Babaváró - Tudásbázis

1.1.3 A babaváró életút általunk kidolgozott, lehetséges 3 fő szakasza

Explore

1.1.3.1 Az ún. PRE-szakasz, a megtermékenyítési kísérletek elkezdéséig.

1.1.3.1.12 A vaginális mikrobiom jelentősége

⁠

A hüvelyflóra vagy más néven vaginális mikrobiom

Egészséges hüvely jellegzetes mikroorganizmus flórával, ún. Lactobacillusok dominálta vaginális mikrobiommal rendelkezik. Ennek a fő összetevője a tejsavtermelő Döderlein baktériumok, ami a hüvelyben savas védőköpenyt alakít ki (ideális esetben pH 3,8-4,2). A mikroorganizmusok összessége és egyensúlya (eubiózis) kulcsfontosságú a női reproduktív rendszer egészsége szempontjából. A hüvelyt kolonizáló mikrobiom élettani körülmények hatására (pl. menstruációs ciklus, várandósság és klimax hormonális változásai) dinamikusan változik, de egyéb exogén tényezők (pl. táplálkozás, szexuális aktivitás, higiénés szokások) is befolyással vannak rá. Számos olyan tisztálkodószer, aminek a kémhatása a kb. 4,2-es pH-nál magasabb, így pl. a hagyományos szappanok, előnytelenül hatnak a hüvelyben uralkodó kémhatásra és bakteriális flórára. A különféle kemikáliák, így pl. az intim dezodorok vagy a strandok medencéiben található klórvegyületek is árthatnak a hüvelyflórának. A gyógyszerek közül az antibiotikumok, azok is, amelyeket per os (szájon át) adagolnak, káros hatással vannak a hüvelyflórára, annak összetételét előnytelenül megváltoztathatják. Továbbá, a fogamzásgátlók szedése is az eubiotikus állapotból való kibillenéshez vezethet. Amennyiben kórokozók kerülnek túlsúlyba a hüvelyben, az egészséges flóra felborul, kialakul a fertőzés. Fertőzés szexuális kontaktus útján, partnertől is megkapható, azonban külső körülmények, pl. strandolás, sőt a szervezet belső egyensúlyának megbomlása is okozhatja a hüvely, és a szeméremtest fertőzését. A hormonálisan aktív nők esetén (a pubertás kortól a klimaxig) a hüvely és a szeméremtest fertőzése sok esetben együtt alakul ki (vulvovaginitis).

A hüvelyfertőzést különféle kórokozók okozhatják, így megkülönböztetünk bakteriális-, gombás-, trichomonas-, és más élősködők által okozott betegségeket. De a különböző diszbiotikus kórképekhez vezető patogének elszaporodását olyan egyszerű tényezők is támogathatják, mint pl. a nedves, nem szellőző környezet; ami könnyen létrejöhet, ha valaki nem pamutanyagból készült ruházatot visel vagy strandolást követően hosszabb ideig üldögél a nedves fürdőruhájában.

A hüvelyi mikrobiom védő szerepe egyre nyilvánvalóbbá válik, és számos kutatás irányul már a bakteriális vaginózis, a húgyúti fertőzések, valamint a szexuális úton terjedő betegségek és a sérült hüvelyflóra (diszbiózis) kapcsolatának és összefüggéseinek pontos megismerésére.

Egy 2011-ben megjelent tanulmányban (Ravel J. et al. Vaginal microbiome of reproductive-age women PNAS 2011. Vol.108. Suppl1. p.4680-7.) 396 aszimptomatikus, termékeny korban lévő észak-amerikai nő vaginális mikrobiomján végeztek filogenetikai elemzést. A vizsgálat nőket 4 etnikai csoportba sorolták: fehér (kaukázusi), fekete, spanyol (latin) és ázsiai. Azt találták, hogy a vaginális mikróba közösségek összetételük és domináns fajuk szerint 5-féle osztályba sorolhatók (I-V). Összességében a Lactobacillus volt a domináns faj a hüvelyi mikróba-közösségek 73%-ában. Úgy tűnik, ez a négy Lactobacillus faj (L. iners, L. crispatus, L. gasseri és L. jensenii) a legelterjedtebb baktérium a tünetmentes reproduktív korú nőkben. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a nők 27%-ánál a mikrobiális diverzitás (sokszínűség / változatosság) jellemzi a közösségeket. A IV csoport vagy alul reprezentálva vagy egyáltalán nem tartalmazott Lactobacillusokat. Ezen közösségek tagjai tejsavat termelő obligát vagy fakultatív anaerob baktériumok.

