Babaváró - Tudásbázis

1.1.3 A babaváró életút általunk kidolgozott, lehetséges 3 fő szakasza

Explore

1.1.3.1 Az ún. PRE-szakasz, a megtermékenyítési kísérletek elkezdéséig.

1.1.3.1.2 Életmódszűrés - Okoseszközök használata, nem-invazív gyorstesztek.

i. 2.sz. Melléklet - Okoseszközökkel és gyorstesztekkel mérhető legfőbb, életmódra reflektáló markerek listája.

A pályázati projekt keretében a kérdőívvel történő életmódszűrést kiegészítenénk az okoseszközök által mérhető különböző vitális paraméterek és a nem-invazív gyorstesztek segítségével meghatározható egyes hormonszintek eredményeivel is.

A kérdőív összeállításakor törekedtünk arra, hogy az minél komplexebb és átfogóbb képet adjon az egyén életmód státuszáról. Figyelembe vettük mindazokat az alapvető szempontokat, amelyekből az ún. egészség-magatartás felépül, mint a táplálkozási szokások, kávé és alkohol fogyasztás, dohányzás, gyógyszerek használata, fizikai aktivitás és regeneráció, valamint a mentális állapot. A kockázati tényezők az életmód olyan elemei, amelyek jelenléte megnövelik egyes betegségek kialakulásának valószínűségét, pl. a magasvérnyomás, a túlsúly, az emelkedett koleszterinszint, a zsírdús táplálkozás, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgás-szegény életmód, valamint a mások felé irányuló negatív magatartás (harag, agresszivitás, ellenségesség, sértettség). A tényezők nem egyforma erősségűek, hatásuk nem adódik össze, hanem erősítik egymást.

A kérdéssorozatunkkal ezen rizikófaktorok feltérképezésére és kiszűrésére törekszünk, illetve megoldási és életmódváltási lehetőségéket kínálunk a weboldalunkon és applikációnk segítségével.

Az okostelefonok elterjedése újfajta egészségügyi kommunikációt és szolgáltatások megjelenését tette lehetővé. Ma már számos ingyenesen letölthető és egyszerűen kezelhető egészségügyi applikáció és okoseszköz elérhető az Android és az iOS operációs rendszerű készülékekre egyaránt. Az egészséggel, fitnesszel kapcsolatos alkalmazások elsődleges célja az egészségtudatosabb életmód kialakítása. Az okoseszközök és appok segíthetik az egészségi állapot alakulásának nyomonkövetését. A viselhető technológia feladata elsősorban az, hogy az életünket kényelmesebbé tegyék – de épp ilyen fontos az is, hogy segítsenek az egészségmegőrzésben.

Jól ismert adat, hogy a krónikus betegségek 80%-áért életmód tényezők – az alvás, a mozgás, a diéta, a stressz – felelősek. Éppen azok, amelyeket az okoseszközök monitorozni képesek. Ha ezeket jól menedzseljük, akkor később komolyabb problémákat tudunk megelőzni. Az okos applikációk és eszközök fejlődésével és terjedésével párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül az önálló, páciens általi végzett egészségmenedzsment is.

Mivel ugyanezeknek az életmód elemeknek a hibája állhat akár a termékenységi problémák hátterében is, így ezek megfigyelése, majd helyreállítása a babaváró életút során is kulcsfontosságú és alapvető lépés.

Éppen ezért szeretnénk további alternatívát nyújtani és a kérdőív segítségével szűrt életmódbeli rizikó tényezők elemzését kiegészíteni az okoseszközök biztosította mérési adatokkal.

⁠

Hordható egészségügyi technológia

A kérdőíves felmérést támogató adatgyűjtésre és analízisre elsősorban olyan mért paramétereket céloznánk meg, amelyeket a rutin életvitel során a reproduktív korú lakosság többsége által használt okoseszközök is rögzíteni képesek. Ez az ún. hordható egészségügyi technológia olyan elektronikus eszközöket foglal magába, amelyeket magunkon viselve bizonyos testfunkcióinkat, általános állapotunkat, testmozgásunkat monitorozhatjuk.

A kifejezetten egészségügyi célokra fejlesztett eszközök piaca rohamosan bővül: az IoMT (internet of medical things) öt év alatt több mint háromszorosára nőtt csak az Egyesült Államokban. Az EU-ban is viszonylag hétköznapinak mondhatóak a hordható okostechnológiák. Egy 2020-as Eurostat felmérésből kiderült, hogy a 16-74 éves korosztály csaknem egyötöde (19%) használ vagy használt már valamilyen hordható okoseszközt (okosóra, fitnesz karkötő, aktivitásmérő, okosszemüveg vagy fejhallgató, biztonsági nyomkövető). A fiatal felnőttek és középkorúak (24-54 éves) körében, - ahol egyébként is nagyobb a technológiai penetráció - 23% a használat, a 16-24 éveseknél már 24% ez az arány.

