Az adhézió vagy összenövés olyan fibrózus (kötőszövetes) szalag, amely a hasüregi illetve kismedencei szervek (húgyhólyag, húgycső, petefészek, petevezetők, méh, hüvely, belek) felszínét köti össze egymással, illetve a hasfallal.
Képződése legtöbb esetben szerzett tulajdonság, kialakulását patológiás folyamatok eredményezhetik. A szerzett adhéziók leggyakoribb oka a sebészeti beavatkozás, trauma, de okozhatja gyulladás, vagy infekció is. Műtétet követően hashártya (peritoneum) vérzéssel járó sérülését követően véralvadás és érösszehúzódás történik. Az adott területet ellátó erek áteresztőképességének megnövekedése lehetővé teszi a gyulladásos immunsejtek megjelenését és egy fibrin mátrix kialakulását. Ez a fibrin mátrix köti össze a két sérült peritoneális felszínt. A területen képződött fibrinháló kedvező esetben természetes adhéziólízis (oldás) útján lebomlik és a heg adhézió képződés nélkül gyógyul. Nem megfelelő peritoneális gyógyulás esetén a megmaradó fibrin szálak stabil adhéziót (összenövéseket) képeznek. A stabilizálódott adhéziók idegsejteket, ereket is tartalmaznak.
Az infekciók gyulladásos reakciót váltanak ki a testben, a gyulladás pedig komoly adhézióképző faktor, mivel befolyásolja a fibrin degradáció/depozíció egyensúly eltolódását. A fertőzésre, traumára kialakuló akut gyulladás, a véralvadási (koagulációs) rendszer szisztémás aktiválódásához vezet és fibrin depozíciót (lerakódást) eredményez. A depozíció fiziológiásan védő szerepet tölt be a bevándorló mikroorganizmusokkal szemben, de ha a gyulladásos válasz a koagulációs rendszer túlzott aktivációját eredményezi, akkor a kialakuló patológiás körülmények a folyamatot az adhézió stabilizálódás irányába tolják.
A gyulladást általában aszcendáló bakteriális fertőzés okozza, ami a hüvelyen át bejut a méhbe, majd a petevezetékekbe terjed. Habár a tünetek súlyosabbak lehetnek az egyik oldalon, általában mindkét petevezető fertőzött. A fertőzés a hasüregbe terjedhet, ami súlyosabb esetben hashártyagyulladást okozhat. Az infekció szövődményeként a petevezetékek általában elzáródnak. Az elzárt petevezeték a felgyülemlő folyadék miatt megdagadhat, krónikus fájdalom, rendszertelen menstruációs vérzés és meddőség lehet a következmény. A fertőzés ráterjedhet a környező struktúrákra, ami szövetpusztulást, hegesedést és rendellenes kötőszövetes letapadásokat (adhéziókat) okoz a has szervei között.
A kürteredetű infertilitás előfordulási gyakorisága irodalmi adatok szerint egy kismedencei gyulladásos epizódot követően 12%, két epizódot követően 35%, míg három epizód után 75%. Hasonló összefüggést figyeltek meg a betegség súlyossága és a meddőség kialakulása között. Enyhe lefolyású betegséget követőn 3–21%-ban, középsúlyos esetek után 23–45%-ban, míg súlyos lefolyást követően 30–70%-ban fordul elő infertilitás. A fejlett ipari országokban az összes infertilitás 14–38%-a kismedencei infekció / gyulladás szövődményeinek következménye. A méhen kívüli terhesség előfordulása ugyancsak jelentősen emelkedik. A klinikai vizsgálatok tanúsága szerint az ectopiás (rendellenes) terhességek több mint felében korábban lezajlott kismedencei gyulladás jelei észlelhetők (adhéziók).
Az endometriózis helyi gyulladást okoz, amely az adhézió képződést segíti elő. Az endometriózis kialakulását számos tényező befolyásolhatja pl. genetikai faktorok, az immunrendszer nem megfelelő működése vagy környezeti faktorok hatása. Az endometrium okozta vérzés helyi gyulladás kialakulását eredményezi, amely az adhézió képződést fokozza. A kismedencei adhéziók fájdalmat, infertilitást eredményeznek.
Az endometriózisról részletesen a c. fejezetben olvashat.
A képződő adhézió jelentős hatással lehet az életminőségére. A szervek normál orientációját, mozgását gátolva krónikus fájdalmat, emésztési zavart okozhat, a kiválasztó szervek működését befolyásolhatja, valamint 15-20%-ban meddőséget eredményez.
Forrás:
Szabó Györgyi. A hasüregi adhéziók kialakulását befolyásoló tényezők, következményeik és a prevenció lehetőségei. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola. Budapest, 2014.