Skip to content
1.1.3.3.2.2 Mechanikai akadályok, szervi eltérések
i. A petevezetők károsodása vagy elzáródása
Petevezeték-eredetű infertilitásról beszélünk mindkét kürt hiánya vagy elzáródása esetén.
A petevezető (tuba uterina) anatómiája és élettana
A petevezeték a két petefészket a méhhel összekötő páros szerv. Egy-egy 7-14 cm hosszú, mobilis, háromrétegű tömlő. A külső réteg a serosa, amely alatt az izom réteg húzódik meg, és ehhez közvetlenül kapcsolódik a harmadik, belső nyálkahártya réteg. A tuba uterina hosszában funkcionálisan három szakaszra osztható: a méhen belüli intramuralis szegmensre, a szűkebb isthmicus szakaszra, és végül az ampullára. A petesejt megtermékenyülése rendszerint az ampullában történik. Az izomszövet mennyisége az ampulla felé haladva csökken. A simaizom biztosítja a petevezetéknek a méh irányába mutató perisztaltikus mozgását. A petevezeték simaizomrétegének összehúzódásai és a nyákréteg méhüreg irányába történő folyamatos áramlása biztosítja a kiszabadult petesejt vándorlását a méh ürege felé. A nyákréteg áramlásának emellett ún. barrier funkciója is van, megakadályozza a kórokozók aszcendáló (felszálló) terjedését. Hormonhatás függvényében a petevezető hámsejtjeinek aktivitása és a mozgás iránya is változik. Follicularis fázisban lassabb és a hasüreg felé irányuló, míg a peteérést követő luteális fázisban gyorsabb és a méh felé irányuló mozgás figyelhető meg. Az intramuralis és az isthmicus szakasz kapcsolódása élettani funkciójából eredően anatómiailag gyakran a petevezető lezáródásának helye. Amennyiben a petevezetékben az átjárhatóságot valami akadályozza, úgy a spermiumok nem képesek felhatolni, a petesejt pedig nem jut el a méhbe - ezzel fizikai akadályt állítva a terhesség létrejöttének. Ha be is következik a megtermékenyítés, de a beágyazódás a petevezetőben történik, akkor egy életveszélyes állapot, úgynevezett méhen kívüli terhesség jöhet létre.
A petevezetők fejlődési rendellenességei
Lány magzatok esetén az embrionális ivarcsatornából az ún. Müller-csőből fejlődik ki a petevezeték, a méh és a hüvely felső kétharmada. A méhen belüli fejlődés során a két Müller-cső egymáshoz közel kerül, majd eltűnik az egymás felé eső faluk, és üregük összeolvad. Ha azonban a szervek fejlődése valamilyen külső vagy belső tényező miatt zavart szenved, a Müller csövek egyesülése elmarad, vagy csak részlegesen történik meg. Így jöhetnek létre olyan fejlődési rendellenességek, állapotok, mint a petevezeték hypoplasia és aplasia, ami azt jelenti, hogy az egyik, vagy mindkét petevezeték csökevényes, nem elég hosszú, vagy nem elég tág, sőt olyan is előfordulhat, hogy egyáltalán nem fejlődik ki petevezeték. Ennek meddőség illetve méhen kívüli terhesség lehet a következménye.
A petevezetők károsodása vagy elzáródása
Minden harmadik nő sterilitásának hátterében (25-35%-ban) petevezető eredetű probléma áll, amely esetek felében (50%) kismedencei gyulladás a kiváltó ok. A petevezeték elzáródás lehet egyoldali és kétoldali, lehet végleges és átmeneti, lehet – műtéti úton - megnyitható és nem megnyitható. A kétoldali petevezeték elzáródás teherbeesési-képtelenséget jelent, míg az egyoldali állapot esetén a teherbeesési képesség csak csökken, de nem szűnik meg.
A petevezetékek elzáródását okozhatják:
A mechanikai, vagy kémiai behatás következtében a petevezeték sejtjei összenőnek, így az átjárhatóság megszűnik.
A petevezető elzáródás egyik élettani magyarázata lehet az ún. retrográd menstruáció jelensége, amely az endometriosis patogenezisében is jelentős szerepet játszik. A petevezető méhhez csatlakozó (intramuralis) és isthmicus szakaszainak határán a ciklus első felében fellépő áramlási viszonyok következtében nyákdugó alakulhat ki. Normál esetben, az ovulációt követő progeszteron fázisban ez a funkcionális dugó eltűnik. Ha valamilyen ok miatt ez a funkcionális zár nem oldódik, a nyákdugó tovább stagnál. Ez a kóros változás nyákdugó állandósulásához vezethet, amely az idő előrehaladtával a vékony intramuralis szakasz teljes anatómiai obstructioját (elzáródását) okozhatja.
Ismert prediszponáló faktorok közé tartozik a krónikus kismedencei fájdalom is (Pelvic Inflamatory Disease - PID). Az elzáródás oka ezekben az esetekben a krónikus, proliferatív gyulladás által létrehozott károsodás, amely folyamat végül elzáródáshoz vezet. Egy felszálló típusú gyulladás esetén általában a petevezető és méh csatlakozásának vagy a méhkürtők területe záródik el.
Endometriosis megjelenhet a petevezetőben is. Ez az elváltozás leggyakrabban szintén az intramuralis területet érinti. A petevezetőt lezáró polipok legtöbbje kis nyeles nyálkahártya, vagy endometrium eredetű képlet. Az infertilitás kapcsán végzett vizsgálatok kb. 10%-ában található meg.
A Chlamydia trachomatist a leggyakoribb szexuális úton terjedő baktériumként tartják nyilván mindkét nemben. Nőkben a méhnyak primer fertőzéséből továbbterjedéssel (ascendálás) endometritis (méhnyálkahártya gyulladás) és salpingitis (petevezető gyulladás) fejlődhet ki, ami később a petevezetékek maradandó anatómiai és funkcionális károsodásához, meddőség vagy méhen kívüli terhesség kialakulásához vezethet. A genitális chlamydiasis ellen folytatott küzdelem legfőbb nehézsége abból adódik, hogy a fertőzések döntően tünetmentesen zajlanak, ami jelentősen megnehezíti a korai diagnózist. A fel nem ismert fertőzések 15–20%-a okoz salpingitist. Ismételt salpingitis esetén exponenciálisan nő az elzáródás kockázata.
Forrás:
SZABÓ ISTVÁN DR és mtsai: A proximalis tubaocclusio klinikuma – diagnosztika és terápia. Orv. Hetil. 2010; 151.évf. 27.sz. 1106–1110.
Lőrincz Judit és mtsai: A petevezeték-átjárhatóság vizsgálómódszereinek összehasonlító elemzése. Orv Hetil. 2017; 158.évf. 9.sz. 324–330.
SEMBERY KATALIN DR. és mtsai: A női genitális Chlamydia trachomatis fertőzés gyakorisága a hüvelyváladék sajátkezű mintavétele alapján. Magyar Nőorvosok Lapja. 69, 333–337 (2006).
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.