A kategória jelenleg legelterjedtebb eszközei az okosórák és az aktivitásmérők. A hordható okoseszközök által elvégzett egyszerű, automatikus mérésekkel nem csak az alakunkat tarthatjuk karban vagy a közérzetünket javíthatjuk, de akár komolyabb egészségügyi problémák előjeleit is felismerhetjük.

⁠

Okosórák

Az okosóra az egyik leghasznosabb modern mérőeszköz, amit a karon lehet viselni. Nemcsak azt figyeli, hogy hány lépést teszünk meg vagy éppen milyen tevékenységet végzünk, hanem a nap 24 órájában automatán méri a pulzust, véroxigén-szintet, stressz-szintet, sőt az alvás minőségét is.

Figyeli azt is, hogy mikor és hogyan alszunk, ezzel a cirkadián-ritmusunkat is rendben tarthatjuk. Alváskövető funkcióval ellátott okosórák alkalmasak az alvási fázisok elkülönítésére, az alvási adatok rögzítésére, illetve intelligens ébresztésre az alvásciklusokkal összhangban.

Számos egyéb, jellemzően szív-érrendszeri állapotot felmérő egészségmutató mérésében és naplózásában is használható. Vannak okosórák, melyek alkalmasak a telefonhívások kezelésére, üzenetek fogadására és küldésére is, míg más órákat célzottan aktivitásmérésre fejlesztettek.

Az okosórák alapvető funkciói:

vérnyomás-mérés,

pulzusmérés,

lépésszámlálás,

mozgáskövető funkció

A viselhető okostechnológiák, amelyeket nem kifejezetten az egészségügy számára fejlesztettek ki, ám bírnak olyan funkcionalitással, amely hasznos az egészségmegőrzésben, fitneszben, viszonylag pontos értékeket mérnek, ám sokszor áttételesen tudják csak ezeket kiszámolni. Azonban egy 2018-as a Heart Rhythm szaklapban megjelent tanulmány igazolta a csuklón hordható eszközök pontosságát az indukált paroxizmális supraventrikuláris tachycardia (PSVT) avagy a rohamokban jelentkező szapora szívverés mérésében. A PSVT-t gyors szívveréses (percenként 100 ütés feletti) epizód jellemzi, melyet a szívkamrák feletti elektromos impulzusok váltanak ki. Incidenciája 1000 / 2,5 fő. Sokszor a ritmuszavar olyanokat is érint, akiknek nincs szív- és érrendszeri betegségük. Ezért az okosóra pulzus mérőszámának precizitása rendkívül és kiemelten hasznos,

A viselhető okoseszközök működése elsősorban a különféle beépített érzékelőkön alapul. Ezekből is többfélét használ – a háromtengelyes mozgás- és gyorsulásmérők, giroszkópok például abban segítik az eszközt, hogy mérje a lépésszámot, az aktivitás intenzitását, míg a pulzust vagy a véroxigén-szintet ún. fotopletizmográfiás (PPG) szenzorokkal méri, ami nagyon leegyszerűsítve annyit takar, hogy meghatározott hullámhosszú fényt világít a bőrre, és annak visszaverődését detektálja.

Az okosóra fittness alkalmazásainak célja az, hogy mérje aktivitásunk szintjét és az energiafelhasználásunkat. Hogy mennyi energiát használunk fel naponta, az attól függ, mekkora távolságot teszünk meg a saját testtömegünkkel. Ehhez erőt fejtünk ki. Mindezt a legegyszerűbben a lépésszámmal lehet jellemezni, mértékegységként. A lépésszámláló tehát a napi mozgásmennyiséget jegyzi, mely komoly hatással van az anyagcserén túli kalóriaigényre. Az okosóra méri, mennyi kalóriát használunk fel naponta. Azt ugyanakkor nem tudja, hogy mekkora lépésekkel haladunk – vagyis azzal nincs tisztában, gyorsan megyünk-e vagy lassan. Méri viszont a mozgás intenzitásával arányosan változó gyorsulási értékeket és irányokat – ezek pedig annál erőteljesebbek, minél nagyobbakat lépünk. Az okoseszközök lépésszám-mérése közelítőleg igen pontos, bármely eszköz használata esetén. A tanulmányok szerint a modern eszközök esetében a valós számtól legfeljebb 5% az eltérés.

