Skip to content
1.1.3.3.1.3 Termékenységet csökkentő rizikófaktorok
ix. Koffein bevitel
A koffein világszerte a legismertebb enyhe stimuláló szer, ami számtalan ételben vagy italban megtalálható (pl. kávé, tea, csokoládé, különböző energiaitalok). Ugyanakkor a koffein világszerte népszerű farmakológiai hatóanyag is, mivel számos allergia ellenes szer és fejfájáscsillapító vagy étvágycsökkentő gyógyszerkészítmény összetevői között is szerepel. A koffein könnyen átdiffundál a biológiai membránokon, kimutatható a nyálból, az anyatejből, illetve az embrióban és a magzatban is megjelenik. Biológiai hasznosulása közel 100%-os, fogyasztást követően a vérben 15-45 percen belül éri el a maximumát. Számos biológiai hatása között említhető a központi idegrendszeri stimuláció, fokozott katekolamin elválasztás, simaizom elernyedés, valamint a szívfrekvencia növekedése. Egy átlagos presszókávé koffeintartalma 100 mg, míg 1,5 dl instant kávé akár 65 mg koffeint is tartalmazhat. Egy csésze tea 50 mg koffeint tartalmaz, egy tábla (100 gramm) étcsokoládé pedig 90 mg-ot. Közismert, hogy az intenzív kávéfogyasztás kedvezőtlenül befolyásolja a megtermékenyülés idejét, mivel a koffein nagy mennyiségben (≥4 csésze/nap) felelőssé tehető az ovulációs problémákért, és a magyarázat elsősorban az ösztrogén szint megemelkedésében keresendő. Több klinikai vizsgálatában is összefüggést találtak a fokozott kávéfogyasztás és a fogamzáshoz szükséges hosszabb idő között. A legalább napi 7 kávé elfogyasztása a megtermékenyülés idejének megnövekedésével (>12 hónap) járt, illetve a napi 500 mg-nál nagyobb mennyiségű (≥5 kávé/nap vs. 0-1 kávé/nap) koffeinfogyasztás esetén nőtt a megtermékenyülés ideje (>9,5 hónap).
Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (European Society of Human Reproduction and Embryology - ESHRE) 2008-as kongresszusán bemutatott eredményekben a Holland Radboud University kutatói kilencezer olyan nőt vizsgáltak meg, akik 1985 és 1995 között lombikbébiprogramban vettek részt, ennek segítségével próbáltak teherbe esni. A kutatás során egyértelmű összefüggést találtak a túlzott kávéfogyasztás és a teherbe esési esélyek között: azok a nők, akik napi négy vagy annál több kávét ittak, 26%-kal kisebb eséllyel lettek terhesek a kezelések után, immár természetes úton, mint kevesebbet kávézó társaik. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az alkoholfogyasztás és a túlsúly, valamint a dohányzás a kávézásnál sokkal erősebben befolyásolja a teherbe esést. A kutatás megállapította, hogy egy túlsúlyos, dohányos nőnek, aki alkoholt és kávét is fogyaszt, körülbelül 5% esélye volt a spontán teherbeesésre a fertilizációs kezeléseket követően. (Klonoff-Cohen H. Caffeine, Alcohol, and Psychological Stress and In Vitro Fetilization Reproductive Biology Insights 2009;2:31–37.)
A British Journal of Pharmacology című szaklapban 2011-ben ismertetett kutatásban egereken végzett kísérleteikkel megállapították, hogy a koffein a petevezetékekben gátolja az izmok perisztaltikus összehúzódását, ezáltal pedig akadályozhatja a petesejt petefészekből méhbe történő vándorlását. Ezáltal pedig csökkenti a terhesség létrejöttének esélyét. (Dixon R.E et al. Inhibitory effect of caffeine on pacemaker activity in the oviduct is mediated by cAMP-regulated conductances. British Journal of Pharmacology. 2011;163:745–754.)
A kávéfogyasztással kapcsolatban napjainkig ellentmondásosak a kutatási eredmények. Az bizonyos, hogy a túlzott koffeinbevitel nem használ, de hogy mennyit árt, az meglehetősen összetett kérdés. Klonoff-Cohen és munkatársai 2002-ben publikált eredménye szerint a kávéfogyasztás nem befolyásolta az lombikeljárások sikerességét, ugyanakkor az élve szülések számát tekintve már a kis mennyiségű rendszeres kávéfogyasztás (2-50 mg/nap és >50 mg/nap, vs. 0-2 mg/nap) is rizikófaktorként jelent meg. (Klonoff-Cohen H. et al. A prospective study of the effects of female and male caffeine consumption on the reproductive endpoints of IVF and gamete intra-Fallopian transfer. Hum Reprod. 2002;17(7):1746-54.) A koffeinfogyasztást összefüggésbe hozták még az endometriózis kialakulásával, a petevezeték módosulásaival, és a spontán vetélések előfordulásával is.
