Babaváró - Tudásbázis

1.1.3 A babaváró életút általunk kidolgozott, lehetséges 3 fő szakasza

Explore

1.1.3.1 Az ún. PRE-szakasz, a megtermékenyítési kísérletek elkezdéséig.

1.1.3.1.10 Apai rendszerbetegségek.

A fejezetben a leendő édesapákat esetlegesen érintő olyan krónikus rendszerbetegségeket mutatunk be, amelyek negatívan befolyásolhatják a férfiak termékenységét, illetve az alkalmazott - gyógyszeres - kezelések különböző mértékben káros hatással lehetnek az ivarszervekre (gonadotoxikus) vagy az ivarsejtekre (genotoxikus). A kezelések általában a spermiumok termelődést vagy valamely élettani jellemzőjét (motilitás, morfológia, megtermékenyítő-képesség, vitalitás) rontják. De előfordulhatnak olyan terápiák is, amelyek a spermiumok örökítőanyagát (génállomány) károsítják. Emellett az alapbetegség vagy az arra adott terápia a férfiak normál reproduktív endokrin működését is érintheti. Ezért a családalapítás előtt álló férfiak esetén is, akik ismerten valamely rendszerbetegségben szenvednek javasolt szakember segítségét kérni és ha szükséges az aktuális kezelést módosítani.

Az önmagában közvetlenül infertilitás okozó vagy azt nagy valószínűséggel eredményező kórképeket (pl. here- és mellékheredaganat, here- és mellékhere gyulladás, herevisszér tágulat, hipofízis tumorok) a

1.1.3.3.3 A férfi meddőség lehetséges okai⁠

fejezetben részletezzük.

A legjelentősebb, férfi fertilitást befolyásoló rendszerbetegségek és kezelések

Autoimmun betegségek

Világszerte az emberek nagyjából 4%-ánál diagnosztizálnak életes során legalább egy autoimmun betegséget. Az autoimmun kórképek előfordulására a női dominancia jellemző, így a szklerózis multiplex, a Sjögren-szindróma, a Hashimoto-thyreoiditis, a szisztémás lupusz eritematózusz és a reumatoid artritisz aránya is közel 10-15-ször gyakoribb a nőkben. Azonban a Crohn-betegek és az 1-es típusú diabéteszesek között már ugyanannyi a férfi, mint a nő. Míg a Bechterew-kór (spondilitisz ankilopoetika) átlagosan hétszer nagyobb valószínűséggel jelenik meg a férfiak körében. A legfrissebb elméletek szerint a nemi hormonok, a nemi kromoszómák és bizonyos fiziológiás tényezők komplex kölcsönhatása okozhatja az autoimmun betegségeket nemek közötti eltérő előfordulási gyakoriságát.

Gyulladásos bélbetegségek

A gyulladásos bélbetegség (IBD), a Crohn-betegség (CD), valamint a colitis ulcerosa (CU) egyaránt krónikus megbetegedés, amely sok esetben reproduktív korban lévő felnőtteket érint. Az aktív gyulladás, és egyes gyógyszerhatóanyagok (pl. a szulfaszalazin és a metothrexat) férfiakban átmenetileg csökkentik a termékenységet. Az aminoszalicilátok közé tartozó szulfaszalazin, szabad gyökös folyamatokat is feltételezve, 60%-ban eredményezhet átmeneti, visszafordítható sperma-rendellenességet (oligospermia, csökkent motilitás, alaki eltérések), amelyért a hatóanyag aktivációja során keletkező szulfapiridin alkotó felelős. Elhagyását követően a szabályos hímivarsejtképződés helyreáll. Az infliximab a spermiumok motilitási zavarához vezethet, de a spermatérfogatot növeli. A férfi-termékenységet befolyásoló hatásának további vizsgálata szükséges még. A gyulladásos bélbetegségek terápiájában használt egyes sebészeti beavatkozások kismértékben befolyásolhatják a férfi termékenységet. Bizonyos műtéti technikákat alkalmazva szexuális rendellenességek, impotencia, és ejakulációs zavarok fordulhatnak elő.

