1.1.3.2.5 Néhány hónapnyi sikertelen próbálkozást követően szűrőtesztek végezhetők.

iv. Spermavizsgálat

image.png

A férfiak nemzőképessége a spermiumok állapotától függ. Befolyásolja a spermiumok száma, morfológiája és mozgási tulajdonságaik. A férfiak megtermékenyítő képességéről a hímivarsejtek kvantitatív és kvalitatív vizsgálatával alkothatunk képet, többek között a spermiumok számának, a spermiumok mozgási tulajdonságának (motilitás), valamint a normális és kóros alakú spermiumok arányának (morfológiai tulajdonság) megítélésével, mely leletet spermiogramnak nevezzük.
Fontos tudni, hogy a spermiogram lelet önmagában sokszor nem elég a férfi fertilitási státuszának megítélésére, még akkor sem ha az eredmények normálisak. Ezért az ondóanalízis mellett javasolt andrológiai konzultáció és alapvizsgálat elvégzése is. Az andrológiai kivizsgálásról bővebben az alábbi fejezetben olvashat: .

A spermaminta leadása

A gyakorlatban az ondómintát minimum kettő, maximum hét, de általában 3–5 nap szexuális önmegtartóztatást követően kell leadni. A 7 napnál hosszabb megtartóztatási idő esetén általában a mozgási paraméterek romlanak. 1-2 napos önmegtartóztatóztatás esetén alacsonyabb spermium számot látunk. A vizsgálat előtti napokban tartózkodjon a hőhatásoktól pl. szauna, wellness és a túlzott alkohol fogyasztástól. A vizsgálat előtt fontos a kezek illetve a nemi szervek megtisztítása, ez különösen akkor fontos, ha ondótenyésztést is végeznek. Javasolt a minta leadása az andrológiai laboratóriumhoz tartozó, erre a célra kialakított szobában. Az ejakulátum feldolgozásig tartó tárolása szobahőmérsékleten történik. Amennyiben a páciens az ondómintát otthonról hozza, a mintát 1 órán belül a laboratóriumba kell juttatni, szintén megfelelő hőmérsékleten (testmeleg környezetben) szállítva. Hidegben a minta lehűlhet, a spermiumok mozgása lassul, nagy melegben szintén.

Az ejakulátum makroszkópos vizsgálata

Az ejaculatum normál esetben 15–60 perc alatt elfolyósodik, ezt követően a minta laboratóriumi vizsgálatát meg kell kezdeni. Az ondó makroszkópos, fizikai paraméterek vizsgálata a térfogat, szín, szag, viszkozitás, pH, elfolyósodási idő megítéléséből áll. Az ejakulátum makroszkópos jellemzői: Ejakulátum volumene (ml), Teljes spermiumszám (millió/ejaculatum), Spermiumkoncentráció (millió/ml), Teljes motilitás (%), Progresszív motilitás (%), Non-progresszív motilitás (%), Immotilis spermium (%), Vitalitás (%), Normál morfológia (%).
Morfológia: A spermium alakja ún. stadion alak, a fejben a sejtmag és citoplazma aránya megfelelő, a citoplazmában és a magban kóros eltérés nem látható és spermiumfarok rendellenesség sincs.
Motilitás: Normális mozgás esetén a hímivarsejtek egyenes vonalban vagy nagyívű kör mentén mozognak (progressziv motilitás). Normális esetben a spermiumok legalább 32%-a ilyen mozgású. Rossz motilitás esetén egy helyben mozognak vagy kisívű kör mentén (nem progresszív motilitás).
Spermiumszám: Az 1 ml ejakulátumban lévő hímivarsejtszám, az alsó referenciaérték 15 millió/ml. A spermiumszámot befolyásolja pl. az önmegtartóztatási idő, a here mérete, egyéb faktorok (fizikai vagy pszichés stressz) vagy az egymás utáni ejakulációk száma is.
Ejakulátum volumen: Normális ondómennyiségnek az 1,5–6 ml számít.

