehhez szükség van egy olyan szabályozási keretre, amely támogatásokkal és adókedvezményekkel segíti elő a fenntartható termelési gyakorlatokat (Porter & van der Linde, 1995). Továbbá, a fogyasztói tudatosság növelése is elengedhetetlen (Thøgersen, 2010).
A klíma-semlegessé válás egyik nagy ellensége az információ hiány, azonban a túlzott és adott esetben egymásnak ellentmondó információk is félreértésekhez vezethetnek és zavart kelthetnek. Azok az emberek, akik megértik, hogy a változásra valóban szükség van a bolygó ökoszisztémájának egészséges megőrzéséhez, gyakran nem tudják pontosan hogyan járulhatnak hozzá ehhez személyes életükben. Szakdolgozatommal és kutatásommal célom, hogy ezen problémakört és annak körülményeit, okait és következményeit objektíven megvizsgáljam, majd különös figyelmet fordíthassak az effektív megoldások bemutatására.
II./2. Jelenlegi globális berendezkedés hátrányai és veszélyei
A jelenlegi globális gazdasági rendszer alapvetően a profitorientáltságra épül, ami gyakran a környezeti és társadalmi szempontok rovására megy (Jackson, 2009). A pénz, mint az energia-kiegyenlítés eszköze, torz és manipulálható formában van jelen, ami hozzájárul az egyenlőtlenségekhez és a fenntarthatatlan fogyasztáshoz (Lietaer, 2001).
A globális piacok megnyitása és a logisztikai hálózatok fejlődése lehetővé tette a termékek széles körű elterjedését, ami növelte a fogyasztói választékot, de egyben a pazarlást is (Bauman, 2000). Az ellátási láncok átláthatatlansága pedig megnehezíti a fenntartható termékek választását (OECD, 2019).
A szabályozási és önszabályozási környezet kulcsszerepet játszik a fenntartható gazdaság kialakításában. A hierarchikus és bürokratikus szabályozás azonban gyakran lassú, drága és korrupcióra hajlamos (Stiglitz, 2002). Ezért van szükség közös értékrend alapján felállított, organikus önszabályozó rendszerekre (Ostrom, 1990).
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) fontos iránymutatást adnak a fenntartható fejlődéshez, azonban nehezen mérhetőek és sok területen nem történt jelentős előrelépés (Sachs, 2012).
Szakdolgozatomat alapvetően szekunder kutatásra és szakértőkkel folytatott mélyinterjúkra építem, azonban ha lehetőségeim engedik igyekszem áprilisig kérdőíves szekunderkutatást is végezni
II/1. Mélyinterjúk
Két személlyel készítettem mélyinterjús kutatást, mely elvezetett a jelenlegi témavázlat kialakításához és jelenleg is segít értelmet és összefüggést találni a kifejtésre kerülő témák között.
III. Áthidaló és összekötő megoldások
A fenntartható gazdaság felé vezető úton áthidaló és összekötő megoldásokra van szükség, amelyek a technológiai innovációt, a szabályozási reformokat és a fogyasztói tudatosságot ötvözik.
III/1. Decentralizált, interoperabilis adatbázis és marketplace
A blokklánc technológia és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) potenciális megoldást kínálnak a fenntartható gazdaság kihívásaira (Tapscott & Tapscott, 2016). Egy blokklánc alapú, decentralizált és interoperabilis adatbázis lehetővé teszi a gazdasági folyamatok átlátható tárolását, miközben az inputokat (pénz, tudás, munka, eszköz, anyag) NFT-kkel rögzítjük. Ezáltal valós és visszanézhető termék adatlapok hozhatók létre, amelyek segítik a fogyasztókat a fenntartható termékek és szolgáltatások választásában (Atzori, 2015).
Ez a rendszer motiválhatja az újrahasznosítást és az up-cyclinget, mivel előre láthatóvá teszi egy-egy tevékenység múltbeli és jövőbeli impactjét (Stahel, 2010). A legoptimálisabb megoldás az lenne, ha az adatbázis és a marketplace egyben lenne, így elkerülhető lenne az adatok kétszeri felvitele, és minden fenntarthatósági mérés valós gazdasági lépések adataiara támaszkodhatna.
III/2. Átlátható ellátási láncok fontossága
Az átlátható ellátási láncok elengedhetetlenek a fenntartható gazdasághoz (Locke, 2013). A termékek eredetének és előállítási folyamatának nyomonkövethetősége lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy tájékozott döntéseket hozzanak, és felelősségre vonják a vállalatokat a környezeti és társadalmi hatásaikért.
A Digital Product Passport (DPP) egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy átláthatóvá tegye a termékek életciklusát, és információt nyújtson a termék összetételéről, javíthatóságáról, újrahasznosíthatóságáról és környezeti hatásairól (European Commission, 2020).
III/3/A. Érthető Termékútlevelek (OmniPass)
A jelenleg széleskörben használt öko-címkék (eco-tags) rendszere gyakran zavaros és megtévesztő, hozzájárulva a greenwashing-hoz (Lyon & Maxwell, 2011). Ezért van szükség egységes öko-címkékre, amelyek 4 piktogramból állnak, és azokat a korábban említett adatbázisból kiszámolt ökológiai lábnyom mérőszáma alapján színkódolják:
Ezek a címkék csak akkor validak, ha minden adat megbízható módon fel van töltve, és a feltöltő felelősséget vállal az adatokért a jövőben.