Hüvelyi mikrobiom közösségek

Hüvelyi mikrobiom közösségek

Csoport

A baktériumközösség típusa

Lactobacillus crispatus

4,0

Lactobacillus gasseri

5,0

III

Lactobacillus iners

4,4

IV-A

Mérsékelt mennyiségben vannak jelen L. crispatus, L. iners és egyéb Lactobacillus fajok és kis arányban Streptococcusok, Anaerococcusok, Corynebacteriumok és Finegoldia

5,3

IV-B

Relatív nagy mennyiségben fordulnak elő: Atopobium, Gardnerella, Mobiluncus, Peptoniphilus, Sneathia, Prevotella és számos a bakteriális vaginózisra jellemző taxon (rendszertani kategória)

5,3

Lactobacillus jensenii

4,7

There are no rows in this table

⁠

A táblázat Aldunate M. et al. Antimicrobial and immune modulatory effects of lactic acid and short chain fatty acids produced by vaginal microbiota associated with eubiosis and bacterial vaginosis. Front Physiol. 2015; 6:164. munkája nyomán készült.

Az egyes baktériumközösségek aránya a négy etnikai csoport körében nem volt egységes. Ezenkívül a különböző etnikai csoportokhoz tartozó nők hüvelyi pH-ja is különbözött, és magasabb volt a spanyol (pH 5,0 ± 0,59) és a fekete (pH 4,7 ± 1,04) nőknél, mint az ázsiai (pH 4,4 ± 0,59) és a fehér (pH 4,2 ± 0,3) nőknél. Azt találták továbbá, hogy a IV csoport felülreprezentált a latin (34,3%) és fekete (38,9%) nőkben, szemben az ázsiai (17,6%) és kaukázusi (9,3%) nőkkel. Ebből arra következtettek, hogy a nem Lactobacillus fajok által dominált hüvelyi baktérium közösségek gyakoriak és normálisak a fekete és spanyol rasszokban. A baktériumközösségek viszonylag stabilak, de a rasszokon belül is nagy egyedi különbségek mutatkoztak a vizsgált személyek között (interperszonális variancia) is.

A tejsav szerepe a hüvelyflóra egyensúlyában

A hüvely eubiózisa a benne élő Lactobacillusoknak köszönhető, a vaginális diszbiózis és a vele járó különféle kórképek pedig a Lactobacillusok csökkent számával vagy hiányával írhatók le. A különféle Lactobacillusok számos mikrobaellenes anyagot termelnek – így bakteriocint, hidrogén-peroxidot és tejsavat. Míg korábban úgy vélték, hogy ezek közül a hidrogén-peroxid számít a legfőbb patogénellenes ágensnek, mára bebizonyosodott, hogy a legfontosabb antimikrobiális szerep a tejsavé. A pH 4,5-ös kémhatású tejsavas rendszer antimikrobiális hatása nagyságrendekkel erősebb, mint az ugyanolyan kémhatású sósavé vagy ecetsavé. A legfrissebb kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a tejsav kedvező hatásainak a kifejtéséért a molekula protonált formája felel. A patogénekbe bejutó, a citoszoljukat savanyító tejsav az intracelluláris sejtfunkciók károsítása, illetve a membránpermeabilitás fokozása révén a baktériumok pusztulásához vezet.

A Lactobacillusok megfelelő dominanciája esetén a hüvely pH-ja 4,5 alatti. Az egészséges, termékeny korú nők hüvelyében uralkodó kémhatás – a legújabb mérések alapján – alacsonyabb, mint azt korábban vélték; az mindössze 3,5±0,3-ra tehető. Mindez elsősorban a kb. 110 mM-os koncentrációban jelen lévő, - a Lactobacillusok által termelt - tejsavnak tudható be. Diszbiózis esetén a tejsav koncentrációja kevesebb, mint 20 mM-ra csökken, ugyanakkor egyéb, a tejsavnál gyengébb savként funkcionáló szerves savak (rövid szénláncú zsírsavak - SCFA), így az ecetsav, a propionsav és a vajsav jelennek meg egyre nagyobb koncentrációban a hüvelyben. A savprofil változása és a különféle aminok megjelenése egyaránt a kémhatás emelkedéséhez vezet, és például bakteriális vaginózis esetén azzal párhuzamosan a kellemetlen szag és a rendellenes folyás is megjelenik.

