A WHO meghatározása szerint meddő párkapcsolatról beszélünk, ha egy éven keresztüli rendszeres, védekezés nélküli szexuális együttlétek ellenére sem jön létre a kívánt várandósság. A meddő kapcsolatok felében a férfiak nemzőképességében is van hiba. Az akaratuk ellenére gyermektelen párok felében gyengébbek (referenciaérték alatti) a spermaparaméterek, vagyis a férfiak csökkent fertilitási képessége igazolható.
A férfimeddőség okai igen szerteágazók lehetnek, de alapvetően a következő csoportokba sorolhatjuk azokat:
veleszületett vagy szerzett urogenitális rendellenességek endokrin (hormonális) zavarok emelkedett hőmérséklet a herékben (herevisszér-tágulat) rosszindulatú daganatos betegségek
Az ismeretlen eredetű férfimeddőség kifejezés magában foglalja az idiopátiás, azaz ismeretlen okú és a megmagyarázatlan (unexplained) nemzőképesség-zavart.
Idiopátiás férfimeddőségről akkor beszélünk, ha a férfinek nincs nemzőképességet befolyásoló kórtörténete sem fizikális vizsgálata, valamint az endokrin és genetikai státusza is negatív, de a spermavizsgálat, ill. a funkcionális tesztek kóros eredményt mutatnak. Hátterében feltételezhetően több tényező, pl. a környezetszennyezés által okozott, még nem kimutatható endokrin károsodások, a reaktív oxigénszármazékok vagy epigenetikai rendellenességek állhatnak. A magyarázatlan eredetű meddőség, a megfelelő spermavizsgálati eredmény ellenére fennálló meddő párkapcsolatot jelenti, női ok jelenléte nélkül. Az elmúlt évek során a folyamatosan fejlődő andrológiai diagnosztika és sebészi terápia eredményeképpen a férfiak ismeretlen eredetű nemzőképesség-zavarainak aránya 65%-ról 30%-ra csökkent. (Dr. Keszthelyi Márton: A férfiak reproduktív egészségét befolyásoló faktorok: elhízás, herevisszér-tágulat és a nem hormonális meddőségkezelés aktuális kérdései. Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola. Budapest, 2020.)
A férfi nemzőképtelenség okai és azok gyakorisága
BELLOVITS ORSOLYA: A FÉRFI NEMZŐKÉPTELENSÉG HÁTTERÉBEN MEGHÚZÓDÓ KROMOSZÓMA ELVÁLTOZÁSOK ÉS POLIMORFIZMUSOK. Doktori értekezés. Magyar Tudományos Akadémia „Gén és Környezete” Kutatócsoport Semmelweis Egyetem, Igazságügyi Orvostani Intézet, Humángenetika Laboratórium. Budapest, 2007.
Az urogenitális fertőzésekről bővebben az alábbi fejezetben olvashat: