Skip to content
1.1.3.3.1.3 Termékenységet csökkentő rizikófaktorok
ii. Dohányzás
Epidemiológiai adatok
Világszerte nagyjából 820 millió, 15 év feletti ember dohányzik. A felnőtt férfiak harmada, illetve mintegy 176 millió nő rendszeres dohányzó. Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság dohányzási prevalenciája 28% volt; a férfiak 34%-a, a nők 22%-a dohányzott. Ez megfelel az Európai Unió tagállamai átlagának (26%). Az előző, 2009-ben végzett országos lakossági egészségfelmérés eredményeihez képest érdemben csökkent az alkalmi dohányzók aránya mindkét nemben, míg a rendszeresen dohányzók aránya nem változott. Kivételt képez a 25–34 év közötti korcsoport, amelyben emelkedett, illetve a legmagasabb a rendszeresen dohányzó férfiak aránya (41%).
A dohányzás és a fertilitás kapcsolata
A dohányzásnak bizonyítottan kedvezőtlen hatása van a reprodukciós mutatókra, nőknél és férfiaknál egyaránt. Egy amerikai vizsgálatban (The Practice Committee of the American Society for Reproductive Medicine, 2004) a meddőség kialakulásában szerepet játszó, legfontosabb rizikótényezőként tárgyalják. A szén-monoxid-tartalmú dohányfüst, a nikotin, a cigarettában lévő vegyületek – benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, hidrazit, formaldehid – felgyorsítják az ép petesejtek számának csökkenését, és rontják a petesejtek genetikai állományát.
A dohányzás reproduktív egészségre gyakorolt hatását következőképen foglalhatjuk össze:
Dohányzásról való leszokás
A dohányzás idült függőségi betegség, amelynek gyógykezelése tartós, részben a motiváció erősítéséből, részben a viselkedés megváltoztatásából álló viselkedésterápiát jelent a dohányfüggőség csökkentése és a dohányzás abbahagyása céljából. A dohányzásról való leszokás támogatása elsősorban egészségügyi feladat, többsíkú, egymást erősítő, különböző elemekből álló folyamat összessége.
A leszokástámogatás első lépése az ún. minimálintervenció, amely az alapellátás (háziorvosi rendelés), de azon túlmenően bármely orvos–beteg találkozás során megvalósulhat. A módszer alkalmas a dohányzás tényének azonosítására és az alapszintű tanácsadásra. Már egy-egy rövid beszélgetés is megerősítheti a dohányos ember leszokási motivációját. Amennyiben a dohányos kellően motivált a leszokásra, a további teendőket a leszokást támogató szakemberrel közösen határozzák meg.
Bizonyítottan hatásos nem gyógyszeres támogatási módszerek:
A farmakoterápiás módszereknek:
Nikotinfüggőség esetén, annak csökkentésére alkalmazandó készítmények. A dohányzás elhagyását követően, illetve azzal egy időben, általában 8–12 héten keresztül, fokozatosan csökkenő dózisban juttathatunk többféle módon nikotint a szervezetbe. Ennek eredményeképpen elkerülhetők vagy mérsékelhetők a nikotinmegvonási tünetek, de egyben szétválasztódik egymástól a dohányzás, mint cigarettahasználat (szokás) és a nikotin hatása.
A bupropiont eredetileg antidepresszáns szerként alkalmazták, később figyelték meg effektivitását a dohányzásleszokás támogatásában. Enyhíti a rágyújtásra késztetést és a sóvárgást, csökkenti a megvonási tüneteket.
A vareniklin kifejezetten a dohányzás leszokás támogatására kifejlesztett, vényköteles gyógyszer. Kettős hatása révén csökkenti a megvonási tüneteket, a nikotinéhséget és a sóvárgást. Kompetitív antagonista hatásával gátolja a nikotin kapcsolódását a nAch-receptorokhoz, ezáltal a nikotin nem képes kötődni a receptorhoz.
A nem gyógyszeres és a gyógyszeres támogatás kombinációja nagyobb hatékonysággal képes leszokást eredményezni.
A dohányzás abbahagyásának legnagyobb haszna akkor van, ha még a várandósság előtt, de legalábbis a legelején (1. trimeszter) kerül rá sor, a cigaretta letétele bármely időpontban fontos és hasznos mind az anya, mind a magzat szempontjából. A felelősen gondolkodó anya- és apajelöltek, ha esetleg dohányoznak, a tervezett fogantatás előtt minimum 3 hónappal felhagynak a cigarettázással.
Forrás:
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.