ii. Infertilitással összefüggő genetikai eltérések

A Fragilis X-szindróma (FMR1) gén ún. premutációja

A Fragilis X-szindróma (FMR1) gén ún. premutációja a korai petefészek kimerülés gyakori okozója. A génben található CGG trinukleotid egységek ismétlődése normális esetben 6-45 között van. Ha az ismétlődési szám 54-200 közöttire nő akkor premutációról beszélünk, míg 200 fölötti ismétlődésszám esetén alakul ki a mentális retardációval járó szindróma. A korai petefészek elégtelenség (premature ovarian failure - POF) sporadikus előfordulása esetén 1,6%, míg familiáris halmozódásnál 16%-ban várható az FMR1 gén premutációja. Az FMR1 premutációt hordozó nők 15-25%-a pedig korai ovárium elégtelenségben szenved. A POF jellemző tünetei az oligomenorrhoea (rendszertelen menstruáció) és a magas gonadotropin szint (FSH, LH). Kimutatták azt is, hogy a premutációt hordozók az asszisztált reprodukciós eljárások során a hormonkezelésre rosszul reagálnak.

Follikulus-stimuláló hormon receptor (FSHR) gén Asn680Ser (A2039G) polimorfizmusa

A tüszőserkentő hormon (FSH) receptorát kódoló FSHR gén számos aktiváló vagy inaktiváló mutációját leírták a szakirodalomban. Az aktiváló génhiba következtében a receptor abban az esetben is jelet közvetíthet a sejtek felé, ha a hormon nincs is jelen a környezetében, illetve egyéb nem specifikus hormonok (pl.: a TSH - pajzsmirigy stimuláló hormon) is előidézhetik annak működését. A receptor funkcióját elrontó mutációk következményeként az FSH hormon nem tudja kifejteni hatását, mely hiba állhat az infertilitás, a korai petefészek-elégtelenség és a menstruáció elmaradásának hátterében is.

Az FSHR leírt eltérései közül klinikai összefüggéseiben leggyakrabban a Asn680Ser (A2039G) mutáció vizsgált. A kaukázusi populációban a homozigóta Ser/Ser (G/G) variánst hordozók aránya 45,5%, a heterozigóta Asn/Ser (A/G) variánst hordozók aránya 22,7%, és végül a homozigóta Asn/Asn (A/A) variánst hordozók aránya 31,8%. Az Asn/Asn allélt hordozók körében a terhességi ráta magasabb.

A genetikai polimorfizmus befolyásolja a receptor és ezáltal a petefészek érzékenységét, valamint az IVF kezelések hatékonyságát egyaránt. A Ser/Ser allélt hordozó nők szérum ösztradiol koncentrációja alacsonyabb, így egy esetleges IVF vagy petefészek stimulációs kezelés kapcsán nagyobb mennyiségű FSH adása lehet szükséges. Továbbá kimutatták, hogy a Ser/Ser hordozók gonadothropinra történő válaszadó képessége rosszabb. Azonban jelenléte nem mutatott összefüggést a petefészek hiperstimulációs szindrómával (OHSS), mely tipikusan a gonadothropin kezelést követő súlyos mellékhatás. (Dr. Botros Rizk. Symposium: Update on prediction and management of OHSS. Genetics of ovarian hyperstimulation syndrome. Reproductive BioMedicine. 2009. Vol 19. No 1. 14-27.)

Luteinizáló hormon / chorion gonadotropin receptor (LHCGR) gén Asn312Ser (A>G) polimorfizmusa

A luteinizáló hormon receptora kritikus a tüszőérés folyamatában és az ovuláció szabályozásában egyaránt. Kutatások kimutatták, hogy azon nők esetén, akiknél a gonadotropin hormonokra adott válasz nem megfelelő nagyobb arányban fordul elő eltérés a luteinizáló hormon / chorion gonadotropin receptort kódoló (LHCGR) génben.

