1.1.3.3.3.6 Pszichés tényezők

Az andrológia a férfi infertilitás számos különböző etiológiai faktorát tárta már fel. Míg korábban a megtermékenyítőképesség zavarát egyértelműen hormonális problémákkal magyarázták, ma már tudjuk, hogy endokrinológiai tényezőkre a férfimeddőség eseteinek csak viszonylag kis hányada vezethető vissza. A lehetséges okok között szerepelhetnek még a nemi szervek alaki eltérései, a herék helyzeti eltérései, here-visszértágulat, gyulladások, infekciók, rendszerbetegségek és daganatos betegségek valamint egyéb külső károsító tényezők hatásai is.

Az Európai Urológus Társaság 2017. évi férfimeddőségi irányelvei szerint az ismeretlen eredetű (idiopátiás) férfi meddőség az összes eset 31%-át teszi ki. Az ismeretlen kóreredetű meddőség kialakulásában és fennmaradásában a korábbi évtizedekben jelentős szerepet tulajdonítottak az egyén és/vagy a pár pszichopatológiájának. Napjainkban a legtöbb kutató elutasítja a pszichoszociális faktorok kizárólagos szerepét a meddőség patogenezisében, de elfogadja a lelki tényezők jelentőségét a fertilitási problémák kialakulásában, fennmaradásában, illetve a meddőségi kezelés eredményességében. Az infertilitás bio-pszicho-szociális elméleti modellje tehát lehetőséget ad arra, hogy a meddőséget ne csak orvosi szempontból, fiziológiai problémaként értelmezzük, hanem pszichoszociális jelenségként is, valamint a pszichés tényezők potenciális szerepét a kezeléseknél, a betegség alakulásában is figyelembe vegyük. (Szatmári Angelika és mtsai: A férfiak férfimeddőséggel kapcsolatos ismeretei és a támogatás lehetőségei: kockázati tényezők és egyéni válaszreakciók. Orv Hetil. 2018; 159.évf. 31.sz. 1262–1268.)

A férfiak megtermékenyítőképességére az emocionális stressz káros hatással van. Collodel és munkatársainak kutatásában idiopathiás infertilis férfiakon végeztek stresszterápiát. Valamennyi résztvevőnél a kezdeti vizsgálatok szerint egyértelmű volt a pszichológiai stresszes állapot. A szerzők megállapítása szerint a fennálló stressz a spermiumok osztódásának (meiózis) és szerkezetének módosulását eredményezte. A csoport felénél agyat stimuláló sugárterápiát (CRM) alkalmaztak, és a 3 hónappal későbbi vizsgálat igazolta a spermatogenesis, végeredményben a spermakép jelentős javulását. Megállapítható volt, hogy az emocionális stressz a férfi infertilitás kockázati faktora. (Ősapay György és mtsa: A stressz és a fertilitás. 2015; 156. évf. 35.sz 1430–1434.)

Forrás:

⁠

http://real.mtak.hu/82855/1/650.2018.31132.pdf⁠

⁠

http://real.mtak.hu/38505/1/650.2015.30250.pdf⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.