i. Gyógyszerek és egyéb reprotoxikus anyagok

Egyes gyógyszerek következményeként vagy mellékhatásaként tartós illetve átmeneti infertilitás jelentkezhet. Ez az állapot sok esetben a gyógyszer elhagyását vagy terápiaváltást követően magától rendeződik.

A dopamin szintézist vagy szekréciót gátló gyógyszerek - Hiperprolaktinémia

Legismertebb ezek közül a hiperprolaktinémia, mely a prolaktin túltermelődését, illetve a prolaktin szint kóros emelkedését jelenti. A hiperprolaktinémia klasszikus tünetei nőknél a különböző súlyosságú menstruációs zavarok, így amenorrhoea, oligomenorrhoea, rövid luteális fázis, infertilitás, illetve a tejcsorgás. Férfiak esetében a libidócsökkenés, impotencia, infertilitás és a gynaecomastia (az emlők megnagyobbodása) jellegzetes tünet.

A prolaktinelválasztás a dopamin gátlása alatt áll. Így azok a készítmények, amelyek a dopamin szintézisét, szekrécióját gátolják, fokozzák a prolaktinelválasztást, és hiperprolaktinémiát okoznak. Ebbe a csoportba számos szorongásoldó, antidepresszáns, antipszichotikum tartozik. Az antipszichotikumokat szedő betegek 40–90%-ában igazolható hiperprolaktinémia.

Hiperprolaktinémiát okozó gyógyszerek

Dopaminreceptor-antagonisták

phenothiazinok: chlorpromazin, thiroridazin, trifluoperazin, prochloperazin

butirofenon: haloperidol

benzamid: metoclopramid

Dopaminszintézis-gátlók

reserpin, alfa-metildopa, opiátok

Hisztaminreceptor-antagonisták

cimetidine, ranitidine

Szerotonin-jelátviteli úton ható készítmények

amphetamin és hallucinogének

Ösztrogének és antiandrogének

Szerotonin-reuptake gátlók

fluoxetin

Kalciumcsatorna-blokkolók

verapamil

Egyes, a környezetünkben megtalálható ún. endokrin diszruptor anyagok is hatnak a prolaktin elválasztásra. Az endokrin rendszer működését, ezen belül a hormonok szintézisét, szekrécióját befolyásoló endokrin diszruptorok közül az egyik legismertebb és legtöbbet vizsgált a biszfenol A, melyet pl. az ételek és italok tárolására szolgáló dobozok belső felszínének bevonására használnak. A prolaktin és BPA (biszfenol A) kapcsolatáról is igazolták, hogy a BPA hat a hipofízis laktotrop sejtjeire, ami serkenti a prolaktinfelszabadulást és az autoimmun kórképek aktiválódását.

A hyperprolactaemiáról bővebben az alábbi fejezetben olvashat:

i. A nemi hormonok vizsgálata⁠

⁠

Nem szteroid típusú gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapítók (NSAID) - reverzibilis fertilitási problémák

Nemrégiben a kockázati tényezők közül egy új gyógyszercsoportot azonosítottak, ezek pedig a nem szteroid típusú gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatóanyagok. A nemszteroid gyulladásgátlók közé receptköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek is tartoznak. Egy új kutatás eredményei szerint azonban ezek gátolhatják a peteérést és csökkenthetik a progeszteronszintet, ezáltal negatívan befolyásolhatják a fogamzóképességet.

2015-ben egy rangos reumatológiai kongresszuson (European League Against Rheumatism Annual Congress - EULAR) mutatták be a vizsgálati eredményeket. A szakemberek közel negyven, fertilis korú, mozgásszervi fájdalmak miatt NSAID gyógyszereket szedő nőt vizsgáltak, és a ciklus megfelelő napjain megmérték a petesejtjeik számát, a tüszők méretét, valamint a progeszteronszintjüket. A vizsgált nők diklofenakot (100 mg naponta egyszer), naproxent (500 mg naponta kétszer) vagy etoricoxibot (90 mg naponta egyszer) szedtek. A gyógyszeres kezelést a menstruációs ciklus kezdetének 10. napjától számítva 10 napig kapták. A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők voltak: Ovulációt a diklofenakot szedő csoport 6,3%-ában, a naproxent kapók 25%-ában és az etoricoxibot használók 27,3%-ában tudtak kimutatni, szemben a kontrollcsoport 100%-ával. Az NSAID kezelések végén a diklofenakot, naproxent és etoricoxibot kapó betegek 75%-ánál, 25%-ánál és 33%-ánál a domináns tüsző nem repedt fel és a petesejt nem lökődött ki. Már a tíz napos gyógyszerszedés hatása kimutatható eltéréssel járt a progeszteronszint vonatkozásában, a gyulladásgátlót szedő nők hormonszintje alacsonyabb volt. A gyógyszerszedés abbahagyását követően a következő ciklusban az összes résztvevő nőnél normál peteérést és tüszőrepedést tapasztaltak.

