Skip to content
1.1.3.1 Az ún. PRE-szakasz, a megtermékenyítési kísérletek elkezdéséig.

1.1.3.1.1 Életmódszűrés - Életmódbeli és környezeti kockázati tényezők feltérképezése kérdőív segítségével.

Az életmódszűrő kérdőív használatának jelentősége a babaváró életút PRE-szakaszában


image.png
Első lépésként már a gyermekvállalás megtervezésekor életmódszűrő kérdőívünk segítségével támogatnánk a minél tudatosabb felkészülést a babavárásra. A komplex kérdéssorunkat speciálisan, több terület szakemberének közreműködésével állítottuk össze. Amely eredményeinek kiértékelése alapján személyre szabott tanácsokat tudunk biztosítani.
image.png
Emellett az életmódbeli tényezők különböző elemeit bemutató, illetve megoldási lehetőségeket is nyújtó általános érvényű, mindenki számára szabadon hozzáférhető információs anyagot is összeállítunk a weboldalunkon. Célunk, hogy az életmódfaktorok javításával a párokat minél egészségesebb és kiegyensúlyozottabb irányba tereljük, így elősegítve a sikeres családtervezést, valamint a várandósságot.
image.png
Applikációnk használatával pedig ezek az életmód változtatásra irányuló javaslatok könnyebben és effektíven beépíthetők a mindennapokba, rendszeresíthetők, megvalósításuk ezáltal könnyebb és hatásosságuk monitorozható.
Az életmódszűrő kérdőívünket teljes terjedelemben az tartalmazza.

A kérdőív összeállításának alapvető megfontolásai és főbb jellemzői

Általánosságban elmondható, hogy a kérdőíves felmérés a leggyakrabban használt primer kutatási, vagy információszerzési technika. Alkalmas leíró, magyarázó és felderítő célokra. Előnye, hogy viszonylag könnyen kivitelezhető, többnyire nem terheli a megkérdezetteket. A megfelelően szerkesztett és kitöltött kérdőívek releváns információkat szolgáltathatnak a felmérést végzők számára.
Életmódszűrő kérdőívünk összeállításakor az adott részterületre specifikus, a nemzetközi szakirodalomban elérhető, standardizált és validált kérdőíveket vettünk alapul. Valamint megszerkesztésekor Prof. Dr. Boncz Imre (PTE Egészségtudományi kar) KUTATÁSMÓDSZERTANI ALAPISMERETEK című könyvének idevágó fejezeteit is felhasználtuk. A standardizált kérdéscsoportok jelentősége, hogy a válaszokat skálázni tudjuk, majd pontértékeket rendelni hozzá, Így kvantifikálható, hogy az adott személy milyen irányban és mértékben tér el a normatív csoporttól. A validált kérdőívek pedig biztosítják számunkra azt, hogy kifejlesztőik korábban már szisztematikus módokon igazolták, hogy a kérdőív valóban azt méri, aminek a mérésére megalkották.
A tesztek kidolgozásakor törekedtünk arra, hogy azok olyan tételekből álljanak, melyeket a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező kitöltők is könnyen megértenek. Fontos volt az a szempont is, hogy kitöltők az egyes tételek alatt azt értsék, amit a teszt kidolgozóiként próbáltunk megfogalmazni. További elvárásunk volt, hogy a kérdések ne legyenek sértőek vagy túl intimek, biztosítva így a minél nagyobb mértékű együttműködést a válaszadás során. A kérdőív, mint vizsgálóeszköz hossza szintén fontos követelmény. Egyrészről elegendő számú tételt kell tartalmaznia ahhoz, hogy a kérdéses területet biztonsággal és átfogóan fel tudja mérni, de elég rövidnek is kell lennie, hogy a kitöltők valamennyi kérdést megválaszolják.