Az ejakulátum mikroszkópos vizsgálata

A mikroszkópos vizsgálat során meghatározásra kerül a minta spermium koncentrációja, mely az ondó teljes térfogatának ismeretében megadja az ejakulátum teljes spermiumszámát is.
A hímivarsejteket mozgásuk alapján három csoportba sorolhatjuk:
Progresszívan mozgó spermiumok: aktív előrehaladó mozgást végző sejtek. Egyenes vonalban, vagy nagy körben haladva, a haladási sebességtől függetlenül.
Non-progresszívan mozgó spermium: olyan mozgásmintájú hímivarsejt, mely előrehaladást nem mutat.
Immotilis spermium: semmiféle mozgást nem végez.
A progresszívan és a non-progresszívan mozgó spermiumok arányának összege adja a teljes-, vagy összmotilitást. A megtermékenyítésben a progresszívan mozgó spermiumoknak van szerepe, az ejakulátum teljes progresszívan mozgó spermiumszáma az ondó teljes spermiumszámának és a progresszívan mozgó spermiumok arányának szorzata.
Esetlegesen megfigyelhető aggregáció, mely a hímivarsejtek nem specifikus kapcsolódása az ejakulátumban lévő egyéb sejtekhez, vagy sejttörmelékhez. Megfigyelhető lehet agglutináció, mely során a hímivarsejtek egymáshoz tapadnak, és ez spermium-ellenes antitestek jelenlétére utalhat. Az agglutináció fokozata 1-től 4-ig terjedhet, mely fokozat növekedése esetén a spermiumok motilitása (mozgási képessége) jelentős károsodást szenved.
A spermiumok életképessége (vitalitás) festési eljárással, vagy funkcionális teszttel vizsgálható. Az ép membránnal rendelkező hímivarsejtek száma jelentőséggel bír a megtermékenyülés szempontjából.
További festési eljárások után kerül sor a spermiumok morfológiai megítélésére. Korábbi tanulmányok igazolták az összefüggést a normál morfológiájú spermiumsejtek aránya és a terhesség létrejöttének esélye között. A morfológiai defektusok előfordulása igazoltan összefügg a fokozott DNS-fragmentációval (töredezettség), a strukturális kromoszómaeltérések gyakoriságával és az aneuploidiák (a kromoszómák számbeli eltérése) előfordulásával. Az ejakulátumban normál esetben is előfordulhatnak a hímivarsejtektől eltérő sejtek, melyek leggyakrabban epithelsejtek, spermium-előalakok, illetve fehérvérsejtek (leukocyták). Ez utóbbi két sejttípus alkotja az úgynevezett kereksejtek csoportját. Az ondóban lévő kereksejtek száma tájékoztatást nyújthat esetleges gyulladásos folyamatról, vagy a spermium-előalakok felszaporodása esetén a here spermiumtermelést érintő károsodásáról.

spermiogram.png
A normál ejakulátum makroszkópos jellemzői, illetve a normál spermiogram referenciaértékei WHO V. (2010) szerint.
Pásztor Norbert: Férfi eredetű meddőség. In: A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése. Medicina Könyvkiadó, Budapest, Magyarország, pp. 121-168. (2018) ISBN 9789632266558


Spermiogram terminológia
0
Fogalmak
Magyarázat
1
Normozoospermia
A spermiumok mozgása (motilitás), alaki megjelenése (morfológia) és számbeli aránya normálértékű vagy a felett van.
2
Oligozoospermia
Csökkent spermiumszám. A spermaszám kisebb, mint 15 millió/ml illetve 39 millió/minta.
3
Asthenozoospermia
Csökkent mozgási képességgel rendelkező spermiumok. A progresszív motilitás kisebb, mint 32%.
4
Teratozoospermia
Károsodott alaki felépítésű spermiumok. A normál morfológia kisebb, mint 4%.
5
Oligo-astheno-teratozoospermia
Számbeli, mozgási és alaki paraméterek mind a normál érték alattiak.
6
Krioptozoospermia
Az ejakulátumban csak centrifugálás után található spermium.
7
Necrozoospermia
Nem életképes spermiumok jelenléte illetve az élő spermiumok nagyon alacsony száma. Vitalitásteszt során az élő spermiumok aránya < 56%.
8
Azoospermia
A spermiumok teljes hiánya a mintában. Vízszerű ejakulátum, spermium a centrifugálás utáni üledékben sem látható.
9
Hypospermia
Az ejakulátum térfogata alsó referenciaérték alatti, kevesebb mint 1,5 ml.
10
Aspermia
Ondó hiánya (nincs vagy retrograd ejakuláció).
11
Leukocytospermia
A mintában 1 millió/ml feletti fehérvérsejtszám. A pH 8 feletti.
12
Haematospermia
Vér, vörösvértestek találhatók az ondóban.
There are no rows in this table

A spermavizsgálati eredmény értékelése

A spermaanalízis egyes paramétereire vonatkozó normálértékek alapját a WHO által kiadott ún. percentilis táblázat képezi, amelyben több nemzetközi centrumban végzett felmérés alapján összegezték azon férfiak adatait, akik 20 és 30 év közötti, egészséges partnerüknél egy éven belül spontán terhességet okoztak. Az így fertilisnek tartható populáció spermaanalízisének adatait közölték. A spermavizsgálat során a kapott eredményeket ezekkel az értékekkel hasonlítják össze, így pontosabb vélemény formálható az egy éven belüli spontán fogamzás esélyéről. A táblázat 5%-os percentilis oszlopába került értékek az ún. referenciaértékek alsó határai. Ezek az adatok azt is jelentik, hogy az alsó referenciaértékekkel rendelkező férfiak a fertilis populáció 5%-át adják, tehát akik egy éven belül terhességet okoztak, azoknak 95%-a ennél jobb paraméterekkel bír.
Azon férfiak akik az 5% percentilis érték alá esnek, nem feltétlenül meddők.
A 95%-os percentilis értéken belüli eredmények sem garantálják a biztos fertilitást.
A spermaparaméterek nagyon változatosak lehetnek, akár egyénen belül is, ezért az eredmények csak irányvonalat adnak a férfi fertilitási státusz megítélésére. Figyelembe kell venni, hogy a spermiumtermelődés egyébként is mutat bizonyos szintű oszcillációt, mely során az összes ejakulált spermium és a spermium koncentráció tekintetében két ondóminta között többszörös különbség is fennállhat. Emiatt lényegében egy spermiogram alapján nem mindig lehet a férfi reprodukciós képességet biztonsággal megítélni.
A spermaparamétereket mindig a klinikai képpel összefüggésben kell értékelni.
A spermaparaméterek régiónként is változhatnak, laboronként is különbözőek lehetnek.


Forrás:
Want to print your doc?
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.