A bonyolult és összetett adatbázisok lényegének összefoglalva és objektíven kell kerülnie az átlagos fogyasztó elé, hogy tény-alapú fenntartható döntéseket hozhasson és összehasonlíthasson termékeket.
III/3/B. Színkódok, vagy számkódok (Numeric or Color-coding)
A széleskörű érthetőség és alkalmazhatóság miatt elengedhetetlen, hogy a bonyolult és összetett adatbázisok lényege összefoglalva és objektíven kerüljön az átlagos fogyasztó elé, úgyanis így fog tudni tény-alapú fenntartható döntéseket hozni és összehasonlítani termékeket.
IV. Általános gyakorlati pozitív példák (good practices)
IV/1. Helyben termelt bio élelmiszer
A helyben termelt bio élelmiszer csökkenti a szállítási távolságot, minimalizálva az ökológiai lábnyomot (Weber & Matthews, 2008). A rövid ellátási lánc növeli a termékek nyomon követhetőségét és a termelő-fogyasztó közötti bizalmat (Goodman, 2004), valamint élénkíti a helyi gazdaságot (Martinez et al., 2010). A bio gazdálkodás javítja a talajegészséget, növeli a biodiverzitást, és hatékonyan használja fel a helyi erőforrásokat (Reganold & Wachter, 2016; Bengtsson et al., 2005; Pimentel et al., 2005).
Az alábbi példák megvalósítják ezeket az elveket:
IV/2. Liofilizálás
Amennyiben a közeli termelési lehetőségek valamilyen okból (például gazdasági helyzet, klíma vagy infrastruktúra hiánya) nem állnak rendelkezésre, innovatív technológiák alkalmazása javasolt a másutt termett, lehetőség szerint pazarlás helyett megmentett élelmiszerek tartósítására és forgalmazására.
A liofilizálás az egyik legjobb módszer erre, mivel számos élelmiszer megmenthető akár az utolsó pillanatban, a lejárat előtt. A víztartalom kivonásával és vákumcsomagolással a termékek akár 10-15 évig is eltarthatók (Khan et al., 2017). Ezen kívül a liofilizálás előnye, hogy nem szükséges energiaigényes fagyasztási eljárásokat alkalmazni a szállítás és tárolás során, ami jelentősen csökkenti a termék súlyát, ezáltal csökkentve a szállítási és tárolási költségeket, valamint az ökológiai lábnyomot (García et al., 2019).
Ezért, ha megmentett élelmiszer-alapanyagot (például zöldséget, gyümölcsöt vagy kész ételt) liofilizálunk, lehetőség szerint megújuló energiával termelt áram felhasználásával, az így létrejött termékek ökológiai lábnyoma rendkívül alacsony lehet (Pérez et al., 2020).
V. Konklúziók, jövőbeli tervek
A fentebb elhangzó kutatási eredményekre alapozva megállapíthatjuk, hogy nagyon nagy mértékben hozzájárulhat a fenntartható civilizáció megteremtéséhez az hogyha a megfelelő szabályozási környezet kialakításával és a gazdasági folyamatokat átlátható blokklánc alapú decentralizált és interoperabilis adatbázisban tároljuk, miközben mindenféle inputot (pénz, tudás, munka, eszköz, anyag) NFT-kel rögzitjük, mindezek következményeként pedig ezekből az adatokból valós és visszanézhető termék adatlapokat hozunk létre.
Kijelenthető, hogy ezen adatbázisra épülő termék adatlapok segítnék a fogyasztókat a fenntartható termékek és szolgáltatások választásában.
Mindez pedig nagy mértékben motiválná az újrahasznosítást és up-cyclinget azáltal hogy előre láthatjuk egy-egy tevékenység múltbeli és jövőbeli impactjét és az elvégzendő feladatok után termelődött értéket.
V/1. Összetett Ökoszisztéma megoldások
A fentebb elhangzó elveket és kutatásokat használva dolgozunk már régóta egy összetett ökoszisztémán, mely ezeket a különböző, mégis összefüggő innovatív technológiákat használja és köti össze oly módon, hogy ebbe bárki könnyedén becsatlakozhasson. Sőt az egész rendszer arra épül, hogy együttműködések ilyen elvek alapján organikus módon mozduljanak a fenntarhatóság irányába.
V/1./A - Konkrét jövőbeli tervek
Együttműködések:
Jövőbeli együttműködési lehetőségek:
V/1./B. Omnipass
A adatbázisát használva partnerségre szeretnénk lépni egy OmniPass nevű kis projektel, akik arra szakosodtak, hogy a száraz adatokat és az EU-s Digital Product Passport adatait egy könnyen érthető és átlátható, mindamellett felhasználóbarát és esztétikus felületen jelenítse meg.
V/2. Hatás előrejelzés (Impact)
Irodalomjegyzék
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.