1.1.3.3.1.3 Termékenységet csökkentő rizikófaktorok

iv. Alkohol-fogyasztás

image.png
A jelenleg érvényes egészségügyi ajánlások szerint a gyermekvállalásra készülő nők által fogyasztható heti ajánlott alkoholmennyiség egy vagy két egység, ami nagyjából két pohár bornak felel meg. Általánosságban elmondható, hogy minden részletében nem ismert, hogyan hat az alkohol a női termékenységre. Azonban kutatások kimutatták, hogy már a kis mennyiségű szeszesital fogyasztás is növelheti a teherbeeséshez szükséges időt, és a születendő gyermek egészségére is káros hatással van. A nagy mennyiségű alkoholt fogyasztása nőknél módosítja az ösztrogén- és progeszteronszintet erős és rendszertelen menstruációs ciklust eredményezhet, valamint egyértelműen rontja a termékenységet, anovulációval járhat együtt.
Az alkohol teratogén hatása jól ismert, túlzott alkoholfogyasztás a terhesség időszakában kifejezetten veszélyes a magzatra. Rendszeres és intenzív fogyasztását több vizsgálat is kapcsolatba hozta a fertilitásproblémákkal, bár az eredmények nem midig egyértelműek. Nőknél a szervezetbe kerülő alkohol növeli az ösztrogén szintet, amely csökkenti az FSH hormon szekrécióját, gátolva a tüszőérés és ovuláció bekövetkezését. Az alkoholfogyasztás továbbá befolyásolhatja a megtermékenyített petesejt beágyazódását is. Emellett összefüggést mutattak ki a terhességi kockázatok (pl. spontán abortusz, alacsony születési súly vagy perinatális komplikációk) előfordulási gyakoriságának növekedésével.
Férfiaknál az intenzív alkoholfogyasztást összefüggésbe hozták az impotenciával, meddőséggel, csökkent tesztoszteron szinttel, valamint az ondósejtek érésének deficitjével. A mérsékelt alkoholfogyasztással kapcsolatban az eredmények ambivalensek.
Jóllehet több kutatás is foglalkozik az alkohol egészségre gyakorolt negatív hatásával, a reprodukciós egészségre gyakorolt káros hatás pontos mibenléte és mértéke egyelőre nem tisztázott. Vannak eredmények, mely szerint már a visszafogott szeszesital fogyasztás is csökkenti a termékenységet, míg más kutatások szerint egyáltalán nincs összefüggés az alkoholfogyasztás és a termékenység között. Másfelől feltételezik a mérsékelt alkoholfogyasztás termékenységet befolyásoló jótékony hatását is, amit az alkohol inzulinérzékenységre gyakorolt hatásával magyaráznak.
Egy svéd longitudinális vizsgálatban (Eggert, 2004) azt találták, hogy azok a nők, akiknél a heti alkoholfogyasztás mértéke meghaladta a 140 grammot, nagyobb valószínűséggel vettek részt meddőségi vizsgálaton, mint akik hetente 50 gramm alkoholnál kevesebbet fogyasztottak, és magasabb volt az eljárások eredménytelenségének rizikója is. Tolstrup és mtsai. által végzett, 5 éves utánkövetéses vizsgálatában már a mérsékelt alkoholfogyasztás (1-6 ital/hét vs. <1 ital/hét) is növelte a meddőség előfordulását a 30 év fölötti nők körében. Egy dán kutatás során 6120 nő adatait vizsgálták meg. A 21-45 év közötti életkorban lévő, tartós párkapcsolatban élő nők mindannyian aktívan próbáltak teherbe esni. Kérdőív segítségével mérték milyen mennyiségben fogyasztottak alkoholt hetente és figyelembe vették az alkohol típusát is (sör, bor vagy rövidital). A vizsgált időszakban összesen 4210 nő (69%) esett teherbe. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy nem volt szignifikáns különbség az alkoholt nem fogyasztók, a kevés alkoholt fogyasztók illetve a nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók között a teherbeesés szempontjából. Az alkohol típusa sem befolyásolta azt. Azon nők fogantatási esélyei, akik heti 14 italnál több alkoholt fogyasztottak, mindössze 18%-kal csökkent. (Mikkelsen EM. et al. Alcohol consumption and fecundability: prospective Danish cohort study. BMJ 2016;354.)
A legalább három sikertelen mesterséges megtermékenyítési cikluson átesett párokat megvizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy azoknak a nőknek, akik egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt a kezelés alatt, 90%-os eséllyel sikeresen teherbe estek a következő három év során. Ugyanakkor a hetente három pohár bort fogyasztó nők csak 30%-os valószínűséggel estek teherbe ugyanezen időszak alatt. A vizsgálatot végző szakemberek szerint hasonló arányok figyelhetők meg a természetes módon próbálkozó párok esetében is. (Godfrey D. et al. Assisted reproductive registered dietician assessment: does prior alcohol intake affect a women's cycle outcome? Fertility and Sterility. 2013;100(3):S423.) Egy tanulmányban a mérsékelt napi alkohol (12 g/nap, ami pl. 1,2 dl bornak felel meg) bevitel káros hatását elemezték a meddőségi kezelések sikeres kimenetele szempontjából. Azt találták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás sem a meddőségi kezelések kapcsán alkalmazott petefészek stimuláció, sem az implantáció, sem az embriók minőségi paraméterei vonatkozásában nem befolyásolta a sikert. Nem nőtt a vetélések száma sem. (Abadia L. et al. The association between pre-treatment maternal alcohol and caffeine intake and outcomes of assisted reproduction in a prospectively followed cohort. Human Reproduction. 2017;32(9):1846–1854.) Klonoff-Cohen és mtsai. 2003-ban publikált vizsgálata szerint az asszisztált reprodukciós eljárások több vizsgálati pontján: a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyített petesejt beültetésének sikertelensége és a spontán abortusz bekövetkezése összefüggött az eljárások hetében elfogyasztott ital mennyiségével (0 g vs. >12 g alkohol/ital) a nők körében.

Az inkonzisztens eredmények ellenére, a kutatások többsége megerősíti az alkoholfogyasztás termékenységet kedvezőtlenül befolyásoló hatását, ezért az alkoholfogyasztás mennyiségének csökkentését, illetve teljes mellőzését ajánlják a gyermekvállalásban gondolkodó, vagy meddőséggel küzdő személyeknek/pároknak.


Forrás:
Want to print your doc?
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.