BÉR-VÖLGYI ÉLETVÍZ PROGRAM
Teljes Pályázati Dokumentáció
Verzió: 6.2 - Szerkesztett, Javított
Dátum: 2026. január 13.
Pályázati kódok: KEHOP Plusz-2.1.11-25 (Szennyvízkezelés) + KEHOP Plusz-2.2.1-25 (Természetalapú vízmegtartás és lefolyáslassítás) + TOP Plusz-6.1.4-25 (Ökoturisztikai fejlesztés)
A Bér-völgyi Életvíz Program öt kistelepülés (Bér, Szirák, Vanyarc, Egyházasdengeleg, Héhalom) komplex vízgazdálkodási problémáit oldja meg természetalapú megoldásokkal, integrált megközelítéssel. A projekt a Bér-patak vízgyűjtőjén valósul meg, Nógrád megye déli részén, a Cserhát dombvidékén, ahol jelenleg sem szennyvízkezelési infrastruktúra, sem hatékony vízmegtartó rendszer nem működik [1], [2].
Összköltség: 2.677,38 millió Ft
KEHOP Plusz-2.1.11 (Szennyvízkezelés): 2.251,72 millió Ft KEHOP Plusz-2.2.1 (Vízmegtartás): 370,65 millió Ft TOP Plusz-6.1.4 (Szemléletformálás és ökoturizmus): 55,0 millió Ft EU + állami támogatás (95-100%): 2.546,25 millió Ft Önkormányzati önerő (5%): 131,12 millió Ft Kulcsadatok:
Érintett lakosság: ~4.000 fő (1.600 háztartás)
Szennyvízhálózat: 28 km (26,6 km gravitációs, 1,4 km nyomó) Tisztítótelepek: 2 db természetközeli (összesen 4.850 LE kapacitás) Vízmegtartás: Vízparti ökológiai folyosó bővítése (7.300 m² összesen), 50 db belterületi és háztartási/intézményi esőkertek létrehozása, háztartási/intézményi ciszternák építése, 5 km zöld árok Szemléletformálás: Szemiramisz fűz-dóm interaktív kiállítás, tanösvények, meseerdő, ökoturisztikai fejlesztések Megvalósítás: 2026-2028 (36 hónap) [1]: Nógrád megye vízgazdálkodási helyzete,
[2]: Hatvan Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv, Bér-patak érintett települések,
[3]: KEHOP Plusz szennyvízkezelés módosítások 2024,
[4]: KEHOP Plusz támogatási intenzitás 95%, 1. PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA
1.1 Földrajzi és Környezeti Kontextus
A projektterület a Bér-patak vízgyűjtőjén helyezkedik el, amely Nógrád megyében, Ordaspusztánál ered, és Hatvannál torkollik a Zagyva folyóba [2]. A völgy a Cserhát déli részén található, élénk domborzattal (150-320 m tszf), amely egyrészt kedvező a gravitációs szennyvízhálózat kiépítéséhez, másrészt gyors felszíni lefolyást okoz, ezért vízmegtartó elemek szükségesek [1], [5].
Talajviszonyok: A térségben barna erdőtalajok dominálnak, agyagbemosódással, amely ideális természetközeli szennyvíztisztító rendszerek (gyökérzónás tisztítás) és biológiai tavak kialakításához. A talajvíz 3-8 méter mélyen található, minimális szivárgási kockázattal [5], [6].
Csapadékviszonyok: Az éves csapadékmennyiség 600-650 mm között mozog, de a klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb eloszlással: intenzív nyári záporok és hosszabb aszályos periódusok váltakoznak. Ez indokolja a vízmegtartó infrastruktúra (3 biológiai tó, mikro-vízgyűjtők, szivárgó árkok) kiépítését [7], [8].
Ökológiai jelentőség: A Bér-patak völgye a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez kapcsolódik, számos védett és fokozottan védett növény- és állatfajjal. A projekt természetközeli megoldásai (gyökérzónás tisztítás, biológiai tavak) hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez és a zöld infrastruktúra fejlesztéséhez [9].
