Skip to content
1.1.3.3.3.1 Öröklött vagy szerzett urogenitális (húgy-ivari) rendellenességek
A hereműködés zavarai
A here működési zavara a spermium képződés (spermiogenesis) valamilyen szintű károsodásával jár. Hátterében öröklött és szerzett eltérések egyaránt állhatnak.
Hereleszállási zavarok
A here leszállási zavarai az egyik leggyakoribb, nemi szerveket érintő eltérés a fiú újszülöttek között, előfordulása 2–5% közé tehető, az esetleges koraszülés mértékével előfordulása arányosan növekszik (25-30%-ban tapasztalható). Az első élethónapokban az esetek nagy részében a here spontán leszállása várható. Amennyiben ez nem történik meg, 80%-ban a here az inguinalis (lágyéki) csatorna valamely részében tapintható, míg 20%-ban a hasűrben helyezkedik el. A csecsemőkor folyamán fennmaradó hereleszállási zavar műtéti korrekciója javasolt az első vagy a második életév során. Az anamnézisben szereplő egyoldali hereleszállási zavar esetén a gyermeknemzés esélye lényegében megegyezik az ilyen problémával nem rendelkező férfiak esélyeivel (89,7% vs. 93,7%), de a terhesség létrejöttéig eltelt idő megnyúlhat. Kétoldali hereleszállási zavar esetén azonban a spermiumtermelődés sok esetben súlyosan károsodott, a gyermeknemzés esélye ezeknél a férfiaknál 35–53%-ra csökkent, azonkívül a hasűrben lévő herében a malignus tumorok kialakulásának kockázata sokszorosára emelkedett. (Jungwirth A. et al.: Guidelines on male infertility. European Association of Urology. 2015.) A tartósan herezacskón kívül rekedt heréknél a nemzőképesség (spermiumképződés) károsodhat a hasüregben uralkodó magasabb testhőmérséklet miatt; gyakoribb a herecsavarodás, illetve nő a heredaganat kialakulásának kockázata. Mivel a here hormontermelő szerv, ez a funkció is sérülhet.
Herevisszér-tágulat (varicokele)
A varicokele lényegében az ún. plexus pampiniformis vénáinak abnormális tágulata és kanyarulatossága, mely a vér visszafelé áramlását okozza. Kialakulásának oka vélhetően a vénás billentyűk hiánya, vagy elégtelen működése. Az oxigenizált vér a felhasználás után a vénás rendszeren keresztül kerül elszállításra (plexus pampiniformis). Hemodinamikai okok miatt a bal oldalon gyakrabban fordul elő varicokele, de venográfiás vizsgálatok során 80,8%-ban kétoldali eltérést igazolódik.
A WHO - 24 ország 34 centrumának adatai alapján - feltérképezte a varicokele előfordulását. A plexus pampiniformis vénáinak kóros tágulatát a férfiak 11,7%-ában találták, de jóval magasabb ez az arány (25,4%) a kóros spermaparaméterekkel rendelkező férfiak között. (The influence of varicocele on parameters of fertility in a large group of men presenting to infertility clinics. World Health Organisation. Fertil Steril. 1992; pp. 1289−1293.)
Az epidemiológiai adatok alátámasztják a férfi meddőség és a herevisszeresség bizonyos kapcsolatát. Primer infertilitással jelentkező férfiak között előfordulása 35–44%, szekunder infertilitással jelentkező férfiak között 45–81% a gyakorisága. Ugyanakkor a biztosan fertilis férfiak 16%-ánál varicokele szintén igazolható. Összefüggés mutatható ki a spermiumtermelődés károsodása és a varicokele súlyossági fokozata között.
Varicokele következményeképpen gyakori a here méretének csökkenése, a spermakép károsodása, és romlik a Leydig-sejtek működése is. A herevisszér-tágulat és a nemzőképesség csökkenése között biztosan van kapcsolat, de ennek pontos mechanizmusa a számos kutatás ellenére ma sem pontosan ismert. Több teória is létezik. Ilyen pl. a hőmérséklet hatása: a vénatágulat következtében létrejövő áramlási eltérések miatt a pangó vér a here körül magasabb hőmérsékletet okoz. Szerepe lehet továbbá a vénás pangás révén létrejött hipoxiának, illetve a vesében és a mellékvesében termelődő metabolitok retrográd (visszafelé történő) áramlásának is, melyek végül a spermatogenezisben részt vevő csírasejt-károsodást idézhetnek elő. Sok esetben az androgén hormonok csökkent szekréciója figyelhető meg. Mindezek együttesen, és külön-külön is a fertilitás csökkenését váltják ki. A varicokele összefüggésbe hozható a spermiumok DNS-tartalmának károsodásával is. A folyamat hátterében a herevisszér-tágulat következtében kialakult oxidatív stressz által kórosan felszaporodott reaktív oxigén származékok (szabadgyökök) állhatnak. Emellett a here visszeressége emelheti a spermiumellenes antitestek képződésének kockázatát is.
A herevisszér-tágulat kezelése nyílt műtéti vagy laparoszkópos beavatkozás, de napjainkban a legjobb eredményességű „arany standard” eljárás a mikrosebészeti operáció. Létezik intervenciós radiológiai módszer is, bár ez hazánkban nem terjedt el. A műtéti kezelés előnyei az esetleges fájdalom vagy diszkomfort érzet megszüntetésén túl a spermaparaméterek és a terhességi ráta tekintetében is jelentősek lehetnek. Ismeretlen eredetű meddőség fennállásakor egy 2013-as vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a műtét után egyértelműen növekszik a párok esélye a terhesség elérésére. (Kroese AC et al. (2012) Surgery or embolization for varicoceles in subfertile men. Cochrane Database. Syst Rev. 10: CD000479.) Ma már tudjuk azonban, hogy fertilitási szempontból a műtéti beavatkozásokból nem mindenki profitál. Ezért a szakma az utóbbi években leszűkítette a beavatkozások indikációs kritériumait, megtalálva azokat az eseteket, ahol nagyobb valószínűséggel hasznos az operáció. Klinikai vizsgálatokban a műtétet követően 6 hónappal a heréket érő oxidatív stressz, a spermium DNS-fragmentáció szignifikáns csökkenése figyelhető meg.
Megjegyzés
A hereleszállási zavarokon és a herevisszér-tágulaton kívül a túl szoros ruházat, gyakori szauna-használat és/vagy melegvizes fürdőzés, túl meleg munkahelyi körülmények is okozhatják a herék túlmelegedését és ezáltal a spermiumképződés elégtelenségét.
Forrás:
Dr. Szűcs Miklós. Humán spermiumok megtermékenyítő képességének új vizsgálati - és kezelési lehetőségei. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Táplálkozás – és Élelmiszertudományi Doktori Iskola. Debrecen, 2020.
Pásztor Norbert: Férfi eredetű meddőség. In: A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése. Medicina Könyvkiadó, Budapest, Magyarország, pp. 121-168. (2018)
Dr. Keszthelyi Márton. A férfiak reproduktív egészségét befolyásoló faktorok: elhízás, herevisszér-tágulat és a nem hormonális meddőségkezelés aktuális kérdései. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola. Budapest, 2020.
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ··· in the right corner or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.