Skip to content
1.1.3.3.2.3 Egyéb okok

ii. Pajzsmirigy problémák

A termékenységi problémák hátterében álló pajzsmirigy eltérésekről, a pajzsmirigyhormonok hatásairól és általános laboratóriumi vizsgálatáról bővebben az alábbi fejezetben már korábban értekeztünk:

Jelen fejezetben a pajzsmirigy betegségek meddőségben betöltött szerepéről és azok egyéb diagnosztikus vizsgálati lehetőségeiről írunk.

Pajzsmirigy (thyreoidea) betegségek előfordulása infertilis nőkben

Megfigyelések szerint a pajzsmirigy betegségei közül a hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés) prevalenciája 3–4,5% a reproduktív korú nők körében. A csökkent pajzsmirigy funkció a reproduktív korú nők irreguláris menstruációjának, krónikus anovulációjának, infertilitásának hátterében sokszor felfedezhető. A megfelelő jódellátottságú területeken a hypothyreosisok hátterében a elsősorban a pajzsmirigy krónikus autoimmun gyulladása áll, melynek előfordulása a reproduktív korú nők körében 4–8,5%. Pajzsmirigy-autoimmunitás mellett csökken a teherbe esés esélye, és magasabb vetélési aránnyal számolhatunk. A leggyakoribb autoimmun pajzsmirigy betegség a Hashimoto-thyreoiditis prevalenciája világszerte 8% és 14% közé tehető a reproduktív korú nők körében. Az in vitro fertilizációs (IVF)-központok beteganyagában a thyreoidea-autoimmunitás előfordulási gyakorisága még magasabb, 20% körüli.
A pajzsmirigy-autoimmunitás a szubklinikai vagy klinikai hypothyreosis leggyakoribb oka, és nőkben gyakori infertilitásban. A Hashimoto-thyreoiditis rendszeresen társulás csökkent petefészek funkcióval/tartalékkal (DOR - diminished ovarian reserve), inzulinrezisztenciával, hyperprolactinaemiával (prolactin túltermelődés), valamint policisztás ovárium szindrómával (PCOS) és az asszisztált reprodukcióra jelentkező nők körében is megfigyelhető az esetek kétharmadában (64%). Ismeretes, az is hogy a pajzsmirigy-autoimmunitást mutató nőkben gyakrabban fordulnak elő infertilitásért felelős kórképek is, mint például az endometriosis és a PCOS. Az alacsony pajzsmirigyhormon-szint közvetett módon is hatást gyakorol a szteroidhormonok képződésére és a szexuálszteroidok szabadon keringő mennyiségére.
Az utóbbi időben derült csak ki, hogy élettani pajzsmirigy működéssel rendelkező nőkben is, amikor minden hormon a normáltartományban van kialakulhat meddőség és korai vetélés, ha autoimmun gyulladás áll fenn. Ezt leginkább a TPO (thyreoidea peroxidáz) enzim elleni antitest jelenléte mutatja. A TPO elleni antitest az infertilis nőkben 31,8%-ában, míg a fertilis, egészséges populációban 4,6%-ban volt kimutatható. A TPO elleni antitest pozitívakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% vs. 6%). (Bussen S. et al. Increased prevalence of thyroid antibodies in euthyroid women with a history of recurrent in-vitro fertilization failure. Human Reproduction. 2000;15(3):545–548.)
Az egyértelmű pajzsmirigy alulműködés kezelendő mindkét nemben. A férfiakkal kapcsolatban egyéb ajánlás nincs. Nők esetén az ún. szubklinikus hypothyreosis esetén nehéz a helyzet. Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság ajánlása szerint pajzsmirigy elleni antitestek (antiTPO és/vagy antiTG) jelenlététől függetlenül, normális pajzsmirigy működésű (eutireoid) nőkben a pajzsmirigy hormon kezelésre sem pro, sem kontra érv nincs meddőségben. Ugyanakkor, meddőség esetén, ha a TSH 4,0-10,0 mIU/l közé esik (szubklinikus hypothyreosis), akkor kezelhetők levotiroxinnal a várandósság érdekében. Az Amerikai Reprodukciós Orvostani Társaság 2015-ben kiadott ajánlása szerint szubklinikus hypothyreosisben alkalmazott levotiroxin kezelés esetén cél, hogy a TSH értéke 2,5 mIU/l alatt legyen.