Más vizsgálatok azonban nem találtak kapcsolatot a kávéfogyasztás és a termékenység között. Chavarro és munkatársai (2009) utánkövetéses vizsgálatának eredménye is csupán a koffeintartalmú italok (pl. kóla, tea) és a terméketlenség összefüggését támasztotta alá. Legalább napi 2 koffeintartalmú ital elfogyasztása 47%-kal fokozta az anovuláció előfordulását. (Chavarro J.E. et al. Caffeinated and alcoholic beverage intake in relation to ovulatory disorder infertility. Epidemiology. 2009;20(3):374-81.)
Egy 2016-ban megjelent elemzés a témában végzett korábbi vizsgálatokat összegzi. Közel 13 000 résztvevő adatait elemezték, köztük olyanokét, akik termékenységi zavarokról nem számoltak be, és olyanokét is, akik igen. Az adatok összesítésével azt állapították meg, hogy a kevés (naponta kevesebb, mint 100 mg koffeint), az átlagos (200-400 mg) és a sok (>400 mg) koffeint fogyasztóknál nem volt eltérő a termékenységi ráta. Viszonyításképp: egy átlagos kávé mintegy 100 mg koffeint tartalmaz. (Cao H. és mtsai: Is caffeine intake a risk factor leading to infertility? – An epidemiological systematic review of controlled clinical studies. Syst Rev. 2016,5:45.)
A tanulmányok jelentős része mindenesetre a várandósságot tervezők számára a kávéfogyasztás mennyiségének mérséklése (legfeljebb napi két kávé, 100-200 mg koffein /nap) mellett érvelnek.
A férfiak ondójának minőségét számos életviteli faktor befolyásolhatja, melyek között említhetők az étrend, egyes meghatározott diéták, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és a túlsúly. Az elmúlt időben az is felmerült, hogy a koffein-, illetve kávéfogyasztás is befolyásolhatja a férfiak termékenységét. Egy 2017-ben megjelent összefoglaló közleményben meghatározták a kávé-, vagy koffeinbevitel és a férfi nemzőképességet befolyásoló faktorok közötti összefüggést. A kávét fogyasztó férfiak körében magasabb tesztoszteron- és SHBG- (nemi hormon kötő globulin) szintek mutathatók ki. Az elemzett 28 tudományos és közel 20 000 férfi adatait tartalmazó közlemény szerint, bár a koffeinbevitel az ondó minőségét nem befolyásolta, a kólatartalmú italok fogyasztása mellett kimutatható az ondó mennyiségének és koncentrációjának csökkenése. További fontos felfedezés, hogy jelentős koffeinfogyasztás mellett gyakoribb volt a spermiumok aneuploidiája (számbeli kromoszómarendellenessége), valamint a DNS fragmentáltsága. Mindemellett kimutatták azt is, hogy túlzott koffeinfogyasztás növeli a teherbeesésig eltelt időt. Kis vagy mérsékelt dózisban fogyasztott koffein esetében az elemzett közlemények jelentős része nem talált összefüggést a férfiak nemzőképességét befolyásoló faktorokkal. (Ricci E. et al. Coffee and caffeine intake and male infertility: a systematic review. Nutrition Journal. 2017;16:37.)
Egy bostoni kutatásban a szakemberek a Massachusetts Kórház mesterséges megtermékenyítési programjában 2007 és 2012 között részt vett 171 férfi esetét vizsgálták. Kérdőív segítségével többek között a koffein fogyasztási szokásaikat mérték fel. Kimutatták, hogy a koffeinfogyasztásnak nem volt hatása a sperma paraméterekre, azonban az asszisztált reprodukciós eljárásokat követő élveszületések arányával negatív korrelációt mutatott. A vizsgálatot végzők arra jutottak, hogy a napi két vagy több csésze kávét fogyasztó férfiak esetén 19%-os eséllyel végződik sikeres élveszületéssel a lombikprogram, szemben azokkal, akik egy csészénél is kevesebb kávét fogyasztanak, esetükben ez az arány 55%. (Karmon A.E et al. Male caffeine and alcohol intake in relation to semen parameters and in vitro fertilization outcomes among fertility patients. Andrology. 2017;5(2):354-361.)
Forrás:
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.