Babaváró - Tudásbázis

1.1.3 A babaváró életút általunk kidolgozott, lehetséges 3 fő szakasza

Explore

1.1.3.3.4.3 Szülészeti-nőgyógyászati funkcionális és anatómiai háttér kivizsgálása

i. A meddőség organikus okainak vizsgálata.

⁠

A meddőség anatómiai, szervi okai két nagy csoportba sorolhatóak: a méhen belüli eltérések és a petevezető rendellenességei.

A méhűr vizsgálata több módon történhet

Indirekt vizsgálati módszerek:

Röntgensugár segítségével HSG (hisztero-szalpingográfia) során negatív kontrasztanyagárnyék alapján ítélhetjük meg a méhüreg alakját.

HyCoSy alkalmával az ultrahang számára kontrasztanyagként viselkedő folyadékot juttatunk a méhűrbe, majd ultrahangvizsgálat során ítéljük meg az uterusűrt.

A méh üregének direkt vizsgálata méhtükrözés segítségével valósítható meg. Az összehasonlító elemzések alapján a méhüreg vizsgálatának „gold standardja” a hiszteroszkópia. Ennek során a nyakcsatornán keresztül a méh üregébe vezetett optika segítségével vizsgáljuk a méh üregét, az endometriumot, a kürtszájadékokat. A disztenzióhoz fiziológiás sóoldatot használunk. A beavatkozás műtői körülmények között, az alkalmazott eszköz méretének megfelelő mértékig történő méhnyaktágítást követően zajlik vénás altatásban.

⁠

A kóros HSG vagy hiszteroszkópos leletnek számos oka lehet:

A méhnyálkahártyából kiinduló polipoid képletek deformálják a méh üregét. Egy tanulmány alapján a 2 cm-nél kisebb polipoid képletek a teherbe esés esélyét csökkentik, míg a 2 cm-nél nagyobb elváltozások a korai vetélés esélyét emelik. (Litta, P. et al. Outpatient operative polypectomy using a 5 mm-hysteroscope without anaesthesia and/or analgesia: advantages and limits. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 2008;139:210–214.) Mérettől és számtól függetlenül a polipoid képletek eltávolítása indokolt. Hagyományos hiszteroszkópia során ezen képletek diagnosztizálása és eltávolítása is megoldható.

A méhfal simaizomsejt-eredetű, jóindulatú daganata a myoma. Elhelyezkedésüket tekintve subserosus, intramuralis és submucosus myomákat különböztetünk meg. A teherbe esést, illetve a vetéléseket a méh üregét deformáló, submucosus myomák befolyásolják. A myomák diagnosztizálása, helyzetének, típusának meghatározása és szükség esetén a transcervicalis reszekciója is megoldható hagyományos hiszteroszkópia során.

A Müller-csövek egyesülésének zavara miatt létrejött különböző típusú anatómiai eltérések (részben vagy egészen kettőzött méhüreg, méhsövény stb.), bár kóros képet adnak, a teherbe esést kevésbé befolyásolják, ismétlődő vetélések okaként azonban gyakran szerepelnek. Felismerésük és műtéti megoldásuk is lehetséges hagyományos hiszteroszkópia során, összetettebb rendellenességek esetében laparoszkópiával kombináltan. Míg a méh üregét kettéosztó sövény eltávolítása operatív méhtükrözés kapcsán könnyen és egyszerűen megoldható, a kétszarvú méh korrekciójára csak bonyolult, jellemzően laparotomiával (nyitott hasi műtét) járó műtét útján van lehetőség. Kiterjedt méhűri összenövések korábban gyakran láthatók voltak kürettkanállal végzett terhességmegszakítások után. A mai korszerű aspirációs készülékek használatával ez lényegesen ritkábban fordul elő. Az összenövések diagnosztizálása és oldása a méh ürege felől, méhtükrözéssel oldható meg.

A petevezeték átjárhatóságának vizsgálati módszerei

HSG (hiszteroszalpingográfia) vizsgálat

A HSG vizsgálat lényege, hogy a méhszájon át befecskendezett kontrasztanyag útját röntgen készülék alatt figyelik meg. A hüvelyi tükör elhelyezése után vízoldékony jódos kontrasztanyagot juttatnak fokozatosan az uterusba (méhbe). Normális viszonyok mellett a méhszájon keresztül telődik az uterus, és az egészséges tubákon (petevezetők) átjutva gyorsan megjelenik a kontrasztanyag a szabad hasüregben is. A vizsgálatot átvilágítóberendezés használatával, szem ellenőrzése mellett végzik. Ilyen formán jól ábrázolható a méhüreg, annak mérete, formája, az abban esetlegesen látható eltérések (pl. alaki rendellenességek, üreget torzító myomák, polipok). A petevezetékekben a kontrasztanyag bejutását, áthaladását és a hasüregbe való kijutását vizsgálják. Ilyen módon a petevezetők lefutása, az elzáródás pontja, esetlegesen azok funkciójának a károsodása is ábrázolható. Ma a hisztero-szalpingográfia az infertilitás kivizsgálása során még sok helyen rutinszerűen végzett eljárás. A vizsgálat optimális időpontja a ciklus 6. és 12. napja között van. Sokszor terápiás következménye is van úgynevezett „tubal flushing” hatás révén: a kontrasztanyaggal történő átfecskendezés szabaddá teheti a petevezeték üregrendszerét.