[5]: Vízmegtartás az agráriumban és klímaváltozás,
[6]: Vizes élőhelyek szerepe a tájban és szennyvíztisztításban,
[7]: Magyarország vízbiztonsága 2024,
[8]: Klímaváltozás hatásai Magyarországon 2021-2050,
[9]: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság éves beszámoló 2024, 1.2 Társadalmi és Gazdasági Helyzet
Az öt érintett település összlakossága ~4.000 fő (1.600 háztartás), jellemzően idősödő, mezőgazdasági tevékenységből élő közösségekkel. A térség társadalmi-gazdasági mutatói elmaradnak az országos átlagtól: alacsony foglalkoztatottság, korlátozott helyi vállalkozási aktivitás, gyenge infrastruktúra. A települések közül egyiknek sincs kiépített közcsatorna-hálózata, a háztartások egyedi szennyvízelhelyezést (zárt tárolók, elavult szennyvízaknák) alkalmaznak, amely jelentős környezeti és közegészségügyi kockázatot jelent [2], [3].
Lakosságszám részletesen:
Bér: 900 fő (360 háztartás) - legnagyobb település, konzorciumvezető Szirák: 1.000 fő (400 háztartás) - legnépesebb település Vanyarc: 700 fő (280 háztartás) Egyházasdengeleg: 900 fő (360 háztartás) Héhalom: 500 fő (200 háztartás) - legkisebb település Mezőgazdasági szerkezet: A térségben kb. 120 aktív mezőgazdasági vállalkozás működik (szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés), amelyek érdekeltségét a projekt KAP (Közös Agrárpolitika) integrációval vonja be. A gazdák párhuzamos pályázati lehetőségekkel (KAP-RD21-RD22-2-25 - Természetközeli és vizes élőhelyek kialakításá program) és a (OVF) keretében vízmegtartó elemeket (vizes élőhelyek, szántóföldi árkok, erdősávok) és vízmegtartást valósíthatnak meg, amelyek szinergikusan erősítik a KEHOP projekt hatásait [10], [11].
[10]: KAP 2021-2027 vidékfejlesztési támogatások,
[11]: Fenntartható vízgazdálkodás szakdolgozat 2024, 1.3 Közösségi Előzmények – ESC30 Program és Részvételi Folyamat
A projekt előkészítése 2025 nyarán kezdődött helyi civil kezdeményezésként, az Európai Szolidaritási Testület (ESC30) program keretében. Az ESC30 önkéntesek (magyar és nemzetközi fiatalok) terepbejárásokat, közösségi fórumokat szerveztek, és 2025 őszén benyújtották a projekt előzetes koncepcióját [12].
2025. december 28.: Szakértői terepszemle (hidrológusok, talajmechanikusok, ökológusok) a tervezett helyszíneken (tisztítótelepek, biológiai tavak, mikro-vízgyűjtők).
2026. január 11.: Egész napos érintetti találkozó és konzultáció (ESC30 pályázati forrásból, lakossági kezdeményezésre):
Helyszín: Bér Község Művelődési Háza Résztvevők: 20 fő személyesen (lakosok, gazdák, civilek, önkormányzati képviselők, szakemberek, vízügyi és erdészeti szakértők) Online közvetítés: További ~50 fő követte élőben (YouTube, Facebook) 09:00-10:30: Projekt bemutatása (műszaki megoldások, költségvetés, ütemterv) 10:30-12:00: Csoportos workshopok (4 témacsoport: szennyvízkezelés, vízmegtartás, KAP integráció, szemléletformálás) 12:00-13:00: Ebédszünet (helyi ételek, közösségi beszélgetések) 13:00-15:00: Problémák és megoldások közös feltérképezése (moderált vita) 15:00-17:00: Érintettek szemszögei (gazdák, civilek, döntéshozók, szakemberek külön-külön prezentálták igényeiket és aggályaikat) 17:00-18:00: Konszenzusépítés, következő lépések meghatározása Közösségi részvétel: A projekt kidolgozásában részt vettek helyi önkormányzatok, mezőgazdasági termelők, civil szervezetek (pl. helyi természetvédelmi egyesületek), valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakértői. Az ESC30 program biztosítja a folyamatos közösségi kommunikációt, szemléletformálást és önkéntes munkaerőt (pl. monitoring, oktatási programok) [12].