A pajzsmirigy diagnosztika képalkotó vizsgálatai

A pajzsmirigy-betegségek diagnózisa összetett feladat, így előfordulhat, hogy az egyszerűbb pajzsmirigyfunkciót reprezentáló vérvételen túl (TSH, fT3, fT4, a-TPO, a-TG, TRAK) más vizsgálati eljárások is szükségesek lehetnek. Bizonyos százalékban előfordul, hogy a pajzsmirigyhormon-vizsgálatok laborparaméterei jó eredményt mutatnak, ugyanakkor pl. az ultrahang vizsgálat problémát jelez.
Tapintás
Egy göb felfedezésében és a további vizsgálatok kezdeményezésében fontos a tapintásos vizsgálat. Elengedhetetlen, hogy egy tapintással felfedezett göb esetén egyéb vizsgálatokkal tisztázzuk a pontos kórismét. Fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy a göbök igen jelentős hányada nem tapintható.
Pajzsmirigy ultrahang
Az ultrahang vizsgálat
remek módszer arra, hogy láthatóvá váljanak a pajzsmirigyen lévő eltérések. Az eljárás a mélyen elhelyezkedő, a bőr felszínétől távoli és ezért nem tapintható részek vizsgálatát is lehetővé tette. Így kiderülhetnek az olyan elváltozások, mint a strúma, göbök, ciszták, sőt, a gyulladásos folyamatok is. A vizsgálat teljesen fájdalommentes és különösebb előkészületet sem igényel, ráadásul sugárterheléssel sem jár, így biztonságos.
Az ultrahang a legpontosabb módszer mind a göbök, mind a pajzsmirigy egészének méret-meghatározására. A pajzsmirigy ultrahang szerkezete nagyon jól tükrözi a pajzsmirigy tényleges szerkezetét, a nem tapintható göböket is felismeri. Ugyanakkor nem ad információt arról, hogy az adott szerkezeti eltérés jó- vagy rosszindulatú-e.
Pajzsmirigy szcintigráfia
Az izotóp-vizsgálat a göb funkciójáról ad információt azáltal, hogy a pajzsmirigy-hormonok építőkövét jelentő jódizotóp vagy technécium pajzsmirigybe történő felvételét vizsgálja. Egy speciális kamera segítségével látni lehet, hogy a göbökben az izotóp felhalmozódik (piros szín), míg az inaktív terület nem halmozza fel, így a képen világos (kék) színű. Ha a göb a normál pajzsmirigy-állományhoz hasonló mértékben dúsítja az izotópot, akkor ‘meleg’ göbről vagy normofunkciós göbről beszélünk. Ha fokozottabb a göb izotóp-felvétele, akkor ‘forró’ göbről beszélünk. Ennek lényege, hogy göb a szervezet igényeitől függetlenül termeli a pajzsmirigy-hormonokat, és nem egyszer pajzsmirigy-túlműködést idéz elő. Azon göbök, melyek a környezetnél kevésbé vagy egyáltalán nem dúsítanak izotópot, a ‘hideg’ göbök. A rosszindulatú elváltozások nagy része "hideg" göbben fordul elő. Az izotóp-vizsgálat legfeljebb annyi fájdalommal jár, mint a vérvétel, ha vénásan adják be az izotópot és nem folyadékban. A vizsgálatra adott izotóp olyan csekély radioktivitást tartalmaz, hogy rákkeltő hatása fel sem tételezhető.
Pajzsmirigy aspirációs citológia (FNAB)
A pajzsmirigy göbök onkológiai szemléletű kivizsgálásában a legfontosabbnak tekintett módszer. Elsősorban a rosszindulatú pajzsmirigy daganatok felismerésében van szerepe. Vékony tűvel a pajzsmirigyből vagy célzottan a göbből kiszívott sejteket, egy-egy sejtcsoportot vizsgál. A citológiai vizsgálatot a vérvételi tűnél vékonyabb tűvel végzi az orvos, és mivel a pajzsmirigyben nincsen fájdalomérző ideg, ezért kisebb traumát jelent a vérvételnél. A citológiai vizsgálatot általában el lehet végezni véralvadás-gátló gyógyszert szedőknél is, de mindenképp érdemes szólni a mintavétel előtt az orvosnak.


Forrás:
Want to print your doc?
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.