Babaváró - teszt

1.1.3 A babaváró életút általunk kidolgozott, lehetséges 3 fő szakasza

Explore

1.1.3.1 Az ún. PRE-szakasz, a megtermékenyítési kísérletek elkezdéséig.

1.1.3.1.3 Általános (éves) nőgyógyászati ellenőrzés.
1.1.3.1.3 Általános (éves) nőgyógyászati ellenőrzés.

⁠

A nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentősége a babavárás PRE-szakaszában

A gyermekvállalás megtervezésekor mindenképpen célszerű egy átfogó rutin nőgyógyászati vizsgálat elvégzése. Problémamentes esetben már nincs feltétlenül szükség koraterhességi bimanuális vizsgálatra. Ugyancsak elkerülhető, az esetleg nem teljesen negatív méhnyakrák citológiai eredmény okozta anyai aggodalom. Lehetőség van az előforduló elváltozások kezelésére is még a terhesség előtt. Emellett lényeges a nőgyógyászati gyulladásos betegségek kizárása, illetve terápiája. Az eredmények birtokában pedig nőgyógyászával már a babatervezés időszakában beszélhet bizonyos speciális tennivalókról, előkészületekről.

Miért fontos elvégeztetni az évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálatokat?

A rendszeres nőgyógyászati szűrés kiemelten fontos preventív jellegű vizsgálat, melynek elsődleges célja bizonyos, szexuális úton terjedő fertőzések, illetve a nőgyógyászati rákos megbetegedések (méhnyak, méhtest, petefészek, emlő) megelőző állapotainak időbeni felismerése, diagnosztizálása. Az ismétlődő komplex ellenőrzések során a szakemberek mindig a tüneteket és panaszokat még nem okozó rákmegelőző állapotok korai felfedezésére törekszenek.

Milyen vizsgálatok történnek az éves nőgyógyászati ellenőrzés alkalmával? Hogyan kell készülni a vizsgálatra?

A nőgyógyászati vizsgálat alapvetően a hüvely, a méh, a petefészkek és az emlők vizsgálatából, valamint méhnyakrák szűrésből (citológiai kenetvétel) áll.

⁠

Konzultáció, anamnézis felvétel

Első lépésként a tényleges nőgyógyászati vizsgálatot minden esetben konzultáció előzi meg. Ekkor a szakorvos feljegyzi az esetleges panaszokat, felveszi az anamnézist (kórelőzmény). Rákérdez a jelenleg is fennálló, krónikus kórállapotokra vagy előző betegségekre. Fontos beszámolni a ciklust érintő valamennyi változásról (pl. rendszertelen vagy fájdalmas ciklus, bő vagy kevesebb menstruációs vér, hüvelyi fertőzés); illetve azokról a szimptómákról, melyeknek hátterében vélhetően kismedencei elváltozások vagy nemihormon működési zavarok állhatnak (pl. fájdalmas közösülés, szignifikáns súlyváltozás, fokozott hajhullás vagy egyes bőrtünetek).

Az alábbi, egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre kell készülni a konzultáció alatt:

az utolsó menstruáció első napja

az aktuális védekezési vagy az alkalmazott fogamzásgátló módszerek, eszközök

a legelső illetve a legutolsó menstruáció milyen életkorban történt

a menstruációs periódusok jellemzői: gyakorisága, tartama, erőssége, lefolyása

a terhességek, szülések vagy vetélések száma és lefolyása

a szoptatás időtartama

esetleges belgyógyászati betegségek

korábbi műtétek (zárójelentés, szövettani eredmény)

kapott-e életében vérátömlesztést

van-e valamilyen allergiája

a rendszeresen szedett gyógyszerek típusai, dózisa

a családban előfordult súlyosabb betegségek

életmódra vonatkozó paraméterek: sportolás, dohányzás, alkoholfogyasztás, valamint testsúly és testmagasság

⁠

Nőgyógyászati vizsgálat

Az effektív vizsgálat a külső nemi szervek (kisajak, nagyajak, hüvelybemenet, csikló, szeméremdomb és gát) valamint a végbélnyílás megtekintésével kezdődik. Ilyenkor az esetleges szemmel látható elváltozásokat keresi a szakorvos.

Ezután a hüvely feltárására kerül sor, melynek során látótérbe kerül a méh hüvelyi része a porció (méhszáj). Ha a vizsgáló orvos számára a hüvelyváladék jellege és/vagy mennyisége fertőzésre/gyulladásra gyanús, úgy mintát vehet laboratóriumi vizsgálat céljára.