Az utóbbi években több olyan tanulmány is megjelent, amely a nem szteroid gyulladásgátlókat összefüggésbe hozta az átmeneti (reverzibilis) infertilitási problémákkal. A különböző mértékű késleltetett tüszőrepedés vagy a tüszőrepedés elmaradása azonosítható volt NSAID-terápia mellett korábban rendszeresen ovuláló nőkben. Esetenként pedig ciszta alakulhat ki a tüszőrepedés elmaradása miatt. (Stone S. et al. Nonsteroidal anti-inflammatory drugs and reversible female infertility: is there a link? Drug Saf. 2002;25(8):545-51.)

Olyan krónikus mozgásszervi, reumatológiai és egyéb betegségek esetén, melyek gyulladásgátló kezelést igényelnek, a családtervezés időszakában konzultáljon szakorvossal a terápiás megoldásokról, önkényesen sose hagyja abba a gyógyszerszedést.

Egyéb gyógyszerek

Az antibiotikumok és vérnyomáscsökkentő szerek is befolyásolhatják a termékenységet. Valamint a légúti allergiában, asztmában hosszabb távon használt dekongesztánsok (érösszehúzók, melyek pl. orrnyálkahártya-duzzadást csökkentik) kiszáríthatják a fogamzáshoz elkerülhetetlenül szükséges méhnyaknyákot.

A termékenységet befolyásoló vegyi anyagok

A háztartásban és környezetben megtalálható legfontosabb vegyszerekről részletes információ található a

1.1.3.1.11 Egyéb szűrési lehetőségek, környezeti kockázatok, vitaminok.⁠

c. fejezetben

A munkahelyi és egyéb környezetben megtalálható további vegyi anyagok

Ólom

A női termékenységet keveset vizsgálták az ólom expozícióval kapcsolatban. Nőknél a terhesség során az akkumulálódott ólom felszabadulhat, és a méhlepényen átjutva a magzati fejlődés, majd a szoptatás során expozíciónak teheti ki a gyermeket. Az utóbbi különösen aggályos, mivel az idegrendszer a születést követően nagyon érzékeny az ólom toxikus hatására. Visszafordíthatatlan kognitív és magatartászavarok léphetnek fel.

Szerves oldószerek

A szakirodalom adatok alapján tudjuk, hogy a menstruációs ciklus rendellenességei gyakrabban fordulnak elő a toluolnak, xilolnak, sztirolnak és formaldehidnek kitett nők körében. A benzolnak és homológjainak, valamint sztirolnak és triklór-etilénnek kitett nőknél nagyobb gyakorisággal jegyeztek fel rendszertelen és hosszabban tartó, gyakran erős és fájdalmas menstruációs vérzést. Rendszertelen menstruációt figyeltek meg az olajfinomító- és gumiiparban dolgozó nőknél is. Állatokon végzett megfigyelések azt igazolták, hogy az etilén-glikol-éterek (2-metoxi-etanol és 2-etoxi-etanol) teratogén hatással bírnak. A triklór-etilén, xilol és toluol az intrauterin növekedés visszamaradást okozzák. Számos vizsgálat támasztotta alá, hogy a szerves oldószereknek kitett nőknél magasabb a spontán vetélés kockázata. Emellett kapcsolat lehet a férfiak expozíciója és a partnereiknél előforduló vetélések gyakorisága között is.

Forrás:

Naprakész jelentés a reprotoxikus anyagokról. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Összefoglalása 2016.

⁠

http://medicalonline.hu/haziorvostan/cikk/emelkedett_prolaktin__valoban_mindig_koros⁠

⁠

https://www.eurekalert.org/news-releases/481713⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.