1.1.3.3.3.1 Öröklött vagy szerzett urogenitális (húgy-ivari) rendellenességek

A hereműködés zavarai

A here működési zavara a spermium képződés (spermiogenesis) valamilyen szintű károsodásával jár. Hátterében öröklött és szerzett eltérések egyaránt állhatnak.

Hereleszállási zavarok

A here leszállási zavarai az egyik leggyakoribb, nemi szerveket érintő eltérés a fiú újszülöttek között, előfordulása 2–5% közé tehető, az esetleges koraszülés mértékével előfordulása arányosan növekszik (25-30%-ban tapasztalható). Az első élethónapokban az esetek nagy részében a here spontán leszállása várható. Amennyiben ez nem történik meg, 80%-ban a here az inguinalis (lágyéki) csatorna valamely részében tapintható, míg 20%-ban a hasűrben helyezkedik el. A csecsemőkor folyamán fennmaradó hereleszállási zavar műtéti korrekciója javasolt az első vagy a második életév során. Az anamnézisben szereplő egyoldali hereleszállási zavar esetén a gyermeknemzés esélye lényegében megegyezik az ilyen problémával nem rendelkező férfiak esélyeivel (89,7% vs. 93,7%), de a terhesség létrejöttéig eltelt idő megnyúlhat. Kétoldali hereleszállási zavar esetén azonban a spermiumtermelődés sok esetben súlyosan károsodott, a gyermeknemzés esélye ezeknél a férfiaknál 35–53%-ra csökkent, azonkívül a hasűrben lévő herében a malignus tumorok kialakulásának kockázata sokszorosára emelkedett. (Jungwirth A. et al.: Guidelines on male infertility. European Association of Urology. 2015.) A tartósan herezacskón kívül rekedt heréknél a nemzőképesség (spermiumképződés) károsodhat a hasüregben uralkodó magasabb testhőmérséklet miatt; gyakoribb a herecsavarodás, illetve nő a heredaganat kialakulásának kockázata. Mivel a here hormontermelő szerv, ez a funkció is sérülhet.

Herevisszér-tágulat (varicokele)

⁠

A varicokele lényegében az ún. plexus pampiniformis vénáinak abnormális tágulata és kanyarulatossága, mely a vér visszafelé áramlását okozza. Kialakulásának oka vélhetően a vénás billentyűk hiánya, vagy elégtelen működése. Az oxigenizált vér a felhasználás után a vénás rendszeren keresztül kerül elszállításra (plexus pampiniformis). Hemodinamikai okok miatt a bal oldalon gyakrabban fordul elő varicokele, de venográfiás vizsgálatok során 80,8%-ban kétoldali eltérést igazolódik.

A WHO - 24 ország 34 centrumának adatai alapján - feltérképezte a varicokele előfordulását. A plexus pampiniformis vénáinak kóros tágulatát a férfiak 11,7%-ában találták, de jóval magasabb ez az arány (25,4%) a kóros spermaparaméterekkel rendelkező férfiak között. (The influence of varicocele on parameters of fertility in a large group of men presenting to infertility clinics. World Health Organisation. Fertil Steril. 1992; pp. 1289−1293.)

Az epidemiológiai adatok alátámasztják a férfi meddőség és a herevisszeresség bizonyos kapcsolatát. Primer infertilitással jelentkező férfiak között előfordulása 35–44%, szekunder infertilitással jelentkező férfiak között 45–81% a gyakorisága. Ugyanakkor a biztosan fertilis férfiak 16%-ánál varicokele szintén igazolható. Összefüggés mutatható ki a spermiumtermelődés károsodása és a varicokele súlyossági fokozata között.

Varicokele következményeképpen gyakori a here méretének csökkenése, a spermakép károsodása, és romlik a Leydig-sejtek működése is. A herevisszér-tágulat és a nemzőképesség csökkenése között biztosan van kapcsolat, de ennek pontos mechanizmusa a számos kutatás ellenére ma sem pontosan ismert. Több teória is létezik. Ilyen pl. a hőmérséklet hatása: a vénatágulat következtében létrejövő áramlási eltérések miatt a pangó vér a here körül magasabb hőmérsékletet okoz. Szerepe lehet továbbá a vénás pangás révén létrejött hipoxiának, illetve a vesében és a mellékvesében termelődő metabolitok retrográd (visszafelé történő) áramlásának is, melyek végül a spermatogenezisben részt vevő csírasejt-károsodást idézhetnek elő. Sok esetben az androgén hormonok csökkent szekréciója figyelhető meg. Mindezek együttesen, és külön-külön is a fertilitás csökkenését váltják ki. A varicokele összefüggésbe hozható a spermiumok DNS-tartalmának károsodásával is. A folyamat hátterében a herevisszér-tágulat következtében kialakult oxidatív stressz által kórosan felszaporodott reaktív oxigén származékok (szabadgyökök) állhatnak. Emellett a here visszeressége emelheti a spermiumellenes antitestek képződésének kockázatát is.

A herevisszér-tágulat kezelése nyílt műtéti vagy laparoszkópos beavatkozás, de napjainkban a legjobb eredményességű „arany standard” eljárás a mikrosebészeti operáció. Létezik intervenciós radiológiai módszer is, bár ez hazánkban nem terjedt el. A műtéti kezelés előnyei az esetleges fájdalom vagy diszkomfort érzet megszüntetésén túl a spermaparaméterek és a terhességi ráta tekintetében is jelentősek lehetnek. Ismeretlen eredetű meddőség fennállásakor egy 2013-as vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a műtét után egyértelműen növekszik a párok esélye a terhesség elérésére. (Kroese AC et al. (2012) Surgery or embolization for varicoceles in subfertile men. Cochrane Database. Syst Rev. 10: CD000479.) Ma már tudjuk azonban, hogy fertilitási szempontból a műtéti beavatkozásokból nem mindenki profitál. Ezért a szakma az utóbbi években leszűkítette a beavatkozások indikációs kritériumait, megtalálva azokat az eseteket, ahol nagyobb valószínűséggel hasznos az operáció. Klinikai vizsgálatokban a műtétet követően 6 hónappal a heréket érő oxidatív stressz, a spermium DNS-fragmentáció szignifikáns csökkenése figyelhető meg.

Megjegyzés

A hereleszállási zavarokon és a herevisszér-tágulaton kívül a túl szoros ruházat, gyakori szauna-használat és/vagy melegvizes fürdőzés, túl meleg munkahelyi körülmények is okozhatják a herék túlmelegedését és ezáltal a spermiumképződés elégtelenségét.

Forrás:

Dr. Szűcs Miklós. Humán spermiumok megtermékenyítő képességének új vizsgálati - és kezelési lehetőségei. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Táplálkozás – és Élelmiszertudományi Doktori Iskola. Debrecen, 2020.

https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/35592535-c166-494e-b2dd-ee68ac35f3a9/content⁠

⁠

Pásztor Norbert: Férfi eredetű meddőség. In: A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése. Medicina Könyvkiadó, Budapest, Magyarország, pp. 121-168. (2018)

Dr. Keszthelyi Márton. A férfiak reproduktív egészségét befolyásoló faktorok: elhízás, herevisszér-tágulat és a nem hormonális meddőségkezelés aktuális kérdései. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola. Budapest, 2020.

http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/keszthelyimarton.d.pdf⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.