A porció felszínének megtisztítása után következik a citológiai mintavétel, majd azután a méhnyak területéről történik mintagyűjtés. (A méhnyakrák szűrésről részletesen a fejezet külön bekezdésében teszünk említést.) Ilyenkor van lehetőség a különböző genitális kórokozók szűrésére is, mint a HPV- Human Papilloma Virus, illetve Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Herpeszvírus, Trichomonas, Gardnerella, Gonorrhoea ...stb.

Következő lépésben a porció felszínét hígított ecetsav-oldattal való ecsetelést követően ún. kolposzkóp segítségével vizsgálják. Az ecetsavval érintett felszínen a hámeltérések kontrasztosabbá, jobban kivehetővé válnak. A kolposzkóp egy fénykibocsátó, kis nagyítású mikroszkóp (általában 5-30-szoros nagyítására alkalmas), amellyel a hüvely és a méhnyak rákmegelőző vagy rákos állapotaira jellemző abnormális szöveti mintázatok már korán felismerésre kerülhetnek. Továbbá a kolposzkópos megtekintéssel a szakember olyan finom rendellenességeket fedezhet fel, amelyek – annak ellenére, hogy a szűrés eredménye nem mutat kórosat – további kezelést igényelhetnek.

Ezt követően a méh állapotának ellenőrzését bimanuális vizsgálattal végzik. A kétkezes tapintással meghatározható a méh mérete, formája, konzisztenciája és a mobilitása. Számos ciszta és a mióma is kiszűrhető. De eredményes módszer a méh és a kismedencei környezet érzékenységének, valamint gyulladásos elváltozásainak értékelésében is.

A bimanuális módszer kiegészítéseként szinte elengedhetetlen része egy teljes kőrű nőgyógyászati szűrésnek a hüvelyi ultrahangvizsgálat. A hüvelyi ultrahang során a méh elhelyezkedéséről, nagyságáról, szerkezetéről, adott esetben fejlődési rendellenességéről és kóros elváltozásáról kaphatunk képet. Jól látható így a méh nyálkahártyája, felderíthetők az esetleges polypus-ok (a méhüregi nyálkahártya nyeles daganatai) vagy miómák (a méhizom többnyire jóindulatú daganatai). A petefészek eltéréseinek, cisztáinak időben történő észleléséhez és utánkövetéséhez is nélkülözhetetlen az eljárás.

⁠

Emlő vizsgálat

Statisztikai adatok szerint kb. minden tizedik nőnek esélye van az emlőrák kialakulására. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az évenkénti nőgyógyászati szűréseken az emlők és a hónaljtájéki nyirokcsomók áttapintása is megtörténjen. Ugyanakkor az önvizsgálat jelentősége óriási, hiszen a havi rendszeres áttapintások során többször olyan apró rendellenességre is fény derülhet, amivel még időben orvoshoz lehet fordulni. Az emlő havonkénti önvizsgálatát 20 év felett minden nőnek ajánlott elvégezni, mégpedig a menstruáció utáni héten. 40 éves kor felett kétévente ajánlott az emlőultrahang és/vagy a mammográfiás vizsgálat, 50 éves kor felett pedig már évente érdemes ismételni.

⁠

Méhnyakrák szűrés

Hazánkban 2003 óta biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján a 25-65 év közötti nők számára a méhnyak szűrés. Azon nők, akik (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján) 3 évnél régebben voltak méhnyakrák szűrésen, postai úton meghívót kapnak. Bizonyítást nyert az is, hogy a 25-65 év közötti nők egyszeri negatív eredményt követő 3 évenkénti szűrővizsgálata megfelelő gyakoriságot jelent. A mértékadó nemzetközi szakmai szervezetek – az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásai is a fenti megállapításon alapulnak.

A méhnyakrák a rangsorban a második leggyakoribb nőket érintő daganatos megbetegedés. A WHO adatai alapján az új méhnyakrákos betegek száma világviszonylatban 500 ezer fő / év. Európában 60 ezer nő megbetegedésével és 30 ezer halálával számolnak évente. Magyarországon évente 1200 új esetet diagnosztizálnak, mely 500 nő halálát okozza.