A felsorolt gyógyszerhatóanyagokról tovább információkat olvadhat az alábbi fejezetben

v. Autoimmun betegségek⁠

Cukorbetegség és inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia esetén a sejtek inzulinérzékenysége csökken. Ez azt jelenti, hogy egységnyi cukor felvételéhez nagyobb mennyiségben kell jelen lennie az inzulinnak, vagyis a szervezetnek fokoznia kell a termelését. Sajnos azonban a termelés fokozódása kimeríti azokat a hasnyálmirigy sejteket, amelyek az inzulin előállítására képesek, így egy idő után a termelés csökken, majd a betegség súlyosbodása során végül teljesen le is állhat. Az inzulinrezisztencia termékenységi problémákhoz vezethet azáltal, hogy gyulladásos folyamatok indít el, mely rontja a herék működését, ezáltal pedig csökkenti a tesztoszteronszintet és hímivarsejtszámot, valamint rontja a hímivarsejtek mozgékonyságát. Az inzulinrezisztencia a hasi elhízással járó metabolikus szindróma egyik meghatározó tünete, bár ennek hiányában is jelen lehet.

Egy Észak-Írországban kisszámú résztvevő bevonásával végzett vizsgálat szerint az 1. típusú diabéteszben szenvedő férfiak ondósejtjeiben a DNS töredezettség (fragmentáció) mértéke nagyobb volt, ami nagy valószínűséggel kihat a férfiak megtermékenyítő képességére is. A diabéteszes férfiak spermiumszáma kisebb volt, mint az egészségeseké, de még a normális tartományba esett, alakjuk és mozgékonyságuk hasonló volt mindkét csoportban. A megfigyelt DNS-károsodást többféle tényező is okozhatja, az még nem világos, hogy ezért önmagában a diabétesz volt-e a felelős. A betegség és a nemzőképesség kapcsolatának tisztázásához további kutatások szükségesek. (Agbaje IM. et al. Insulin dependant diabetes mellitus: implications for male reproductive function. Hum Reprod. 2007;(7):1871-7.)

Korábbi tumoros betegségek

Epidemiológiai adatok

Világszerte a férfiakban a tüdő- (16,7%), a prosztata- (15,0%), és a vastagbél- (10,0%) rák áll az első három helyen. A WCRF (World Cancer Research Fund International- Rákkutatási Világalap) adati szerint hazánkban a legmagasabb a tumoros betegségek előfordulása a férfiak körében világviszonylatban, ez 100.000-ből 371 esetet jelent. Valamint a magyar férfiak vezetik a listát kolorektális rák kialakulásának tekintetében.

https://www.wcrf.org/cancer-trends/global-cancer-data-by-country⁠

⁠

Rák és fertilitás

A spermiumtermelés szintén korfüggő. A férfiaknál pubertásig nem történik gametogenesis (ivarsejtérés) és csírasejt-differenciálódás, azt követően azonban a spermatogenesis folyamatos. A malignus betegség, még gyakrabban a gonadotoxicus (ivarszerveket károsító) terápia gyakran vezet férfi meddőséghez, károsítva a spermium előalakok kvantitatív és kvalitatív mutatóit. Heretumoros, Hodgkin- és non-Hodgkin-kóros férfi betegek kezelés előtti spermiogramját elemezve az találták, hogy a betegek 11,8%-a azoospermiás (spermiumhiány), 58,8%-a oligozoospermiás (csökkent spermiumszám) volt. (Molnár, Zs. és mtsai. Reproduktív korban előforduló daganatok hatása a spermiogenezisre: heredaganatos és lymphomás betegek vizsgálata. Orv. Hetil. 2014;155(33):1306–1311.) A heretumoros betegek spermiumkoncentrációja szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a lymphomás betegeké. Emellett a reprodukciós folyamat bármely része sérülhet, hasonlóan, mint a nőknél. A tumorszövetek által termelt citokinek negatívan befolyásolhatják a hímivarsejtek motilitását (a mozgó spermiumok arányát), illetve a spermiumok képződéséhez szükséges hormonok termelődését.