A rendszeres egészségügyi séta vagy a naponta megtett 8000-12 000 lépés orvosilag igazoltan hozzájárul az egészség megőrzéséhez, utóbbi intenzitástól függetlenül is jelentősen kedvező hatással van a szív-érrendszer egészségére.

Aktivitásmérők

Az aktivitásmérők az okosórák egyszerűsített verziói, kifejezetten testmozgásra és az általános állapotunk figyelésére szolgáló eszközök. A segítségükkel ugyanúgy követhetjük a különféle mozgás- és edzésfajták közben elért eredményeket, láthatjuk az aktuális pulzust, stressz-szintet, a megtett lépések és elért kalóriák számát egyaránt. Az okosórákhoz hasonlóan a telefon funkcionalitásának egy részét is „kiszervezhetjük" az eszközre Bluetooth-kapcsolaton keresztül, így például a hívások mutatását, értesítéseket, üzeneteket, beállított riasztásokat.

⁠

Okoskarkötők

Az okos- vagy fitneszkarkötők az okosórákhoz hasonló eszközök, melyek elsősorban az edzések, az aktív tevékenységek nyomon követésére alkalmasak: alapvető funkciójuk a lépésszámlálás, a pulzus, a vérnyomás, a véroxigénszint mérése, de vannak olyanok is, melyek számlálják az elégetett kalóriákat, EKG-t és testhőmérsékletet rögzítenek, illetve alkalmasak a női ciklus naplózására is.

Egyes okoskarkötők rendelkeznek személyi edző funkcióval is: a felhasználó megadja az adatait (súly, magasság, életkor stb.), és azt, hogy milyen célt szeretne elérni, majd a megadott adatok alapján az eszköz komplex edzéstervet állít össze a felhasználónak.

⁠

Egészségügyi applikációk

Ahhoz, hogy az egészségmonitorozó hordható okoseszközök teljes funkcionalitását ki lehessen használni, arra is szükség lesz, hogy ezeket a megfelelő applikációkkal összekapcsoljuk. Összegzik a kapott adatokat – pl. a lépésszámot, elégetett kalória mennyiséget, a testsúly alakulását – és ezek alapján ajánlhatnak edzésterveket, tevékenységeket, Az adatok feldolgozásával az alkalmazások grafikonokat, elemzéseket készítenek, melyek révén nyomon követhető, hogyan alakult pl. a vérnyomásunk vagy a pulzusunk, milyen fizikai aktivitás volt ránk jellemző az adott időszakban vagy éppen milyen minőségben alszunk.

A telefonra letölthető alkalmazások nagyban segíthetik az egészséggel és életmóddal kapcsolatos információk megértését és tudatos felhasználását. Az okosórák és okoskarkötők jellemzően összehangolhatók a telefonnal ebből a célból, és automatikusan vagy egyéni beállítások szerint gyűjtenek adatokat. Más, eszközöktől független alkalmazások pedig az egyéni adatbevitellel segítik egyes mérések naplózását (pl. vérnyomásnapló, cikluskövetés, vércukornapló).

A legegyszerűbb okoseszközök is, mint egy okosóra, de akár csak egy egyszerű aktivitásmérő is, ami összepárosítható bármely smartphone készülékkel egy egész sor olyan értéket képes mérni és nyilvántartani, amivel sokkal pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mennyit mozgunk, hány kalóriát égetünk el, milyen stressz-szintünk vagy a pulzusszámunk.

A hordható okoseszközök jellemzően pontosak. Ennek ellenére természetesen az orvosi eszközöket és vizsgálatokat semmilyen tekintetben nem helyettesítik. A feladatuk az, hogy az általános állapotunkról átfogó képet kapjunk, és a mindennapokban úgy tehessünk az egészségünkért, erőnlétünkért a legtöbbet, hogy kevés odafigyeléssel is személyre szabott és pontos terv alapján cselekedjünk.

⁠

Nem-invazív gyorstesztek

A kérdőíves életmódszűrést az okoseszközökkel monitorozott paraméterek mellett elsősorban nyálmintából vagy vércseppből kimutatható az életmódra reflektáló markerek meghatározásával is megtámogatnánk. Ezeknek a főleg hormonális hatású vegyületeknek a szintjét otthon is könnyen elvégezhető és kiértékelhető gyorstesztekkel mérnénk.

