Skip to content
Share
Explore
1.1.3.3.3 A férfi meddőség lehetséges okai
1.1.3.3.3.2 Hormonális problémák
A férfi hormonrendszer működése
Endokrin (hormonális) eredetű férfi meddőséget a hipotalamusz-hipofízis-gonád szabályozórendszer bármely szintjén bekövetkező rendellenesség okozhat. A hipofízis mind anatómiailag, mind funkcionálisan szorosan kapcsolódik a hipotalamuszhoz, melynek meghatározó szerepe van a hipofízis működésének szabályozásában. Ugyanis az agyban elhelyezkedő hipotalamusz választja ki az ún. gonadotropin-felszabadító hormont (GnRH), mely hatására az agyalapi mirigyben (hipofízis) kétféle gonadotrop hormon is termelődik, a luteinizáló hormon (LH) és a tüszőserkentő hormon (FSH).
Az LH a here Leydig-sejtjeire hatva a tesztoszteron termelődését szabályozza. Az FSH a tesztoszteronnal együtt a here Sertoli-sejtjeire hatva a hímivarsejt-képződést befolyásolja. A here Leydig-sejtjeiben termelődő tesztoszteron a legfontosabb férfi nemi hormon, gyermekkortól részt vesz a férfi nemi jelleg meghatározásában, szőrnövekedésben, izomképződésben, csontozat fejlődésében és segíti az egészséges hímivarsejtek termelődést is.
Hipotalamusz-hipofízis rendszer rendellenességei
Hipogonadotróp hipogonadizmus (másodlagos hipogonadizmus) alakul ki a hipotalamusz vagy az agyalapi mirigy károsodása esetén, ami a GnRH, az LH és FSH csökkent termeléséhez, a spermatogenezis és a tesztoszteron szekréció hiányához vezethet. Összességében az elégtelen gonadotropin-szekréció az ivarszervek (gonádok) másodlagos elégtelenségét, impotenciát, a herék zsugorodását (atrófizálást), következményes terméketlenséget és a hím nemi jellegek elmaradását eredményezi. Az agyalapi mirigy működésének károsodása leggyakrabban a régió hormonálisan inaktív daganatos megbetegedéseinek és sokszor az ahhoz kapcsolódó tumorellenes terápiának az eredménye, de a gyakorlatban perinatális (szülés közbeni) károsodás, agyhártyagyulladás, illetve traumás eredet (koponyasérülés) is szerepelhet az anamnézisben.
Az alacsony FSH szint oka lehet a fent említett hipofízis elégtelenség. Ekkor más agyalapi mirigy hormonokat is meg kell határozni, kizárandó a többszörös hormonhiányt. Az FSH hiány általában együtt jár alacsony LH szinttel is. Emellett alacsony FSH szintet okozhatnak a női és férfi hormonpótló készítmények, tesztoszteron-származékok, fenothiazin-származékok (melyeket mentális betegségek kezelésére alkalmaznak elsősorban). Serdülőkor után a férfiakban az FSH szintje viszonylag állandó. Az FSH szint normálistól való eltérése kórjelző lehet potencia- és spermiumtermelési zavarok esetén.
Az agyalapi mirigy csökkent működése esetén az LH szint alacsony lesz, mely elégtelenül stimulálja a Leydig-sejtek tesztoszteron produkcióját. Az alacsony LH szint mérésekor egyéb hipofízis hormonok és perifériás hormonok meghatározására is szükség van.
Hipergonadotróp hipogonadizmus (elsődleges hipogonadizmus) a here károsodása esetén alakul ki. Ebben az esetben az LH szint emelkedett, míg a tesztoszteron termelés csökkent. Kialakulhat például Leydig-sejt tumor, heretrauma, sérülés vagy gyulladás esetén, esetleg mumpsz szövődményeként.