Onkológiai kezelések és fertilitás

Az onkológiai kezelések a férfiak reprodukciós funkcióira is negatív hatással vannak. A kemoterápia, leginkább az alkilálószerek és a ciszplatin, továbbá a herék sugárterhelése is a spermatogenesis károsodásához és végső soron férfi meddőséghez vezethetnek. A hereszövet kifejezetten érzékeny a sugárkezelésre. Emellett egyes onkológiai műtétek mellékhatásaként sérülhet a spermatranszport funkciója, és ejakulációs zavar is létrejöhet. A koponya besugárzása károsan hathat a hipothalamusz- hipofízis-gonád tengely működésére, ezáltal károsan befolyásolja a pubertás alakulását, majd a reproduktív endokrin funkciót.

A prosztata jóindulatú hyperplasia és a prosztatarák elsősorban inkább az idősebb korosztályt érinti, az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Az 50 év feletti tünetmentes férfiak 30%-ának dülmirigye mikroszkópikus kiterjedésű rákot tartalmaz. Azonban a statisztikai mutatók szerint több 50 év feletti férfi vállal gyermeket. A jóindulatú prosztata megnagyobbodás során a vizelet nehezen indul, vékony sugárban, gyakran akadozva ürül, a vizeletürítéshez erőlködni kell, erős hasprést alkalmazva. Kezelése során egyrészt ún. alfa-blokkoló (tamsulosin) hatóanyagokat alkalmaznak, melynek hatására a simaizmok ellazulnak, a tünetek javulnak. Egy vizsgálatban kimutatták, hogy a tamsulosin csökkenti az ejakulátum mennyiségét a használók 90% -ában. Ezenkívül negatívan befolyásol egyes sperma paramétereket, mint pl. a spermium koncentráció és motilitás. A szerek másik terápiás csoportját az ún. 5-alfa-reduktáz-gátlók (finasterid, dutasterid) alkotják, melyek a tesztoszteron aktív formájának kialakulását gátolják. Esetükben szintén beszámoltak az ejakulátum-mennyiség és a spermaszám mérsékelt csökkenéséről.

A prosztatasejtek növekedése, működése, osztódása fiziológiásan androgénfüggő. A tesztoszteron – bár nem tumorkeltő hatású – nélkülözhetetlen a prosztata daganatos sejtjeinek növekedése és fennmaradása szempontjából. A herék termelik a tesztoszteron 90–95%-át, a többi a mellékvese által termelt androgénekből (androszténdion, dehidroepiandroszténdion) képződik az izom-, a zsír- és az idegszövetekben. A prosztata tumorok kezelése történhet műtéti úton vagy gyógyszerekkel. A műtéti szövődmények között előfordulhat merevedési zavar. A gyógyszeres terápia részét képezik az ún. antiandrogének, melyek az androgén hormonok hatását felfüggesztik. A cyproteron-acetat és a megestrol-acetat szteroid szerkezetű hatóanyagok. Antiandrogén hatásúak, csökkentik a luteinizáló hormon termelését. Az újabb, nem szteroid szerkezetű flutamid, nilutamid, bicalutamid kedvezőbb hatásúak, mert nincsenek hatással a luteinizáló hormon termelésére, és nem csökkentik a tesztoszteron koncentrációját a szérumban.

Sugárkezelés

A férfiak esetén általánosságban elmondható, hogy az őssejtek, a spermatogoniumok (korai spermium előalakok) a legerősebben sugárérzékenyek, az érett spermatociták pedig a leginkább sugárrezisztensek. A spermiumok érési folyamata kb. 10 hetet vesz igénybe, ezért kisebb dózisok esetén a fertilitás szempontjából a sugárhatás nem érvényesül azonnal, hanem csak akkor, amikor az érett spermatociták elfogynak és az utánpótlás az őssejtek sugárkárosodása miatt még nincs jelen. A herét sugárterápia következtében ért besugárzás esetén a spermatocita szám csökkenése az első 6 hónapban folyamatos és kb. ezt követően éri el a minimum szintet. Részleges, ideiglenes sterilitás esetén nagyjából 2 év után várható a teljes regeneráció. A férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelődése a here ún. Leydig-féle sejtjeiben történik. Ezek a sejtek lényegesen sugár-rezisztensebbek, mint az ivarsejtek. Ezért a radioterápiák a hormontermelődést kevésbé rontják.