Rendszeres érintetti találkozók: A projekt megvalósítása során negyedévente szervezünk érintetti találkozókat, ahol lakosok, gazdák, civilek, döntéshozók, szakemberek, vízügyi és erdészeti szakértők közösen vesznek részt a projekt kialakításában, monitoringjában és finomhangolásában. Ezek a találkozók biztosítják a folyamatos párbeszédet, a transzparenciát és a közösségi tulajdonlást [12], [13].
[12]: ESC30 program hivatalos oldal,
[13]: Magyar Hidrológiai Társaság beszámoló 2024, 1.4 KAP Integráció – “Víz a tájba” Program
A KEHOP projekt mellé a helyi gazdák önálló KAP pályázatot nyújtanak be (KAP-RD21-RD22-2-25 kódszám), amely kiegészítő természetközeli és vízmegtartó elemeket finanszíroz (pl. lefolyás lassító övárkok, mesgyék, fasorok, időszakos és állandó vízborítású ökológiai folyosók). Ez nem része a KEHOP költségvetésnek, de szinergikusan erősíti a projekt hatásait, javítva a táj ellenálló képességét: a mezőgazdasági területeken lassítja a lefolyást, növeli a talajvíz-utánpótlást, az ökológiai sokszínűséget, és csökkenti az erózió kockázatát [10], [11].
2. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI
2.1 Általános Cél
Fenntartható, természetközeli vízgazdálkodási rendszer kialakítása a Bér-patak völgyében, amely biztosítja a szennyvíz megfelelő kezelését, a csapadékvíz beszivárogtatásával elősegíti a talajvízszint növekedését, hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a biodiverzitás megőrzéséhez, valamint a helyi közösség szemléletformálásához és az ökoturizmus fejlesztéséhez [3], [7], [14].
[14]: TOP Plusz ökoturisztikai fejlesztések, 2.2 Specifikus Célok
Szennyvízkezelés (KEHOP Plusz-2.1.11): 28 km gravitációs és nyomóvezetékes hálózat kiépítése 1.600 háztartás (4.000 fő) ingyenes bekötése 2 természetközeli tisztítótelep létesítése (összesen 4.850 LE kapacitás) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének megszüntetése Természetalapú Vízmegtartás és lefolyáslassítás (KEHOP Plusz-2.2. tetőn lefolyó esővízek gyűjtése hordókba, ciszternákba (locsolni, itatni, fürdő víz, mosás, fürdés) 3 biológiai tó kialakítása (összesen 7.300 m², ~50.000 m³ vízmegtartás) 50 mikro-vízgyűjtő (összesen 5.000 m³ kapacitás) 5 km szivárgó árok rendszer Csapadékvíz helyben tartása, talajvíz-utánpótlás növelése Szemléletformálás és Ökoturizmus (TOP Plusz-6.1.4): Szemiramisz fűz-dóm interaktív kiállítás létrehozása (ESC30 forrásból épülő, mindig nyitva álló, önállóan bejárható, játékos-tudományos fenntarthatósági bemutató gyerekeknek és felnőtteknek) Tanösvények kialakítása (3 útvonal, összesen 12 km, tematikus állomásokkal: vízgazdálkodás, biodiverzitás, klímaváltozás) Hálózatos patakmeder felfedezőút (Bér-patak mentén, interaktív elemekkel, vízi élővilág bemutatása) Meseerdő (gyerekeknek, mesefigurákkal, játékos tanulási pontokkal) Vízes élőhelyek bemutatása regionális szinten, több helyszínen, természetközeli módon Helyi ökoturizmus fellendítése, regionális látogatottság növelése Közösségi és Ökológiai Célok: Helyi közösség folyamatos bevonása (ESC30, KAP, rendszeres érintetti találkozók) Biodiverzitás növelése (vizes élőhelyek, zöld infrastruktúra) Szemléletformálás, oktatási programok (iskolák, felnőttképzés) Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás erősítése Fogadd örökbe a patakot (óvodai csoportoknak, családoknak, utca közösségeknek)
[3], [4], [7], [9], [14]
3. MŰSZAKI MEGOLDÁSOK
3.1 Szennyvízkezelés (KEHOP Plusz-2.1.11)
3.1.1 Szennyvízhálózat
Összesen 28 km hálózat:
Gravitációs hálózat: 26,6 km (KG-PVC DN200-300 csövek) Nyomóvezetékek: 1,4 km (PE100 DN150 csövek, 8 átemelő állomáshoz kapcsolódva) Tervezési elvek:
Gravitációs rendszer maximalizálása (domborzat kihasználása, energiahatékonyság) Minimális betonfelhasználás (<5% a teljes projektben) Természetközeli nyomvonal (meglévő utak, zöldfolyosók mentén) Klímareziliens kialakítás (szélsőséges csapadék kezelése) [3], [15] Tisztítóaknák és átemelők:
450 db tisztítóakna (PE/beton, DN1000-1200) 8 db átemelő állomás (kompakt, zajcsökkentett, energiahatékony szivattyúkkal) [15]: Biológiai szennyvíztisztítás technológiák, 3.1.2 Házi Bekötések
1.600 db ingyenes bekötés (minden érintett háztartás, 4.000 fő):
Bekötővezeték a telekhatártól a meglévő házi szennyvízrendszerig Elzáró akna és visszacsapó szelep Régi szennyvízaknák felszámolása (környezetvédelmi előírások szerint) Háztartások terhelése: 0 Ft (teljes költség a pályázatban) [3], [4] 3.1.3 Természetközeli Tisztítótelepek – Mechanikai Előkezelés és Gyökérzónás Tisztítás
Miért szükséges a mechanikai előkezelés?
