Skip to content
1.1.3.3.1.3 Termékenységet csökkentő rizikófaktorok
viii. Ergonómiai és pszichoszociális tényezők
Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert, a munka szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról van szó. Mindezek kapcsolatban vannak magával az emberrel: a képességeivel, a lehetőségeivel és a korlátaival. (K. F. M. Murrell)
Ergonómiai tényezők
A fizikailag megterhelő munka köztudottan közrejátszik a vetélések, a koraszülés és az alacsony születési súly előfordulásában. Az azonosított kockázati tényezők a hosszan tartó állás, a nehéz tárgyak cipelése, és a hajolgatás, görnyedés okozta magas hasi nyomás. Az ezirányú első felmérést az 1980-as években készítették el 50 000 kanadai nő körében. A megfigyelés szoros kapcsolatot mutatott ki a spontán abortuszok (vetélések) és a nehéz súlyok emelése valamint egyéb fizikai megerőltetés között, illetve a műszakos munkarend, a nyolc órás állómunka és a hosszú munkahét (46 óra vagy annál hosszabb) között. A fogamzóképesség csökkenése volt tapasztalható azoknál a nőknél, akik intenzív, nagy energiaveszteséggel járó munkát végeztek. (Mc Donald AD. et al., Fetal death and work in pregnancy. British Journal of Industrial Medicine. 1988;45:148-157.)
Egy 1996-os svéd kutatás 3500 szülészeten dolgozó nővér körében végzett felmérése szerint az éjszakai műszakot is magába foglaló három műszakos munkarend hozzájárult a fogamzóképesség csökkenéséhez és a megnövelte a vetélések kockázatát. A tanulmány rámutatott az éjszakai munka, a koraszülések és az alacsony születési súly közti összefüggésekre. (Ahlborg, G. et al. Shift work, nitrous oxide exposure, and spontaneous abortion among Swedish midwives. International Journal of Epidemiology. 1996;25:783-790.) Egy másik, olasz ápolónők körében végzett kutatás szerint, a csak nappal dolgozók összehasonlításában, a műszakban dolgozó ápolónők között nagyobb számban voltak olyanok, akik menstruációs problémákkal küzdöttek. A műszakos munkarendet a terhességek alacsonyabb számával és a nehezebb teherbe eséssel hozták összefüggésbe.
A munkaidővel kapcsolatos kutatások egyöntetűen azt állapították meg a munkaidő rendszeressége és az éjszakai műszak összehasonlításában, hogy a rendszertelenség sokkal nagyobb hatást fejt ki a nők reprodukciós egészségére, mint az, hogy melyik napszakban végzik munkájukat. Ennek egy elfogadható magyarázata, hogy a rendszertelen munkaidő a napi ritmusba olyan változásokat hoz, melyek a hormonális rendszer változásaihoz vezetnek, s ezek hatással vannak mind a termékenységre, mind a magzat fejlődésére.
Ma már az is ismert, hogy a hosszan tartó ülés, legyen szó irodai alkalmazottakról vagy hivatásos sofőrökről, a herezacskó magasabb hőmérsékletéhez, az ondó minőségének romlásához és a fogamzásig szükséges idő megnyúlásához vezet. Azon munkavállalók esetében, akik munkájuk során sokat kerékpároznak, a hagyományos kerékpárnyergek okozta ágyéki (gáttáji) nyomás miatt reprodukciós egészségi problémák kockázata állhat fenn. Kutatások során azt tapasztalták, hogy azoknál, akik hetente több mint 300 km-t tekernek, drámaian csökken a spermaminőségük.
A munkahelyi környezetben előforduló vegyi anyagokról és azok reproduktív rendszerre kifejtett hatásáról további részletes információt talál a és a c. fejezetekben.
Pszichoszociális tényezők
A munkahelyen stresszt számos tényező képes előidézni. A Karasek-modell azt feltételezi, hogy a legmagasabb stressz-szint a magas elvárások és alacsony kontroll által jellemzett munkakörökben fordul elő (Karasek és Theorell, 1990). Egy másik modell szerint (Johannes Siegrist 1990) a munkahelyen tett erőfeszítések és az értük kapott jutalmak közötti egyensúly hiánya stresszválaszt indukálhat. A hosszan tartó intenzív stressz okán felszaporodó stresszhormonok hatással vannak az élettani működésekre, köztük a reprodukcióra is.
A nagyon megterhelő munkakört betöltő nők körében a sikeres fogantatáshoz hosszabb időre volt szükség. A distressz (szomorúság, félelem, pánik, szorongás, kiégés, depresszió) mértékét kérdőív segítségével mérték fel. A distressz hatását a sikeres megtermékenyüléshez szüksége időre csak a hosszabb menstruációs ciklussal (>35 nap) rendelkező nők körében tudták kimutatni. (Hjollund NH. et al. Distress and reduced fertility: a follow-up study of first-pregnancy planners. Fertil Steril. 1999;72(1):47-53.) Más tanulmányok nem találtak összefüggést a szorongás vagy a stresszes életesemények és a teherbeesés esélyeinek romlása között. Azonban a kedvezőtlen pszichoszociális környezet egyes életmódbeli kockázati tényezőkkel, mint a dohányzás, vagy az alkohol fogyasztás szinergisztikus kapcsolatban lehet,
A stressz férfiak reprodukciós funkciójára gyakorolt hatásairól kevés tanulmány készült. Egy tanulmányban a munkával kapcsolatos stresszt kérdőív segítségével vizsgálták, és azt találták, hogy az befolyásolja az ondó néhány paraméterét. Kimutatták, hogy a pszichoszociális stresszes események is ronthatják az ondó minőségét. (Gollenberg AL. et al. Semen quality in fertile men in relation to psychosocial stress. Fertil Steril. 2010;93(4):1104-11.)
Forrás:
Produkció és reprodukció: a jövő generációk ellopott egészsége / Marie-Anne Mengeot, Laurent Vogel: Production and reproduction (magyar); fordította: Barreto Jozefa és Vanicsek Réka. MSZOSZ/SZGTI Alapítvány. - Budapest, 2008.
Naprakész jelentés a reprotoxikus anyagokról. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Összefoglalása 2016.
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.