Az emelkedett FSH szint általában a perifériás szerv (nemi szervek) elégtelenségét tükrözi. Férfiakban a spermiogenezis zavara okozhat magas FSH szintet. Továbbá az emelkedett FSH szint hátterében ritkán előfordulhat az agyalapi mirigy fokozott hormontermeléssel járó daganata (adenoma) is. A here elégtelen hormontermelése következtében az LH koncentrációja és elválasztásának frekvenciája növekedést mutat. Ritkán a magas LH szint mögött szintén hipofízis adenoma állhat.
Kórosan magas prolaktin szint - Hiperprolaktinémia
A prolaktin az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik, szekréciójának szabályozását a hipotalamuszban lévő dopamint termelő neuronok végzik. A magas prolaktinszint a GnRH elválasztását akadályozza, ezért zavart szenved az LH és az FSH szekréciója is. Mérsékelt fokú hiperprolaktinémia létrejöhet fizikai vagy pszichés stressz hatására, mely férfiakban fertilitási problémát lényegében nem okoz. Kifejezetten magas prolaktinszint hátterében azonban az agyalapi mirigy prolactinomája (jóindulatú prolaktin termelő tumora), gyógyszerhatás (antidepresszánsok, hisztaminreceptor-blokkolók, antiepileptikumok) állhat. Szintén magas prolaktinszint mérhető krónikus veseelégtelenség vagy pajzsmirigy alulműködés (hipotireózis) esetében. Férfiakban a klinikailag releváns hiperprolaktinémia az androgénhiány tüneteivel (az emlők megnagyobbodása, a testszőrzet megritkulása, az izomzat sorvadása, terméketlenség), csökkent libidóval és merevedési zavarokkal jár. A prolaktinszint a nap bármely szakában mérhető, és a diagnózis felállításához egy mérés általában elegendő. A mért prolaktin-koncentráció alapján következtetni lehet a hátterében álló problémára.
Tesztikuláris diszgenezis szindróma (TDS)
Férfiakban az ösztrogének leginkább a keringő androgénekből szintetizálódnak. Főként a herében (Leydig- és Sertoli-sejtekben), zsírszövetben és izmokban az ösztrogén képes az ösztrogén receptorokhoz (ER) kötődni, ezáltal genomiális és nem-genomiális ösztrogén-hatásokat kifejteni. Ösztrogének befolyásolják a férfi nemi differenciálódást, nemi fejlődést, reproduktív korban szerepet játszanak a spermatogenezis szabályozásában. Az ösztrogén negatív visszacsatolással szerepet játszik a here működésének szabályozásában. A két hormon - tesztoszteron/ösztrogén - szérumszint arányának csökkenése a here spermiumtermelésének károsodását reprezentálja.
A tesztikuláris diszgenezis szindróma (testicular dysgenesis syndrome – TDS) lényege, hogy a feltehetően anyai ösztrogének hatására, embrionális korban a herék fejlődésében zavar keletkezik, amely később manifesztálódó tünetekben írható le. Az intrauterin élet során nagy jelentősége van a megfelelő időben és megfelelő mennyiségben jelen lévő anyai ösztrogén-expozíciónak a fiú magzatokban. A korai ösztrogénimpulzus ugyanis hereleszállási zavarhoz, húgycsőfejlődési rendellenességhez, Sertoli- vagy Leydig-sejt-diszfunkcióhoz vezethet. A Sertoli-sejtek működésének zavara felnőttkorban nemzőképesség-zavart, a Leydig-sejt-elégtelenség pedig hipogonadizmust okozhat. A TDS prediktív faktora a malignus heredaganatok kialakulásának is.
Forrás:
Pásztor Norbert: Férfi eredetű meddőség. In: A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése. Medicina Könyvkiadó, Budapest, Magyarország, pp. 121-168. (2018)
Dr. Keszthelyi Márton. A férfiak reproduktív egészségét befolyásoló faktorok: elhízás, herevisszér-tágulat és a nem hormonális meddőségkezelés aktuális kérdései. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola. Budapest, 2020.
Want to print your doc?
This is not the way.
This is not the way.
Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (
CtrlP
) instead.