A gyökérzónás (constructed wetland) szennyvíztisztítás önmagában nem képes hatékonyan kezelni a nyers szennyvizet, mert a durva szennyeződések (lebegőanyagok, zsírok, nagyobb szilárd részecskék) eltömítenék a gyökérzóna pórusait, csökkentenék a tisztítási hatékonyságot, és károsítanák a növényzetet. A mechanikai előkezelés elengedhetetlen a gyökérzónás rendszerek előtt, amely eltávolítja a durva szennyeződéseket és stabilizálja a szennyvíz minőségét [16], [17], [18].
Mechanikai előkezelés lépései:
Rácsos műtárgy: Durva szennyeződések (papír, textil, nagyobb szilárd részecskék) kiszűrése Homokfogó: Nehéz ásványi részecskék (homok, kavics) leülepítése Zsírfogó: Zsírok és olajok eltávolítása (felszínre úsznak, mechanikusan leszedhetők) Elsődleges ülepítő akna (Imhoff-akna vagy hasonló): Lebegőanyagok leülepítése, iszap leválasztása, szennyvíz stabilizálása Csak ezután kerül a szennyvíz a gyökérzónás tisztítóba, ahol a biológiai folyamatok (mikroorganizmusok, növényi gyökerek) lebontják a szerves szennyeződéseket (BOI5, KOI), valamint a nitrogént és foszfort eltávolítják [16], [17], [18].
[16]: Kis kapacitású szennyvíztisztító létesítmények,
[17]: Nádgyökérteres szennyvíztisztítás vizsgálata,
[18]: Szennyvíztisztítás korszerű módszerei, 2 db tisztítótelep, összesen 4.850 LE kapacitás:
Szirák-völgyi Tisztítótelep (3.200 LE): Szolgálja: Bér, Szirák, Vanyarc (2.600 fő, 1.040 háztartás) Mechanikai előkezelés: Rácsos műtárgy → Homokfogó → Zsírfogó → Imhoff-akna (elsődleges ülepítés) Gyökérzónás tisztítás (constructed wetland): Horizontális átfolyású rendszer, 3 párhuzamos medence (összesen ~8.000 m²) Utóülepítő: További iszapleválasztás, tisztított szennyvíz stabilizálása Terület: ~1,5 ha (mechanikai előkezelés + gyökérzóna + utóülepítő + kiszolgáló utak) Növényzet: Nád (Phragmites australis), gyékény (Typha latifolia), sás (Carex spp.) Tisztítási hatékonyság: BOI5 >95%, KOI >90%, N >70%, P >80% [6], [15], [16] Dengeleg-Héhalom Tisztítótelep (1.650 LE): Szolgálja: Egyházasdengeleg, Héhalom (1.400 fő, 560 háztartás) Technológia: Azonos a Szirák-völgyi teleppel (mechanikai előkezelés + gyökérzóna + utóülepítő) Növényzet: Azonos a Szirák-völgyi teleppel Tisztítási hatékonyság: Azonos [6], [15], [16] Műszaki részletek:
Agyagszigetelés: Helyi agyag felhasználásával, 0,5-0,8 m vastagság, tömörítve (gyökérzónák és ülepítők alatt) Többlépcsős tisztítás: Mechanikai előkezelés → Gyökérzóna (3 párhuzamos medence) → Utóülepítő → Elfolyó Elfolyó: Bér-patakba (vízjogi engedély szerint, folyamatos monitoring, határértékek betartása) Mechanikai előkezelésből származó iszap: Helyben komposztálás, mezőgazdasági hasznosítás Gyökérzónából származó növényi biomassza: Éves kaszálás, komposztálás vagy energetikai hasznosítás (biomasszakazán) Minimális energiaigény: Gravitációs rendszer, napelemes kiegészítés (mechanikai előkezelés szivattyúi, monitoring) Tájba illesztés: Természetes növényzet, madárvédelmi elemek (fészkelőhelyek), kerítés helyett élősövény Szagmentesség: Zárt mechanikai előkezelés, megfelelő szellőzés, növényzet szagelnyelő hatása [6], [9], [15], [16], [17], [18]