Az ún. Point of Care Testing (POCT) laborvizsgálatok, olyan gyorstesztekkel végezhető analíziseket foglalnak magukba, amelyek az ‘ellátás’ helyszínén azonnal végezhetőek. A gyorstesztek előnye, hogy kis mennyiségű mintából azonnali eredményeket szolgáltat (leolvasás: 1-10 perc, ritkábban 15 perc múlva), az általános laboratóriumi vizsgálathoz képest jelentősen csökken az ún. preanalitikai (elsősorban mintavételi vagy a minta szállításából adódó) hibalehetőség. A POCT vizsgálat is laboratóriumi vizsgálat, ezért arra is a laboratóriumi vizsgálatok fő szabályai vonatkoznak. A készülékek alkalmazása, ellenőrzése, hitelesítése szigorúan szabályozott.

A nyálmintából történő szteroidanalízis több, mint 40 éve jelent meg először a tudományos irodalomban és felhasználása napjainkban évről évre körülbelül 10%-kal növekszik világszerte. Ezt a növekedést a klinikai alkalmazások egyre szélesebb köre, a tudásbázis elmélyülése, valamint a vizsgálati technológia és az automatizálás terén elért fejlődés magyarázza. A nyálmintavétel manapság egyre népszerűbb alternatívát jelent a vérvizsgálattal szemben, mivel nem invazív, könnyen megismételhető, és olyan körülmények között is elvégezhető, amely kényelmesebb a felhasználó számára.

A nyál különféle hormonokat és egyéb kémiai anyagokat tartalmaz, amelyek az egészség, a biokémiai egyensúly és számos betegség közvetlen indikátoraként vagy közvetett biomarkereként használhatók.

Nyálalapú diagnosztikai vizsgálatok elérhetők pl. szteroidhormonok mérésére, mint a mellékvese hormonok (kortizol és dehidroepiandroszteron - DHEA), vagy a nemihormonok (ösztradiol, progeszteron, tesztoszteron); valamint a cirkadián ritmust szabályozó melatonin.

A nyálában lévő hormonok szintje sokat elárul az adott személy aktuális egészségi állapotáról és életmódjáról. A kortizol - amit gyakran "stresszhormonnak" neveznek - koncentrációja megemelkedik amikor a szervezetet akár fizikai, vagy érzelmi stressz éri. Ez a hatás a stresszhez kapcsolódó egyéb hormonok, pl. a DHEA (az antistressz hormon) változásával együtt számos testi funkciót érint, beleértve az immunrendszer szabályozását, az alvást, a hangulatot, a zsír- és fehérjeanyagcserét. A krónikus stressz a kortizol és a DHEA homeosztázisának felborulásához és a mellékvese működési zavarának kockázatához vezethet. Az egészséges szervezetben a kortizolszint reggel a legmagasabb, és a nap folyamán csökken, majd éjfél után ismét emelkedik. A nyál kortizol mérésével végzett stressz-teszt egyre elterjedtebb módszer többek között a burnout, vagyis kiégési szindróma monitorozására.

A különféle alvászavarok egy másik fontos, sokakat érintő egészségügyi problémakör. A melatonin, amely elősegíti az éjszakai alvást, a kortizolhoz hasonlóan emelkedik és csökken napközben, de más mintázatban. A melatonin és a kortizol nyálszintjének mérése hasznos módszer az egyén cirkadián ritmusának értékelésére és az alvászavarok diagnosztizálására. Az életvitel és a fotoperiódusok hossza tartósan befolyásolhatja a melatonin-termelést. Az alvásszabályozásban betöltött szerepe mellett a melatonin jelentős immunstimuláns és antioxidáns hatásokkal is rendelkezik.

A nyálmintából végzett diagnosztikai lehetőségekről bővebb információk a

Broken link⁠

c. fejezetben találhatók.

Forrás:

⁠

http://medicalonline.hu/informatika/cikk/az_okoseszkozok_elonye_a_folyamatos_egeszsegmonitoring⁠

⁠

https://napidoktor.hu/mozgasban/okosora-tudjuk-e-pontosan-mit-mer-a-lepesszamlalo/⁠

⁠

https://xiaomishop.hu/okoseszkozok-az-egeszsegert⁠

⁠

https://forbes.hu/a-jo-elet/huawei-watch-gt-runner/⁠

⁠

https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/okoseszkozok-es-applikaciok.html⁠

⁠

https://semmelweis.hu/psychophysiology/2017/11/23/alvas-es-melatonin-avagy-a-cirkadian-ritmus-karmestere/⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.