A hüvely eubiózisának visszanyerése céljából logikus lépésnek tűnik a Lactobacillusok hüvelybe való bejuttatása. A különböző Lactobacillus-alapú probiotikumok (pl. hüvelykúpok, hüvelykapszulák, hüvelytamponok) bakteriális vaginózis esetén mutatott hatásosságát több klinikai vizsgálatban is tanulmányozták, vagy önmagában való alkalmazás vagy antibiotikumos kezelés melletti adagolás esetén. A probiotikumok jól tolerálhatónak bizonyultak, illetve egyre több bizonyíték gyűlik össze a pozitív hatásukra vonatkozóan.

A posztbiotikus metabolitnak tekinthető tejsav intravaginális alkalmazása is számos vizsgálat tárgyát képezte és képezi a bakteriális vaginózis kezelése és megelőzése terén. Az eredmények alapján a – jellemzően 5−7 napon keresztül napi egyszer a hüvelyben alkalmazott − tejsav hozzájárul a bakteriális vaginózissal járó panaszok enyhüléséhez, akár önmagában, akár gyógyszeres kezeléssel kombináltan. A tejsavas intravaginális készítmények alkalmazása elősegítheti a hüvely Lactobacillusokkal való rekolonizációját; ami egy vizsgálat alapján a tejsavval kezelt nők 83%-ánál be is következett, szemben a placebokezelésben részesülőknél tapasztalt 10%-os aránnyal.(Tachedjian G. et al. The role of lactic acid production by probiotic Lactobacillus species in vaginal health. Research in Microbiology 2017, Vol.168. p:782-792.)

A vaginális mikrobiom és a fertilitás kapcsolata

Elsők között egy dán kutatócsoport foglalkozott a vaginális mikrobiom meddőségben / termékenységben betöltött potenciális szerepével. 2016-ban közzétett eredményükben (Haahr T. et al. Abnormal vaginal microbiota may be associated with poor reproductive outcomes: a prospective study in IVF patients. Human Reproduction, 2016, Vol.31, No.4 p.795–803.) bemutatták, hogy a hüvelyflóra egyensúlyának felborulása befolyásolja a terhességek arányát, illetve a meddőségi kezelések sikerességét is.

A közölt adatok szerint, 130 IVF kezelésen (mesterségesen megtermékenyítés) átesett hölgy 28%-ánál találtak kóros eltérést a hüvelyi mikroflórában. (Hozzá kell tenni, hogy sok esetben ennek az állapotnak nincsenek tünetei, így elég nehezen felismerhető.) Továbbá 21%-ban volt igazolható bakteriális vaginózis. A kutatásban részt vevő nők közül, akiknél rendellenes hüvelyflóra-összetételt azonosítottak az asszisztált reprodukció eljárás során klinikai terhesség 9%-ában következett be. Ezzel ellentétben, azon hölgyek esetében, akiknél normális volt a hüvelyi mikrobiom, a sikeres várandósság aránya szignifikánsan magasabb, 44% volt.

Ma már az is ismert tény, hogy a fogamzásgátlók használata is megváltoztathatja a hüvelyi mikroflórát. Például a pesszáriumot használó nőknél megnövekszik az Escherichia coli, az Enterococcus és a Gram-negatív baktériumok populációja, míg a fogamzásgátló tabletták az E. coli és a Candida spp. csökkenését eredményezték a hüvelyi mikroflórán belül. (Tsonis O. et al.

⁠

Microbiome affecting reproductive outcome in ARTs. J Gynecol Obstet Hum Reprod. 2020;50(3):102036.)

Az is kimutatták, hogy ha a várandósság során a hüvelyben nem a Lactobacillusok dominálnak, megnövekszik a koraszülés esélye. A bakteriális vaginózis, az aerob vaginitisz, az átmeneti flóra és az alacsony számú Lactobacillus flóra mind prediszponáló tényezők a koraszülés bekövetkezésére. A hüvelyi mikrobiom összetétele egyénenként eltérő lehet bakteriális hüvelyfertőzés diagnózisa esetén. Legtöbbször Gardnerella vaginalis, Prevotella és Bacteroides fajok, valamint Mycoplasma hominis van jelen nagy koncentrációban. Aerob vaginitiszben Lactobacillusok helyett Staphylococcusok, B csoportú Streptococcusok, Escherichia coli és Enterococcusok mutathatók ki.

A hüvelyi úton született újszülöttek esetében a Lactobacillus fajok, a császármetszéssel születettek körében a bőrflórához tartozó Staphylococcus fajok dominanciája figyelhető meg.