Minden nőnek érdemes rákszűrésen részt venni a szexuális élet megkezdésekor, illetve évente panasz és tünetmentesség esetén. Külön vizsgálatra van szükség rendellenes folyás, együttlét utáni vérzés, kismedencei fájdalom esetén. Magyarországon a nők közel 30%-a átesett HPV vírusfertőzésen, amely többnyire semmiféle tünetet nem okoz. A szervezet akár észrevétlenül leküzdheti a fertőzést, ami ennek ellenére ismét felbukkanhat és elindíthatja a rákképződést. Éppen ezért a felismerésben fontos szerepe van a szűrésnek.

Optimális esetben a rákszűrést érdemes a menstruációs ciklus közepén elvégezni (általában menstruációt követő 10. – 22. nap). Ez azért is fontos, mert a menstruáció előtti és utáni 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét. Továbbá heveny fertőzés jeleit mutató nőktől sem lehet kenetet venni.

A méhnyakrák szűrés menete a következő: A hüvely feltárását követően a méhszáj felszínéről, valamint a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról a nőgyógyász szakorvos a sejtvételi eszköz segítségével váladék mintát (kenetet) vesz. Majd a kenetet zsírtalanított tárgylemezen fixálóoldattal rögzíti. A fixált keneteket a citológiai laboratóriumban Papanicolaou szerint megfestik, és azt a patológus szakember mikroszkópos vizsgálatnak veti alá. Az esetleges kóros állapotokra a kenetben található hámsejtek elváltozásaiból lehet következtetni. A sejtkeneteket régebben Papanicolaou szerint P0–P5 közötti skálán értékelték. Ma már a citológiai leletek értékeléséhez az ún. Bethesda-rendszert használják, mely a gyanús és kóros eredmények finomabb megkülönböztetését teszi lehetővé. A levett citológiai minta kapcsán felmerülhet a méhszáj Human Papilloma Vírus (HPV) infekciójának gyanúja. Ilyenkor, illetve ha a rákszűrés rossz eredményt hoz, HPV tipizálásra is sor kerül. A méhnyakrák kialakulásában a HPV magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük: az esetek 80-90%-ában a fertőződés kimutatható. A HPV-nek több mint 150 fajtája van, ezekből megközelítőleg 12-13 típus okozhat rákot. A méhnyakrák több mint 60%-át a HPV 16-os törzs váltja ki. A méhnyakrákos nők nem mindegyike HPV-fertőzött, tehát a betegség kialakulásában más okok is szerepet játszanak.

Ha a szűrés eredménye azt mutatja, hogy nem található semmi olyan elváltozás, ami a méhnyakrák kialakulásával fenyeget, vagy ami további szakorvosi ellátást igényelne, akkor a méhnyakszűrést 3 év múlva kell megismételni. A szűrés ugyanakkor nem 100%-os biztonságú, ezért előfordulhatnak álnegatív esetek, amikor nem sikerül kimutatni a daganatos sejteket. Ezért fontos a rendszeres időközönként megismételt vizsgálat, illetve vannak szakemberek, akik évenkénti ismétlést javasolnak. A nem-negatív citológiai lelet azt mutatja, hogy további tisztázó nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokra van szükség.

Forrás:

⁠

https://nogyogyasz-szulesz-debrecen.hu/nogyogyaszat/babatervezes-elotti-tanacsadas/⁠

⁠

https://medicoverkorhaz.hu/szakrendelesek/nogyogyaszat/nogyogyaszati-szurovizsgalat/⁠

⁠

https://www.webbeteg.hu/cikkek/nogyogyaszat/14008/nogyogyaszati-vizsgalatok-nem-csak-panasz-eseten⁠

⁠

https://www.nogyogyaszatikozpont.hu/nogyogyaszati-rakszures⁠

⁠

https://maternity.hu/mit-kell-tudni-a-nogyogyaszati-vizsgalatrol/⁠

⁠

https://www.nnk.gov.hu/index.php/informaciok-az-efop-1-8-1-projekten-belul/617-informaciok-a-mehnyakszuresrol⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.

1.1.3.1.3 Általános (éves) nőgyógyászati ellenőrzés.1.1.3.1.3 Általános (éves) nőgyógyászati ellenőrzés.

A nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentősége a babavárás PRE-szakaszában

Miért fontos elvégeztetni az évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálatokat?

Milyen vizsgálatok történnek az éves nőgyógyászati ellenőrzés alkalmával? Hogyan kell készülni a vizsgálatra?

1.1.3.1.3 Általános (éves) nőgyógyászati ellenőrzés.
1.1.3.1.3 Általános (éves) nőgyógyászati ellenőrzés.