3.2 Vízmegtartás (KEHOP Plusz-2.2.1)
3.2.1 Három Biológiai Tó
Összesen 7.300 m² vízfelület, ~50.000 m³ vízmegtartó kapacitás:
Funkció: Rekreáció, biodiverzitás, csapadékgyűjtés Mélység: 1,5-2,5 m (átlag 2 m) Helyszín: Bér belterülete közelében, közösségi térként Kiegészítők: Sétány, madárles, oktatótábla, pihenőpadok, tanösvény csatlakozás [1], [5] Funkció: Puffertó (árvízvédelem), biodiverzitás Mélység: 2-3 m (átlag 2,5 m) Helyszín: Szirák és Vanyarc között, Bér-patak mentén Kiegészítők: Horgászpart, nádas övezet, tanösvény állomás [1], [5] Funkció: Csapadékgyűjtés, mezőgazdasági öntözés Mélység: 1,5-2 m (átlag 1,8 m) Helyszín: Héhalom külterületén, szántóföldek közelében Kiegészítők: Öntözőrendszer csatlakozás, gyümölcsös, meseerdő kapcsolat [1], [5] Műszaki kialakítás:
Agyagszigetelés (helyi agyag, 0,5-0,8 m vastagság, tömörítve) Természetes partvonal (változatos mélység, nádas övezet) Helyi növényfajok (nád, gyékény, sás, vízi növények) Madárvédelmi elemek (fészkelőhelyek, szigetek) Túlfolyó rendszer (szélsőséges csapadék kezelése) Monitoring: Vízminőség, vízszint, biodiverzitás (negyedéves) [5], [6], [9] [1], [5], [6], [9] (lásd fent)
3.2.2 Mikro-vízgyűjtők
50 db mikro-vízgyűjtő, összesen ~5.000 m³ kapacitás:
Méret: 80-120 m³/db (átlag 100 m³) Elhelyezés: Külterületi utak mentén, szántóföldek szélén, erdőszegélyeken Funkció: Csapadékvíz gyűjtése, lassú beszivárgás, talajvíz-utánpótlás Kialakítás: Földmunka (kotrás), agyagszigetelés, természetes növényzet Karbantartás: Évi 1 alkalommal (iszapmentesítés, növényzet kezelés) [5], [7] 3.2.3 Szivárgó Árkok
5 km szivárgó árok rendszer:
Szélesség: 1-1,5 m (fenék), 2-3 m (felső él) Funkció: Csapadékvíz lassítása, beszivárgás, erózió csökkentés Elhelyezés: Szántóföldek mentén, lejtők alján, erdőszegélyeken Növényzet: Fűfélék, cserjék (őshonos fajok) Karbantartás: Évi 1 alkalommal (növényzet nyírás, iszapmentesítés) [5], [11] 3.2.4 Monitoring Rendszer
10 db monitoring állomás:
Talajnedvesség szenzorok (5 db) Vízszint mérők (3 db, tavakban) Adatgyűjtés: Online platform (valós idejű adatok) Hozzáférés: Nyilvános (önkormányzatok, gazdák, kutatók, közösség) Karbantartás: Negyedéves ellenőrzés, éves kalibrálás [7], [13] [5], [7], [11], [13] (lásd fent)
3.3 Szemléletformálás és Ökoturizmus (TOP Plusz-6.1.4)
3.3.1 Szemiramisz Fűz-dóm Interaktív Kiállítás
A Szemiramisz fűz-dóm egy élő, természetes építmény, amely ESC30 forrásból épül, és olyan helyszínt teremt, ahol egy interaktív fenntarthatósági kiállítás valósul meg. A kiállítás önállóan bejárható, mindig nyitva áll (24/7 hozzáférés), és játékos-tudományos módon mutatja be a fenntarthatóság tágabb összefüggéseit gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt [19], [20].
