i. Alap panel - alvadási faktorok pontmutáció szűrése.
A pontmutáció szűrés során olyan genetikai eltéréseket vizsgálnak az egyes alvadási faktorokat kódoló génekben, amelyek növelik az éren belül a kóros vérrög kialakulásának (thrombózis) veszélyét.
Az V. véralvadási faktor (FV) Leiden-mutációja
A mélyvénás trombózis elsősorban az alsó végtag nagy vénáiban alakul ki, mely elzárhatja a véráram útját. Ha a vérrög leszakad és továbbsodródik, bekerülhet a tüdőbe, agyba, egyéb szervekbe súlyos következményekkel járó embóliát okozva.
Az V. véralvadási faktor ún. Leiden mutációjának megléte lényegesen emeli a thrombózis bekövetkezésének kockázatát. A mutáció következtében a véralvadási faktorban egy olyan aminosav csere történik, amely megakadályozza az V. faktor APC enzimmel (aktivált protein C) történő kapcsolódását. Ezért a V. faktort az APC nem tudja inaktiválni (lebontani), így a keringésben több aktivált V. faktor marad, és a véralvadás egyensúlya thromboticus irányba tolódik el. (Az V. faktort normál körülmények között az aktivált protein C működésképtelenné teszi, ezzel megakadályozva, hogy a vér a szokásosnál alvadékonyabb legyen.)
A Leiden-mutáció esetében a trombózishajlam már heterozigóta formában (amikor a gén két példánya közül csak az egyiken van mutáció) is megnyilvánul: ilyen esetekben kb. 6-8-szor, míg a homozigótáknál (akik a gén mindkét kópiáján hordozzák a mutációt) kb. 50-80-szor nagyobb esély van a vénás thrombózis kialakulására. A mutáns allél hordozása (heterozigóta állapot) viszonylag gyakori, a magyar lakosság 5-10%-a hordozó. Svédországban 8-15%, Közép-Európában 4-8%, Dél-Európában 2-4%, míg az USA-ban 5-8% a prevalenciája. A mutáció azonban nagyon ritka a távol-keleti (pl. Kína és Japán), az afrikai és a dél-amerikai népesség körében.
A gyermekvállalási életkorban lévő nők különösen veszélyeztetettek. A női hormonok trombóziskészséget fokozó hatása miatt a fogamzásgátló tablettát szedő nők minden egyéb hajlamosító tényezőtől függetlenül is mintegy 4-szer gyakrabban kapnak vénás trombózist, mint a fogamzásgátlót nem szedők. Ha a fogamzásgátló-szedés mellett örökletesen thrombózis hajlam is kimutatható (Leiden mutáció hordozó), akkor ez a kockázat az átlagnépességhez viszonyítva 30-szorosára emelkedik. A trombózis kockázat tovább emelkedik a következő szituációkban: terhesség, ösztrogén terápia, cukorbetegség, daganatos betegségek, dohányzás, ágyhoz kötöttség (immobilizáció) vagy sebészeti ellátás.
A szakirodalom szerint a Leiden mutáció szerepet játszhat az ismétlődő vetélés, illetve egyes szülészeti szövődmények kialakulásában is. Fokozza a visszatérő (habituális) korai vetélés, vagy a placenta infarktus rizikóját. Növeli az első trimeszterbeli a magzati halálozást.
A prothrombin (II. véralvadási faktor, FII) G20210A mutációja
A prothrombin gén mutációjának következtében szintén megnő a trombózishajlam. Ennek a mutációnak a következtében a prothrombin fehérje szerkezete nem károsodik, hanem a fehérjeszintézis mértéke módosul. Már heterozigóta formában is 30%-al emelkedik a szérum prothrombin szintje, aminek következtében 2,8-4,6-szorosra nő a vénás trombózis esélye. A prothrombin gén mutációja ritkább: a magyar népesség 3-4%-át érinti. Gyakran fordul elő kapcsoltan az V. faktor Leiden mutációjával (15-40%-ban), így ezek együttes vizsgálata messzemenőkig javasolt.
5,10-metiléntetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) C677T és A1298C mutációja
Az MTHFR enzim a homocisztein és a folsav metabolizmusában játszik fontos szerepet. A homocisztein lebontásához a B6- és B12-vitaminok mellett folsavra is szükség van, így amennyiben az MTHFR gén meghibásodik és ezáltal a folsav-hasznosulás is zavart szenved, a megemelkedett homocisztein szint miatt lényegesen megnő a mélyvénás trombózis, a szívinfarktus vagy a stroke kialakulásának esélye. Kutatási eredmények alapján az emelkedett homocisztein szint a vérben emelheti a kardiovaszkuláris rizikót: hatására az erekben plakkok képződnek (ateroszklerózis), az erek károsodnak és trombózis léphet fel.
Ha csak egy kópiában van jelen a C677T mutáció (heterozigóta hordozó állapot) az nem jelent fokozott kockázatot, csak akkor, ha a hiba a gén mindkét kópiájában kimutatható. A homozigóta mutáció előfordulása hazánkban a népesség 10%-ára tehető. A gén A1298C mutációja is bizonyítottan csökkent enzimaktivitást eredményez, ám az aktivitáscsökkenés kevésbé hangsúlyos összehasonlítva a C677T változattal. Több nemzetközi publikáció bizonyítja, hogy az A1298C eltérés is hajlamosít a szív-érrendszeri megbetegedésekre. Azonban ez a génmutáció a trombózis kialakulásában önmagában nem olyan erős rizikófaktor. A kaukázusi populáció 4-14%-a hordozza ezt a génvariánst homozigóta formában.
Amennyiben az MTHFR gén mutációk valamely más véralvadási faktort kódoló gén mutációjával együtt halmozódva jelentkeznek, akkor már jóval magasabb rizikófaktorról beszélhetünk. Az MTHFR pontmutációk előfordulása igen gyakori probléma, ami legfőképp a gyermekvárás időszakában bír nagy jelentőséggel, hiszen a zavarból eredendő folsavhiány idegcsőzáródási rendellenességhez vezethet a magzatnál. Az okozott homociszteinémia (emelkedett szérum homocisztein szint) kezelésére folsav, B6- és B12-vitamin adagolása javasolható.