A spermium és/vagy hereszövet fagyasztva tárolása (krioprezerváció)

A sperma-krioprezerváció évtizedek óta széles körben alkalmazott eljárás daganatos fiatal férfiaknál. Az eljárás során a mintát -196°C-on tárolják, amelyben a biokémiai folyamatok leállnak. A leggyakrabban spermiumtárolást indokoló malignus betegségek a heretumorok, a Hodgkin- és non-Hodgkin-lymphomák, a leukémia és a csonttumorok. A sperma minősége függ az életkortól és a tumor típusától. A heretumorok különös jelentőséggel bírnak abból a szempontból, hogy a rák diagnózisának időpontjában a sperma mennyiségi és minőségi paraméterei általában jelentősen rosszabbak, így oligozoospermia (csökkent spermiumszám) az esetek 60%-ában, azoospermia (spermium hiány) 14%-ban, ejakulációs képtelenség 5%-ban fordul elő. Ezzel szemben a lymphomás és leukémiás betegek 60%-a normozoospermiás (normál spermiumszám), és azoospermia csak 3%-ban diagnosztizálható. (Kliesch, S. et al. Cryopreservation of human spermatozoa. Andrology. Male reproductive health and dysfunction. 3rd ed. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg. 2010;505–520.) A spermium fagyasztva tárolásához szükséges mintát legtöbbször ejakulációval vagy sebészi módszerrel nyerik. Amennyiben a spermiumszám 100 000 /ml-nél kevesebb, úgy a krioprezerváció sikeressége kérdéses. A fagyasztott spermiummal később történt mesterséges megtermékenyítés sikerességi mutatói hasonlóak, mint a standard eljárás során.

Egy 2014-es tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a már felsorolt tumortípusokon kívül a mellkas és a mellüreg, valamint az emésztőszervrendszer daganatai esetében is érdemes megfontolni a hímivarsejtek kezelést megelőző lefagyasztását. Ugyanis az ezen betegektől származó mintákban kiemelkedően magasnak bizonyult a hímivarsejteket nem tartalmazó (azoospermiás) minták aránya.

Hangulati zavarok

A depresszió általában befelé fordulással, bűntudattal, borúlátással és közönnyel jellemezhető. Ezzel szemben a férfi depresszióban gyakori a környezet felé irányuló agresszivitás (erőszakosság), fokozott türelmetlenség és az „öngyógyítási” próbálkozások (pl. túlzott alkoholfogyasztás). A férfi depresszió jellegzetes tünetei:

• fokozott ingerlékenység, türelmetlenség

• csökkent önkontroll, dühkitörések

• szokatlan magatartás, csökkent önértékelés

• mértéktelenség (túlzott alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás, munkába vagy sportba való menekülés)

Az antidepresszánsok alkalmazása igen hatékony módja a szorongás és a depresszió kezelésének. Ezen gyógyszerek esetében viszonylag gyakoriak a szexuális mellékhatások, problémákat okozhatnak az ejakulációval kapcsolatosan – az késve jelentkezik vagy lehetetlenné válik -, és a libidó is gyengülhet. Azonban a szexuális problémákat a kezeletlen alapbetegség (pl. depresszió, vagy szorongásos rendellenességek) is eredményezheti. Önmagában a krónikus stressz és a depresszió is csökkenti a spermiumok számát. Kimutatták azt is, hogy a szexuális zavarokat okozó mellékhatások hosszú távú használattal csökkennek és a diszfunkció idővel javul.

Fontos tudni, hogy az antidepresszánsok két csoportjához kapcsolódik a szexuális diszfunkció legvalószínűbb előfordulása. Az egyik csoport a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k) – ilyen a citalopram, escitalopram, fluoxetin, fluvoxamine, paroxetin és szertralin. A másik csoport a szerotonin norepinefrin újrafelvétel-gátlók (SNRI-k) – dezvenlafaxin, duloxetin, levomilnacipran és venlafaxin. Egy klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy paroxetin folyamatos alkalmazása után a spermiumok integritásának egyik mutatója DNS fragmentáció értéke szignifikánsan magasabb volt. Ezenkívül a megfigyelésben részt vett férfiak 35%-a számolt be merevedési zavarokról (erektilis diszfunkció) és 47%-uk pedig ejakulációs problémákat említett. (Tanrikut C. et al. Adverse effect of paroxetine on sperm. Fertil Steril. 2010;94(3):1021-6.)