Műszaki jellemzők:
Szerkezet: Élő fűzfákból font dóm (Salix spp., gyorsan növő, rugalmas fajok) Méret: 12 m átmérő, 6 m magasság, ~100 m² belső tér Építési idő: 2026. tavasz (fűzfavesszők ültetése), 2027. tavasz (teljes beárnyékolás) Helyszín: Béri Tó közelében, tanösvények kiindulópontja Fenntartás: Évi 2 alkalommal nyírás, öntözés (száraz időszakokban) Kiállítási elemek (interaktív, játékos-tudományos):
Vízgazdálkodás: Makettek (szennyvízhálózat, tisztítótelep, biológiai tavak), interaktív panelek (vízfogyasztás, víztakarékosság) Klímaváltozás: Infografikák (csapadékváltozások, hőmérséklet-emelkedés), interaktív játékok (CO2-láblenyom kalkulátor) Biodiverzitás: Helyi növény- és állatfajok bemutatása (fotók, hangok), madárfészek-makettek Fenntartható életmód: Újrahasznosítás, komposztálás, energiahatékonyság (gyakorlati példák, kézműves tevékenységek gyerekeknek) Bér-völgyi Életvíz Program: Projekt bemutatása (célok, eredmények, monitoring adatok), közösségi történetek (videók, fotók) Hozzáférhetőség:
Ingyenes belépés (mindig nyitva) Akadálymentesített (kerekesszékkel is bejárható) Többnyelvű (magyar, angol, német) Oktatási programok (iskolai csoportok, vezetett túrák) [19]: Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030,
[20]: Bükki NP ökoturisztikai fejlesztések 2024, 3.3.2 Tanösvények
3 tematikus tanösvény, összesen 12 km:
Vízgazdálkodási Tanösvény (4 km): Útvonal: Béri Tó → Szirák-völgyi Tisztítótelep → Sziráki Tó → Mikro-vízgyűjtők Állomások (8 db): Szennyvízhálózat, Mechanikai előkezelés, Gyökérzónás tisztítás, Biológiai tavak, Mikro-vízgyűjtők, Szivárgó árkok, Monitoring rendszer, Klímaváltozás és vízgazdálkodás Interaktív elemek: QR-kódok (videók, animációk), játékos feladatok gyerekeknek Biodiverzitási Tanösvény (5 km): Útvonal: Szemiramisz fűz-dóm → Béri Tó → Erdőszegély → Meseerdő → Héhalmi Tó Állomások (10 db): Vizes élőhelyek, Madárfajok, Kétéltűek, Rovarok, Őshonos növények, Inváziós fajok, Ökológiai folyosók, Természetvédelem, Biodiverzitás monitoring Interaktív elemek: Madárles, rovarhotel, növényhatározó táblák, hanglejátszók (madárhangok) Klímaváltozási Tanösvény (3 km): Útvonal: Sziráki Tó → Szántóföldek → Erdősávok → Dengeleg-Héhalom Tisztítótelep Állomások (6 db): Klímaváltozás hatásai, Vízmegtartás jelentősége, Talajvédelem, Mezőgazdasági alkalmazkodás, KAP integráció, Fenntartható jövő Interaktív elemek: Infografikák, klímaadatok (helyi monitoring), gazdák történetei (videók) Műszaki kialakítás:
Természetes ösvények (kavicsos, földes felület, minimális beavatkozás) Információs táblák (időjárásálló, magyar-angol-német) Pihenőhelyek (padok, árnyékolók, ivókutak) Akadálymentesítés (legalább 1 útvonal kerekesszékkel is bejárható)