Hisztero-kontraszt-szalpingográfia vizsgálat

Az ultrahangos átjárhatósági vizsgálat hasonlóképpen történik, mint a HSG. Nőgyógyászati vizsgálati pozícióban, hüvelyi feltárás során, fertőtlenítést követően helyezik fel a speciális katétert a méhszájon át, közvetlenül a belső méhszáj fölé, majd ezen keresztül adagolható vagy a fiziológiás sóoldat, vagy az ultrahangos kontrasztanyag, melyek segítségével a méhüreg formája és a petevezetékek funkciója vizsgálható.

A fentiek alapján az ultrahangos átjárhatósági vizsgálatnak 2 főbb típusa van:

Az első, a legegyszerűbb módszer a fiziológiás sóoldattal történő vizsgálat (SIS - saline infusion sonography). Ilyenkor testmeleg fiziológiás sóoldat segítségével tekinthető át a méhüreg annak befecskendezését követően, majd átjárható petevezetékek esetén a méh mögött, a hasüreg legmélyebb pontján összegyűlő folyadékot lehet az ultrahangos vizsgálaton detektálni. A módszer előnye, hogy egyáltalán nem vagy csak minimális diszkomfortot okoz a vizsgálat. A folyadék áramlása a petevezetékekben viszont sajnos csak ritkán látható egyértelműen, emiatt pontosan nehéz megmondani, hogy melyik oldali petevezeték működik megfelelően, illetve az, hogy biztosan mindkettő átjárható-e.

A másik főbb ultrahangos átjárhatósági vizsgálatot fiziológiás sóoldat helyett kontrasztanyag segítségével végzik (HyCoSy - hysterosalpingo-contrast sonography). Ilyenkor egy speciális, az ultrahang során "fényes" jelet adó kontrasztanyag alkalmazása segítségével lehet az átjárhatósági vizsgálatot elvégezni. Legpontosabb eredményt ezzel a módszerrel kaphatunk, hiszen az ultrahanggal nemcsak egy síkban tudunk vizsgálni, mint a röntgenes vizsgálatnál.

Laparoszkópia-kromohidrotubáció

A laparoszkópos vizsgálat során elvégzett kromopertubáció (LSC-CHT) a petevezeték átjárhatóságát vizsgálja, a meddőségi kivizsgálás „gold standard”-ja. Az eljárás során metilénkék festéket juttatunk a méh üregébe a méhnyakba felhelyezett eszközön keresztül, amely feltölti a méhüreget, majd a petevezetékeket, végül kifolyik a hasüreg felé azok szájadékán. A hasüregben megjelenő kék festék a petevezeték átjárhatóságának biztos jele. Laparoszkópia során egyéb kismedencei elváltozások felismerésére, valamint ezek azonnali megoldására is mód van. Bár az LSC-CHT nagy pontossága és kiterjedt diagnosztikus lehetőségei által a legmegbízhatóbb diagnosztikus módszernek tekinthető, számolnunk kell az invazivitással, a nagyobb egészségügyi terheléssel és kockázatokkal. Előnye azonban, hogy más képalkotó módszerrel nem vagy nem pontosan diagnosztizálható kismedencei kóros állapotok is felismerésre és lehetőség szerint megszüntetésre kerülhetnek.

Forrás:

Török Péter dr. és mtsa: Új lehetőségek a női meddőség ambuláns kivizsgálásában. Orv Hetil. 2013;154évf. 31.sz. 1203–1206.

http://ovarosi-rendelo.hu/doc/Uj_lehetosegek_a_noi_meddoseg_ambulans_kivizsgalasaban.pdf⁠

⁠

https://www.webbeteg.hu/cikkek/nogyogyaszat/21520/a-petevezetekek-atjarhatosagi-vizsgalata⁠

⁠

https://www.intima.hu/intim-magazin/meddoseg/petevezetek-atjarhatosagi-vizsgalatok-hastukrozes-hsg-hycosy⁠

⁠

Lőrincz Judit dr. és mtsai: A petevezeték-átjárhatóság vizsgálómódszereinek összehasonlító elemzése. Orv Hetil. 2017;158.évf. 9.sz. 324–330.

http://real.mtak.hu/50408/1/650.2017.30653.pdf⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.