Az asszisztált reprodukciós eljárások vonatkozásában a LHCGR gén Asn312Ser polimorfizmusát vizsgálták leggyakrabban. Leírták, hogy a heterozigóta Asn/Ser és homozigóta Ser/Ser genotípust hordozó nőknél nagyobb valószínűséggel szükséges a rekombináns luteinizáló hormon (r-hLH) kezelés az optimális stimuláció eléréséhez. Valamint az alkalmazott r-hLH dózisa is magasabb, szemben az Asn/Asn genotípust hordozókkal. (Ramajau G.A. Role of Lh polymorphisms and r-Lh supplementation in GnRh agonist treated ART cycles: A cross sectional study. European Journal of Obstetrics & Gynecology and Reproductive Biology. (2018) 222:119-125.)

Emellett kapcsolatot találtak két hormon receptor (FSHR és LHCGR) genotípusa és a kontrollált petefészek stimulációra adott válasz között. Miszerint az LHCGR receptor különböző genotípusai különböző mértékben befolyásolhatják az FSH hormon hatását. (Lindgren I. Combined assessment of polymorphisms int the LHCGR and FSHR genes predict chance of pregnancy after in vitro fertilization. Human Reproduction. (2016) 31:672-683.)

A mannózkötő lektin 2 (MBL2) gén genotipizálása

Az immunrendszer és annak részét képező ún. komplement kaszkád állapota fontos, a termékenységet befolyásoló tényező. Az optimális immunválasz többek között a blasztociszta beágyazódásban is kulcsfontosságú.

A mannózkötő lektin (MBL) egy a komplement kaszkádrendszeren keresztül a gyulladási folyamatokat szabályozó fehérje molekula. A máj mellett jelentősebb mennyiségben termelődik a női ivari rendszerben is és ott helyileg irányítja az immunológiai mechanizmusokat. Ha a komplement kaszkád sérül akkor egy esetleges lokális bakteriális fertőzésre adott elhúzódó, kóros gyulladásos reakció léphet fel a reproduktív rendszerben, mely a petevezetők károsodásához és végső esetben akár infertilitáshoz (Tubal Factor Infertility – TFI) is vezethet.

Kimutatták, hogy a fehérjét kódoló MBL2 gén eltérései befolyásolják annak szérumban mérhető koncentrációját, valamint működését. Ezáltal közvetlenül is összefüggésbe hozhatók az ismétlődő vetélések előfordulásával, preeclampsiával, a meddőségi problémákkal, valamint az IVF kezelések sikerességével. (Laiska T, Petersa M, Salumetsa A, Mannose-binding lectin genotypes: potential role in tubal damage and adverse IVF outcome. Journal of Reproductive Immunology. 92(2011)62– 67.)

Egy tanulmányban beszámoltak arról, hogy a túlzott mértékben produkáló (HYA/HYA) és a csökkent MBL fehérje szintet eredményező haplotípust hordozó nők körében gyakrabban fordult elő Chlamydia trachomatis infekció következtében kialakult petevezeték károsodás. Továbbá arra a következtetésre jutottak, hogy a HYA/LYA haplotípus protektív hatású a petevezeték károsodással szemben C. trachomatis fertőzöttekben.

Emellett az MBL fehérjének szerepe lehet még a visszatérő vulvovaginális fertőzésekben is. Ez a reproduktív szakaszban lévő nők kb. 15%-át érintheti. (Kalia N. et al. Geneticand Phenotypic Screening of Mannose-Binding Lectinin Relationto Risk of Recurrent Vulvovaginal Infectionsin Women of North India: A Prospective Cohort Study. Front. Microbiol. 2017, 8:75.)

A meddőséggel kapcsolatosan vizsgált génmutációkról bővebben olvashat az alábbi fejezetekben:

⁠

Broken link⁠

⁠

iii. Policisztás ovárium szindróma (PCOS)⁠

⁠

iv. Korai petefészek elégtelenség⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.