image.png

A komplex szűrő kérdőív elemei az egyes életmódbeli tényezőkre fókuszálva

A kérdőív szerkesztésének első lépese a szükséges információk körének meghatározása volt a céloknak megfelelően, majd a kérdéseket logikailag és tartalmilag összetartozó témacsoportokba rendeztük. Átfogó kérdéssorozatunk az életmódot befolyásoló tényezők főbb csoportjainak felmérésére kiterjed különböző részletességgel:
Általános vagy alap életmódszűrő kérdőív, melyet az Uppsala Egyetem munkatársai dolgoztak ki, kifejezettem az életmód és a fertilitás kapcsolatának feltérképezésére a Swedish Pregnancy Planning (SWEPP) study keretén belül. A teszt az életmód legfőbb aspektusait lefedi, mint a táplálkozási szokások, kávé és alkohol fogyasztás, dohányzás, gyógyszerek szedése, beleértve egyes vitaminokat is, valamint fizikai aktivitás és alvás témaköre. További kérdéseket tesz fel a reproduktív egészségre vonatkozóan, a menstruációs ciklussal és egyéb társbetegségekkel összefüggésben. Ha az érdeklődő csak ezt a kérdőívet tölti ki az, már önmagában értékelhető. Eredményei alapján akár a weboldalról, akár az applikáción keresztül irányadó, illetve általános érvényű egészség- és életmódtanácsok gyűjthetők.
Az alapértelmezett bázis kérdőívünk az egyes alapelemek részletes feltérképezésével tovább bővíthető. Ez lehetővé teszi, hogy az ajánlásokat még inkább az adott személy jelenlegi életmódstátuszára és igényeire lehessen szabni.
A táplálkozás felmérése kiterjeszthető két részletesebb nemzetközi dietetikai értékelő rendszerrel. Az élelmiszer-fogyasztási gyakorisági kérdőív (Food Frequency Questionnaire - FFQ) elsősorban a táplálkozási attitűdről ad visszajelzést. Listában/táblázatban felsorolt élelmiszerek vagy élelmiszer csoportokat fogyasztási gyakoriságát vizsgálja egy kiválasztott időintervallumban, általában az utolsó hónapban vagy évben. Lehetőség van a fogyasztott mennyiségek átlagos nagyságát is megkérdezni, így a tápanyag- és energiabevitel is becsülhető. A táplálkozás egészének megismerését szolgáló élelmiszerlisták legalább 50 és legfeljebb 150 elemre terjednek ki. A megbízhatóságot növeli a nagyobb elemszám. Előnye, a fogyasztott élelmiszerek struktúrájának elemzése, melynek következtében azonosíthatók a nem, vagy csak igen ritkán fogyasztott élelmiszerek, élelmiszercsoportok. Ez alapján "élelmiszerfogyasztási" alapú (food-based) táplálkozási ajánlások megtételére nyílik lehetőség. Az étkezési napló (dietary record) készítésekor a válaszadó jegyzi fel az elfogyasztott ételeket és italokat, és azok mért vagy becsült mennyiségét. Legtöbbször háromnapos feljegyzést használnak, melyből kettő nem egymást követő hétköznap, egy pedig hétvége legyen azért, hogy az átlagos táplálkozásra lehessen következtetni. A feljegyzést az étkezéssel azonos időben kell elkészíteni. Az étrendi napló nyílt végű, vagyis a felsorolható elemek köre nem korlátozott.
A fizikai aktivitás részletes felmérése a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív (International Physical Activity Quastionnaire - IPAQ) rövidített változatával történik. Kitöltésével megtudhatjuk, hogy a kitöltő elérte-e a korosztályának megfelelő ajánlott aktivitási szintet. Ezt kiegészítve a Fizikai Aktivitásra Való Felkészültség Kérdőívvel (Physical Activity Readiness Questionnaire - PARQ) felmérhető, hogy szükséges-e háziorvosi konzultáció, esetleg orvosi vizsgálat egy edzésprogram megkezdése előtt. Továbbá egyéb alap vagy társbetegségek ismeretében az edzésterv a komorbiditásokra is specifikálható (pl. hypertónia, diabetes, mozgásszervi betegség, derékfájás, elhízás ...stb).
A mentális állapot szintén nagyon fontos életmódbeli tényező és szoros összefüggést mutat a fertilitással, ezért ennek alaposabb ismerete szintén fontos része a komplex szűrésnek. Felméréséhez a 12 kérdésből álló Lelki Egészség Kérdőívet (General Health Questionnaire - GHQ-12) alkalmazzuk, mely a pszichiátriai morbiditás globális komponenseire koncentrál, különösen a hangulati-szorongásos tünetekkel, emocionális zavarokkal járó mentális egészségproblémákra. A mentálhigiénés felmérés mellett kiemeltképpen összpontosítunk a depresszióra, mint az egyik vezető pszichés problémára a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel (Beck Depression Inventory - BDI-13), melyet megfelelő specificitása és szenzitivitása alapján a szakma széles körben elfogad és használ. A depresszióra utaló tüneteket és panaszokat viszonylag egyszerűen és stabilan pontozó rendszerrel ha szükséges könnyen szakemberhez tudjuk irányítani a kitöltőt.
Alvási problémák, ezen belül is a fokozott nappali aluszékonyság felméréshez az Epworth skálát (Epworth Sleepiness Scale) választottuk. Ez egy önértékelő kérdőív, mely 8 kérdésben ülő aktivitás közbeni elalváskésztetésre kérdez rá. Jelenleg a legszélesebb körben alkalmazott kérdéssor. A rögzített válaszok kiértékelésével pedig az aluszékonyság mértékét tudjuk jól megbecsülni.

A röviden bemutatott témakörök mellett az életmódszűrő kérdőívünket kiegészítjük a környezeti kockázati tényezők felmérésével is. Ezek olyan külső környezeti hatásokat, szokásokat, anyagokat foglalnak magukban, amelyek ismert és komoly rizikót jelentenek az egyes termékenységi mutatókra, elsősorban férfiakban. Sajnos a környezeti ártalmakat kikerülni nem minden esetben lehet, de célunk, hogy megismertessük a párokat ezekkel a faktorokkal és felhívjuk a figyelmüket az általuk hordozott veszélyekre. Így a tudatos odafigyeléssel valamelyest kivédhető vagy csökkenthető romboló hatásuk főként a családtervezés, illetve a babavárás időszakában.

A termékenységet csökkentő egyes rizikófaktorokról és életmódbeli tényezőkről, valamint az ezekkel kapcsolatos ajánlásokról bővebb információt talál c. fejezet szisztematikusan felépített alpontjaiban.

Forrás:


Want to print your doc?
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.