Skip to content
Share
Explore
1.1.3.3.3 A férfi meddőség lehetséges okai
1.1.3.3.3.7 Környezeti faktorok
Jelen fejezetben elsősorban a foglalkozással összefüggő reprotoxikus anyagokat és azok hatását mutatjuk be a spermaképződésre illetve a férfi ivari működésre.
Egyes ergonómiai tényezőket felsoroltunk az alábbi fejezetben
A háztartásban és környezetben megtalálható legfontosabb vegyszerekről és azok termékenységre kifejtett hatásáról bővebben olvashat az alábbi fejezetben
A munkahelyi és egyéb környezetben megtalálható további vegyi anyagok
Ólom
Az ólom a leginkább vizsgált és legkomolyabb munkahelyi reprotoxikus veszélyforrások egyike. Jelenleg az akkumulátorok gyártása és újrahasznosítása során használják fel legnagyobb mennyiségben az ólmot, azonban az expozíció előfordul például építkezéseken és épületbontásokon, valamint fémhulladék beolvasztás és -kezelés során is. Az ólom számos különböző – köztük szerves – formában van jelen, és az expozíció főként az ólomtartalmú por belélegzése révén következik be. A felszívódást követően az ólom felhalmozódik a szervezetben, a különböző szövetekben a féléletideje több naptól több évig terjed. Az átlag népességben az ólom vérszintje körülbelül 2-10 mikrog/dl, azonban nem ritka a 60 mikrog/dl feletti ólom vérszint az expozíciónak kitett férfi munkavállalók esetében. Férfiaknál az ólom megváltoztatja a sperma tulajdonságait, és már közepesen magas vérszintnél is csökkenti a termékenységet. A SCOEL (A Munkahelyi Expozíciós Határértékekkel Foglalkozó Tudományos Bizottsága) a férfi termékenységre gyakorolt hatások tekintetében az ólom vérszint küszöbértéket 40 mikrog/dl körüli értékre becsülte. Egyes újabb epidemiológiai vizsgálatból származó eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy az ólom már jóval alacsonyabb vérszintnél is befolyásolja a férfi termékenységet.
Szerves oldószerek
A szerves oldószerek közé számos, különböző kémiai szerkezetű és eltérő vegyületcsoportokba sorolt anyag tartozik. Az aromás szénhidrogénekre példa a benzol, a toluol és a xilolok; az első az üzemanyagok összetevője, a másik kettő pedig festékekben található meg. A triklór-etilén, a széntetraklorid és a diklór-metán klórozott szénhidrogének, amelyek használata toxikus tulajdonságaik miatt csökkenő tendenciát mutat. Az iparban azonban még mindig széles körben alkalmaznak egyes szénhidrogéneket, mint a glikol-éterek és az aceton. Ezen vegyületek fizikai jellemzői – például a víz- és zsíroldékonyság, valamint az általában alacsony párolgási hőmérséklet – valószínűsítik, hogy a szervezetbe inhaláció révén és/vagy a bőrön keresztül jutnak be.
A szerves oldószerek jelentős hatást fejthetnek ki a férfi termékenységre. A 2-etoxi-etanol azáltal befolyásolja a férfi termékenységet, hogy csökkenti a spermiumok számát. Az etilén-glikol-metil-éter erős gonadotoxikus szer, amely a spermatociták számának csökkenését és hereatrófiát (sorvadást) okozhat. Ezenfelül szignifikáns összefüggést figyeltek meg a kevert szerves oldószerek expozíciója és a fogamzásig szükséges idő meghosszabbodása között.
Epoxigyanták
Az epoxigyanták a reaktív prepolimerek egyik osztályát alkotják, amelyek önmagukkal vagy más reagenssel térhálósíthatók. A leggyakoribb és legfontosabb csoportját az epiklórhidrin és a biszfenol A (BPA) reakciójából keletkező BPA-diglicidil-éterek alkotják. Az epoxigyantáknak számos felhasználása létezik. Például az ultraibolya fény segítségével térhálósított gyantákat gyakran alkalmazzák a száloptikában. Az ipari alkalmazások az epoxigyantákat ragasztóként és rétegelt anyagok, öntvények, szerelvények és öntőformák elkészítéséhez használják. Az elektronikai iparban az epoxigyanták szigetelések, transzformátorok, generátorok és kapcsolóberendezések előállításához használhatók fel. Az epoxigyanták expozícióját és reprotoxikus hatását vizsgáló tanulmányok eredményei alapján az alábbi megállapítások tehetők:
Forrás:
Naprakész jelentés a reprotoxikus anyagokról. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Összefoglalása 2016.
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.