Ilyen esetekben megoldást jelenthet a gyógyszerváltás a legújabbnak számító ún. harmadik generációs antidepresszánsokra (mirtazapin), melyek szexuális diszfunkciót ritkán vagy kisebb arányban okoznak. Ennek eldöntése azonban minden esetben az anamnézis ismeretében a kezelőorvos kompetenciája.

Magasvérnyomás-betegség

A magasvérnyomás szinte az egész testre kifejti negatív hatását, hiszen kezeletlen esetben bárhol károsíthatja az ereket, így az ivarszerveknél is. A tartósan magas értékek hatására ugyanis erek belső endothel része megsérül, így a helyileg termelődő értágító és érösszehúzó faktorok egyensúlya megbomlik, méghozzá az érösszehúzódás irányába mozdul el. Mindemellett a tartósan megemelkedett értékek rugalmatlanná, merevvé teszik az ér falát, így annak szerkezete átépül, és kialakul az érszűkület, ami akár merevedési zavarokat is okozhat, ami a rossz spermakép mellett a másik gyakori ok a férfi meddőségnél. 140/90 Hgmm feletti értékek esetén érdemes szakemberhez fordulni, aki gyógyszeres kelezéssel és/vagy életmódorvoslással normalizálhatja a vérnyomást. Fontos tudni, hogy bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként erekciós problémákat.

A béta-blokkolókat számos betegségben alkalmazzák, beleértve a magas vérnyomást, a pangásos szívelégtelenséget, és a szívkoszorúér betegséget. A béta 1 és béta 2 receptorokhoz fiziológiásan adrenalin és noradrenalin kapcsolódik. Hatásukra megnő a szívverés gyorsasága, és erőssége, vagyis a szív több vért tud kilökni. Ehhez számos más hatás is társul, mint pl. ellazul a méh és a hörgők simaizomzata. A béta blokkolók a receptorokhoz történő endogén ligandok, vagyis az adrenalin és noradrenalin kötődést gátolják. Így csökkentik a szívverés sebességét és erejét, csökkentve ezzel a ritmuszavarokat, kímélik a szívet, csökkentik az oxigénigényt. Ma már elsősorban a fiatalabb betegeken a kardioszelektív, csak béta 1 típusú receptorokon - melyek a szívizomsejtekre jellemzőek - ható blokkolókat használják (metoprolol, atenolol, betaxolol, bisoprolol, nebivolol). A béta-blokkolók gyakori mellékhatása a merevedési zavar. Azonban a nebivolol esetén bármely béta-blokkolóval összehasonlítva az erectilis diszfunkció (merevedési zavar) prevalenciája szignifikánsan alacsonyabb volt.

A bemutatott betegségek illetve betegség csoportok általános jellemzéséről és kórfolyamatairól részletesebb leírást talál az

1.1.3.1.9 Anyai alapbetegségek.⁠

c. fejezetben és alfejezeteiben.

Forrás:

⁠

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3719368/pdf/JRI-13-3.pdf⁠

⁠

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/andr.12366⁠

⁠

https://daganatok.hu/kezelesek/hogyan-orizheto-meg-a-nemzokepesseg-az-onkologiai-kezeleseket-kovetoen⁠

⁠

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/belgyogyaszat/cikkek/noknel_ezert_gyakoribbak_az_autoimmun_betegsegek⁠

⁠

https://www.informed.hu/betegsegek/male_genital/infertility_erectile/a-cukorbetegseg-ferfi-meddoseget-okozhat-93292.html⁠

⁠

https://www.tromboziskozpont.hu/hirek/magasvernyomas-is-allhat-a-ferfi-meddoseg-hattereben⁠

⁠

http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/banfigergely.d.pdf⁠

⁠

http://real.mtak.hu/46781/1/650.2017.30597.pdf⁠

⁠

https://napidoktor.hu/huncut/5-dolog-amit-tudjon-egy-ferfi-antidepresszansok-es-szexualis-mellekhatasok/⁠

⁠

https://stresszdoktor.hu/Ferfi_depresszio_Lundbeck.html⁠

⁠

Want to print your doc?
This is not the way.

Try clicking the ⋯ next to your doc name or using a keyboard shortcut (

CtrlP

) instead.