A hüvelyi normál flóra megerősítése

Az elmúlt néhány év molekuláris genetikai vizsgálatai meglepő eredményekre derítettek fényt. A vagina mikrobiomjának nem várt komplexitását tárták fel az ún. újgenerációs szekvencia analízisek (next generation sequencing - NGS) segítségével. Egyes hipotézisek szerint a barrier sérülését követően a patogén baktérium transzlokációját gyulladásos folyamat kíséri, mely malignussá válhat. Ezért a hüvelyi ökoszisztéma bakteriális vaginózis (hüvelyfertőzés) és vaginitisz (hüvelygyulladás) miatt felborult egyensúlyának helyreállítása érdekében kiterjedt kutatásokat folytatnak.

Minden olyan esetben, amikor a természetes hüvelyflóra károsodott, vagy tudjuk, hogy egy adott élethelyzetben könnyen károsodhat, a helyreállításra és a megelőzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Visszatérő bakteriális vaginózis esetén a kezelés egyik alappillére a normál flóra támogatása vagy pótlása.

Első lépésként a hajlamosító tényezők kerülése javasolt. Megfelelő tisztálkodási szokásokat és egészséges életmódot kell kialakítani.

Emellett fontos bizonyos kiegészítő készítmények, prebiotikumok és probiotikumok alkalmazása is. A hüvelyi mikrobiom helyreállítására többféle készítmény is elérhető, a legjobb, ha olyanokat választunk, amelyeket kifejezetten erre a területre fejlesztettek ki. Vannak készítmények, amelyek a hasznos Lactobacillus-törzseket tartalmazzák, és vannak olyanok, amelyekkel a számukra fontos tápanyagokat (oligo-, és poliszacharidokat) vihetjük be közvetlenül a hüvelybe. Ennek azért van nagy jelentősége, mert minden emberben egyedi mikrobiom alakul ki, így a hasznos baktériumok összetétele sem állandó, és nem ugyanolyan. Nehéz lehet emiatt a megfelelő Lactobacillus-törzset megtalálni, de a helyes tápanyagok pótlásával és a normál pH kialakításával támogathatjuk a hüvelyi mikrobiom helyreállítását, és ezzel a fertőzések megelőzését is segíthetjük.

Tejsavas készítmények a világ számos országában, így hazánkban is, vény nélkül kapható patikaszerekként vannak jelen. A tejsavas készítményeket általában hüvelygél formájában juttatják a hüvelybe. A többszöri alkalmazást tekintve preferáltak az egyenként csomagolt, megfelelő adagolási pontosságot és higiénikus alkalmazást biztosító termékek.

Vaginális mikrobiom vizsgálati lehetőségei

A PCR (polimeráz láncreakció) technológia segítségével a mikróbák genetikai állománya detektálható, közvetlen jelenlétük kimutatható a vizsgálati mintában. A módszer nagy előnye, hogy olyan mikróbákat is jelez, amelyek a hagyományos diagnosztikai módszerekkel a detektálási küszöb alatt maradnak. A rendkívül érzékeny eljárásnak köszönhetően, akár teljesen tünetmentes fertőzések is észlelhetők.

A molekuláris genetikai analízishez szükséges mintavétel történhet nőgyógyász által, nőgyógyászati szakvizsgálat során, illetve önmintavételes formában is.

A Lactobacillusok típusa, mennyisége és aránya alapján a hüvelyi mikrobiom 5 típusba sorolható, melynek alapján az egészséges állapot, a bakteriális vaginózis, illetve reprodukció szempontjából ideális hüvelyi mikrobiom is meghatározható. A mikrobiom vizsgálata alapján a szexuális úton átvihető fertőzésekre és a kismedencei gyulladásra való fogékonyság is becsülhető.

A hüvelyi tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus) olyan mikrokörnyezetet teremt, amelyek elősegíti a megtermékenyítést, és a potenciálisan sikeres beágyazódást. A lactobacillusok által termelt vegyületek segítik elnyomni és kiszorítani a kóros, és esetenként gyulladást okozó baktériumokat. Amennyiben a kóros mikroflóra kerül túlsúlyba, úgy a nemkívánatos mikroflóra felszálló fertőzés útján eljuthat akár a méhnyálkahártyába is és ott gyulladást okozva a gátolhatja az implantációt (a beágyazódás folyamatát).

Forrás:

⁠

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/a_huvelyben_elo_lactobacillusok_legfontosabb_fegyvere_a_tejsav⁠

⁠

https://www.webbeteg.hu/cikkek/nogyogyaszat/19536/egeszseges-huvelyflora⁠

⁠

http://otszonline.hu/cikk/a_mikrobiom_osszetetele__valtozasa_a_huvelyben⁠

⁠

https://wisetreenaturals.hu/huvelyi-flora-termekenyseg⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.